Az Európai Bíróság vizsgálja a magyar áfaszabályozás azon pontjait, melyek nem teszik lehetővé a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszaigénylését. Az ügy szakmai véleményezésére Yves Bot főtanácsnokot kérte fel az Európai Bíróság, aki május 26-i állásfoglalásában fejtette ki véleményét.
Bot főtanácsnok – az Európai Bizottsággal egyetértve, de attól eltérő érvelésre alapozva – annak kimondását javasolta az Európai Bíróságnak, hogy Magyarország nem teljesítette az EU Áfa Irányelvből eredő kötelezettségeit, mivel arra kötelezi az adóalanyokat, hogy amennyiben az adóbevallásukban a levonható áfa meghaladja a fizetendőt, a különbözetet vagy annak egy részét átvigyék a következő adómegállapítási időszakra, ha a vételár teljes egészében kiegyenlítésre nem került. E kötelezettség miatt egyes adóalanyok, akiknek az adóbevallásában rendszeresen több a levonható áfa, mint a fizetendő, kénytelenek lehetnek a különbözetet több mint egy alkalommal továbbgörgetni. A főtanácsnok álláspontja szerint az Irányelv 183. cikke nem értelmezhető úgy, hogy lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy csak a ténylegesen megfizetett adó visszatérítését írják elő. A főtanácsnok indítványozta továbbá, hogy az Európai Bíróság kötelezze Magyarországot a kötelezettségszegésből eredő költségek viselésére.
Megjegyezzük, hogy a főtanácsnok állásfoglalása jogi értelemben nem kötelező érvényű a Bíróságra nézve, de a gyakorlatban az ítéletek többnyire a főtanácsnoki előzetes véleményt tükrözik, bár láttunk már az ellenkezőjére is példát, így a magyar helyi iparűzési adó esetében is. Mindazonáltal a Bíróság esetleges elmarasztaló ítélete jelentős terhet róhat a magyar költségvetésre.
Természetesen a fejleményekről híreink közt beszámolunk.