Mihez kezd a NAV a hozzá befutó hatalmas adattömeggel?

Az adórendszer digitalizációjának köszönhetően gigantikus mennyiségű adat halmozódik fel a magyar adóhatóságnál, amit megfelelő módon felhasználva valós időben lehetne monitorozni a gazdaság állapotát. Ez óriási versenyelőny lenne Magyarország számára.

Nyakunkon az SZJA bevallás határideje

A májust szakmai berkekben úgy szokták hívni, hogy a határidők hónapja. Beszámolót kell leadni, ez a HIPA, a TAO, a KIVA vagy az innovációs járulék bevallásának ideje, és természetesen ekkor van a személyi jövedelemadó bevallások beadásának határideje is, ami május 20-ra esik.

Az adóhatóság tájékoztatása szerint a bevallási határidő előtt másfél héttel már csaknem kétmillió alkalommal nézték meg az ügyfelek az szja-bevallási tervezetüket a NAV portálján, ami 333 ezerrel több, mint az elmúlt évben. A tervezetüket módosítás nélkül elfogadók száma 10%-kal nőtt a tavalyhoz képest. Május elejéig eddig 812 ezren változtatás nélkül, 385 ezren pedig kis módosításokkal hagyták jóvá a dokumentumot.

A magyar adórendszer elmúlt 10-12 évben lezajlott digitalizációjának kétségtelenül a bevallások elfogadásának és beadásának online felülete, a NAV eSZJA honlapja a leglátványosabb, leginkább kézzelfogható eredménye. Óriási előrelépés, hogy míg korábban rengeteg olyan hibás bevallás érkezett, amit javítani kellett, addig az új rendszerben a digitalizációnak köszönhetően ezek nagy része kiküszöbölhető.

Áprilisban sem javult a magyar költségvetés egyensúlya

Az elmúlt néhány adásban többször is foglalkoztunk az idei költségvetési folyamatokkal, a hatalmasra duzzadó hiánnyal, és azzal, hogy várhatóan milyen eszközökkel és intézkedésekkel fogja kezelni a kormány a kialakult helyzetet. Megállapítottuk, hogy a bevételi oldal kifejezetten jól alakul, az egyensúly egyértelműen a kiadási oldalon rogyott meg. Az első három hónap közel 2400 milliárd forintos deficitje negatív rekordnak számít.

Áprilisban 326 milliárd forintos lyuk keletkezett a költségvetésben, így az év első négy hónapjában elértük az éves tervezett hiánycél mintegy 83 százalékát. A helyzet aggasztó, ezért a fő kérdés az, hogy az Orbán kormány mikor fog előjönni történetének első komoly adóemelésével.

Az üzemanyagárstop ellenére is nagyon jól megy a MOL-nak

A cég idén rekordokat döntöget, és kiemelkedő eredményeket ért el az első negyedévben, hiszen soha nem értékesített még annyi üzemanyagot, mint ebben az időszakban. Úgy tűnik, a MOL-nak nem okoz komoly problémákat az árstop, a cég ugyanis nem csak a magyar piacon van jelen, hanem számos olyan országban is, ahol nem vezettek be hatósági árat az üzemanyagokra. A szárnyalás hátterében a magas nemzetközi olajár és a relatíve olcsó orosz olaj áll, amelyhez a MOL hozzájut. Energiapiaci szakértők számítása szerint napi 4 millió dollár, azaz másfél milliárd forint extra bevétele származik a cégnek abból, hogy nagyobb részben orosz kőolajat használ.

Ütött a céges autók végórája?

Az autómegosztást kínáló szolgáltatók megcélozták a vállalati piacot, miután sok cég úgy látja, hogy a nem eléggé kihasznált céges autók helyett érdemesebb autómegosztással segíteni dolgozóik egy részének mobilitását – írja a Napi.hu. Ezt a szolgáltatást béren kívüli juttatásként is adhatja a vállalat a dolgozóinak, amit a NAV állásfoglalása szerint nem terhel adó- és járulékfizetési kötelezettség.

Jeff Bezos és Joe Biden vitája a Twitteren

A világ egyik leggazdagabb embere, Jeff Bezos a Twitter felületén nemrégiben éles vitába keveredett Joe Bidennel. Az Amazon vezére az USA elnökét hibáztatta az elmúlt 40 év legmeredekebb áremelkedéséért, és azt írta, hogy az amerikai polgárokra háruló növekvő költségek és a vágtató infláció regresszív adót jelentenek, ami leginkább a szegényeket sújtja. Bezos ezzel a tweetjével arra reagált, hogy Biden korábban a nagyvállalatok magasabb adóztatására szólított fel az infláció elleni küzdelem egyik eszközeként.

Elkapták az Ugandába szökött magyar adócsalót

Az MTI tájékoztatása szerint letartóztatását indítványozta az ügyészség egy férfinak, aki a gyanú alapján csaknem egymilliárd forintos költségvetési csalást követett el bűnszervezet tagjaként, majd a nyomozás során Ugandába szökött. Az illető valószínűség tagja volt egy bűnszervezetnek, amely 2017-től cégeket vásárolt vagy alapított tipikusan szerény egzisztenciájú – gyakran szerb állampolgárságú – strómanok közreműködésével. A tényleges gazdasági tevékenységet nem végző cégek bankszámlái felett a bűnszervezet tagjai rendelkeztek, 2-5 százalék jutalékért cserébe fiktív számlázásból származó pénzeket futtattak át.

Minket a történettel kapcsolatban az a kérdés foglalkoztat leginkább, hogy miért éppen Ugandába szökik meg egy magyar adócsaló?

Intenzív munkaerőtoborzásban a NAV

Több mint 80 álláshirdetésben a szakmák széles skáláján keres új munkavállalókat a magyar adóhatóság. Informatikusok, adóellenőrök és pénzügyőrök vannak elsősorban a célkeresztben, de a listán egy történész-muzeológus pozíció is szerepel. Ez utóbbi a NAV által üzemeltetett Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeumban kapna feladatokat.

A álláshirdetések között legnagyobb arányban az informatikai pozíciók képviseltetik magukat. Ez a tény jól rezonál arra a korábbi hírre, hogy a NAV tavaly nyáron kinevezett vezetője, Vágujhelyi Ferenc szintén informatikus, ami azt jelenti, hogy a hivatalnál nem csak folytatódnak, de új lendületet is kapnak az informatikai fejlesztések.

Erre óriási szükség is van, hiszen a magyar adórendszer folyamatos digitalizációjának köszönhetően egyre nagyobb mennyiségű adat halmozódik fel az adóhatóságnál. Ebben a gigantikus méretű adatvagyonban hatalmas lehetőségek rejlenek. Az adatokat megfelelő módon kezelve, elemezve lehetőség nyílik arra, hogy a gazdaság minden rezdülését online, valós időben kövessük, és indokolt esetben tűpontos intézkedéseket hozzunk, ha be kell avatkozni. Ez óriási versenyelőny lehet Magyarország számára a közeljövőben.

Az adás az alábbi felületeken hallgatható meg:

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast hivatalos honlapja: https://nyugtaval.hu/