Magyarország is csatlakozott az adózási kiskapuk bezárását célzó OECD egyezményhez

69 ország, köztük Magyarország is csatlakozott 2017. június 7-én az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által létrehozott többoldalú megállapodáshoz („Multilateral Instrument”, „MLI”). Az aláíró országok között megtalálható az Európai Unió összes tagállama, így Magyarország is, valamint a G20 tagországok döntő többsége. Érdekes módon az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, és Szaúd-Arábia – bár G20 tagok – egyelőre nem csatlakoztak az egyezményhez.

Az MLI az OECD Base Erosion and Profit Shifting (BEPS) csomag része, amelynek fő célja a kormányok adóelkerülési stratégiákkal szembeni harcának támogatása az olyan nemzetközi vállalatokkal szemben, amelyek az adózási egyezmények megkerülésével nyereségüket mesterségesen az alacsonyabb adókulcsokkal rendelkező államokba helyezik át. (Az ilyen tevékenységek által okozott veszteségeket évente 100-240 milliárd dollárra becsülik, amely a teljes társaságiadó-bevételek 4-10%-ának felel meg.)

Az OECD által a BEPS csomag részeként megfogalmazott javaslatok és szabályozási koncepciók jelentős része kizárólag az országok közötti kétoldalú, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények módosításán keresztül implementálható. A kétoldalú megállapodások egyenként történő módosítását azonban az egyezmények rendkívül nagy száma meglehetősen nehézkessé, időigényessé, illetve csaknem lehetetlenné teszi a gyakorlatban. A most aláírt megállapodás célja, hogy megoldja ezt a problémát: az MLI hatályba lépésével lehetővé válik a lefedett egyezmények egyidejű módosítása.

Az MLI-hez csatlakozó országok a tárgyalási folyamatok során meghatározhatták azokat az egyezményeket, amelyeket az MLI égisze alá kívántak vonni. Ezáltal több, mint 2.300 egyezmény került az MLI hatálya alá. Az újonnan módosított kétoldalú egyezmények várhatóan 2018-2019 folyamán lépnek hatályba azt követően, hogy az MLI minden részes tagállam által ratifikálásra került.

Az egyezmény számos olyan új intézkedést vezet be, amelyek célja, hogy megelőzzék az egyezményekkel kapcsolatos visszaéléseket, javítsák a vitarendezést, megakadályozzák az állandó telephely státuszának mesterséges elkerülését és semlegesítsék az ún. hibrid eszközökön (az érintett országokban eltérő jogi vagy adójogi minősítésű eszközök, pl. speciális kölcsönök) alapuló adóelkerülés hatásait. E célból az MLI a hatálya alá tartozó kétoldalú egyezményekbe az adózás szempontjából transzparensnek tekintett szervezetekkel, a több államban illetőséggel rendelkező szervezetekkel, az állandó telephelyekkel és a vitarendezés eljárásokkal (kölcsönös egyeztető eljárásokkal és kölcsönös adóalap-kiigazításokkal) kapcsolatos szabályokat kíván beépíteni. Az MLI bevezet minimum standardokat is; az ilyen alapvető rendelkezések alkalmazásától csak különleges körülmények fennállása esetén térhetnek el a tagállamok. Felmentésre adhat okot például, ha a minimum standardokat már korábban teljesítették a felek az egyezményüket illetően.

Magyarország eddig 79 kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kötött meg, amelyek közül 66 került az MLI hatálya alá, többek között az EU tagállamaival, illetve a Kínával, Hongkonggal, Izraellel, Koreával, Ausztráliával, Mexikóval, Svájccal, Oroszországgal és Törökországgal kötött egyezmények is.

Magyarország az MLI relatíve kevés cikkelyének alkalmazását vállalta, miközben elutasította többek közt az állandó telephelyre és az ingatlannal rendelkező társaságok elidegenítéséből származó nyereség adóztatására vonatkozó cikkek kiegészítését a hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeiben.

Az MLI keretében tett vállalások alapján a magyar egyezmények várhatóan az alábbi előírásokkal összefüggésben módosulnak:

  • a rendeltetésszerű joggyakorlás biztosítása az egyezmények által biztosított előnyökkel kapcsolatban az ügyletek, struktúrák elsődleges céljának vizsgálatára irányuló teszt alkalmazásával,
  • kölcsönös egyeztető eljárásokra vonatkozó szabályok kiegészítése tekintettel arra, hogy Magyarország alkalmazni kívánja az OECD által e tekintetben megfogalmazott minimum standardot,
  • az adóalap összehangolt, kölcsönös kiigazításával kapcsolatos előírások alkalmazása (néhány, ilyen jellegű szabályokat még nem tartalmazó egyezmény tekintetében).

Mivel az MLI előírásai meglehetősen összetettek, és az egyes egyezmények módosítása attól is függ, hogy mindkét részes fél kívánja-e alkalmazni az adott módosítási javaslatot, a módosításokat szerződésenként és cikkelyenként lesz szükséges megvizsgálni. Ezen túl az átmeneti időszakban, amíg nem készülnek el az egyezmények egységes szerkezetbe foglalt verziói, nem csak az adott szerződést lesz szükséges vizsgálni, hanem az államok MLI-hez fűzött fenntartásait is.

Az alkalmazandó szabályok azonosításának megkönnyítése érdekében az OECD létrehozott egy hasznos, az OECD által rendszeresen frissített adatbázist, amely az OECD honlapján itt érhető el.