Korábbi Hírlevelünkben már megírtuk, hogy 2013. január 1-jétől a kisvállalkozások nagy valószínűséggel két új adózási forma – kisadózó vállalkozások tételes adója, valamint a kisvállalati adó – közül is választhatnak az EVA mellett.
A kisvállalkozói adózás két új alternatívájával kapcsolatban a Költségvetési Bizottság által a múlt héten benyújtott módosító javaslatokról szeptember 24-én szavaztak a honatyák. Fontos hangsúlyozni, hogy még csak a módosító indítványokról és nem magának a jogszabály elfogadásáról döntött csak az Országgyűlés. A módosító javaslatokkal lényeges változtatásokat is eszközöltek az eredeti törvényjavaslatban, melyeket alább foglaltuk össze.
A kisadózó vállalkozások tételes adóját érintő módosítások:
- A változások alapján a biztosítás ügynöki, brókeri, valamint az ingatlan bérbeadásra irányuló tevékenységet végző vállalkozások nem választhatják a kisadózók tételes adója szerinti adózást.
- A bizottság javaslata a korábbiakkal ellentétben meghatározza azokat az eseteket is, amikor a 40%-os mértékű adót nem a 6 millió forintos értékhatárt figyelembe véve, vagy az értékhatártól függetlenül egyáltalán nem kell megfizetni. Abban az esetben, ha a vállalkozás az adóév során változtatja meg a döntését, azaz az adott adóévben lép be vagy lép ki a kisadózók tételes adójából, akkor a bevételi értékhatárt az adóalanyiságának hónapjai és 500 ezer forint szorzataként kell meghatároznia. A tételes adót a kisadózó után többek között a táppénz, a gyes és a gyed ideje alatt nem kell megfizetni. További változás, hogy mégsem lesz szükséges bejelentés tenni az adóhatóságnak, ha a bevétel a 6 millió forintot meghaladja.
- A módosító javaslat lazít a kisadózó vállalkozások tételes adózását választó cégek számára juttatott ellenérték társasági és személyi jövedelemadóban a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás minősítésén is. Az elfogadott módosító javaslatok alapján csak az adóévben elszámolt és adóalapban érvényesíthető ráfordítások 5%-át meghaladó, tételes adózást választó adózókhoz kapcsolódó kifizetések után kellene megemelni az adóalapot.
- Az előző ponthoz szorosan kapcsolódó változtatás a fiktív számlák kiállításának elkerülését elősegítő javaslat. A módosítás értelmében, amennyiben a kisadózó vállalkozások tételes adózását választó cég ugyanazon adóalanynak éves szinten együttesen 1 millió forintnál nagyobb összegben állít ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra lesz kötelezett az adóhatóság felé. Fontos kiemelni, hogy az 1 millió forintos értékhatár meghaladása esetén az adóhatóság ellenőrzése során azt vélelmezi, hogy a jogviszony tényleges tartalma munkaviszonyra irányul. A kisadózót terheli a vélelem megdöntése – vagyis, hogy adott esetben nem színlelt munkaviszonyról van szó –, melyet úgy tehet meg, ha a törvény által megadott feltételek közül legalább kettőt teljesít.
- Végül a módosító javaslatok egy egyszerűsítést is bevezetnek a kisadózó vállalkozók helyi iparűzési adó kötelezettségével kapcsolatban. Az egyszerűsítés értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó cégek az egyes, adókötelezettséggel érintett településekre jutó adóalapjukat minden település vonatkozásában 2,5 millió forintban – törtév, vagy a tevékenység szüneteltetése esetén az adott összeg naptári napok szerinti arányos része – is megállapíthatják, mely után az adójukat évente két egyenlő részletben kell megfizetniük. További könnyítés, hogy a HIPA megállapításának ezen módját választó kisadózó vállalkozásokat adóelőleg-bejelentési-, bevallási- és adóelőlegfizetési kötelezettség, valamint évente – a két részletben történő megfizetést kivéve – adóbevallási kötelezettség, továbbá adóalap-megosztási kötelezettség sem terheli.
A kisvállalati adót érintő módosító javaslatok az alábbiak:
- A módosítások alapján a kisvállalati adó alanyának köre bővül, és a zártkörűen működő részvénytársaságok is választhatják ezt az adózási formát.
- Az eredeti törvényjavaslat szerint a kisvállalati adó megfizetésével az adó alanya mentesült volna az osztalék után fizetendő Eho alól, ez azonban a módosítással kikerült a jogszabály szövegéből.
- A javaslat a Tao. törvényben alkalmazott minimumadóhoz hasonló előírásokat is bevezet. Amennyiben a kisvállalkozói adózást választó cég pénzügyi vagyonának realizált változása az adott adóévben nulla vagy negatív, akkor az adó alapját a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések alapján kell megfizetnie.
- A beruházások elősegítése, támogatása érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy a kisvállalkozó a minimumadó alapját csökkentse a veszteség azon részével, amely új beruházással kapcsolatban merült fel.
- A módosítások a korábbi törvényjavaslat veszteségelhatárolással kapcsolatos hiányosságait is orvosolták. A Költségvetési Bizottság – az előző pontban leírtak mellett – az elhatárolt veszteség 10 év alatti, egyenlő részletekben történő felhasználását teszi lehetővé, mely időbeli és megosztási megkötések alól az előző pontban említett új beruházással kapcsolatos veszteségek elszámolása kivételt képez. Ebben az esetben ugyanis az adózó a 10 éves időtartamra tekintet nélkül, döntése szerinti megosztásban felhasználhatja az adott veszteségrészt.
- A Bizottság javaslata a kisvállalati adóelőleg bevallását, megfizetését és az adóelőleg összegének meghatározását is módosítja. Abban az esetben, ha a kisvállalkozó adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben meghaladta az 1 millió forintot, akkor az adóelőleg bevallására és megfizetésére havonta lesz kötelezett. Ellenkező esetben – tehát ha az adóévet megelőző év adófizetési kötelezettsége nem haladja meg az 1 millió forintot – negyedévente kell bevallania és megfizetnie az adóelőleget. A módosítás értelmében az adóelőleg összegét az adóelőleg-megállapítási időszakban kimutatott pénzeszközváltozások, a KIVA szerint megfizetett adóelőleg és a kifizetett osztalék, osztalékelőleg együttes összegének 16%-a, továbbá a tárgyhónapban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem képezi.