Az Országgyűlés elfogadta a játékosügynöki tevékenység szabályozásával összefüggésben a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2021. évi LXXXVII. törvényt, amely az eddig szabályozatlan játékosügynöki tevékenységre vonatkozó jogszabályi kereteket hivatott megteremteni.
A törvénnyel a jogalkotó régi adósságát törlesztette, ugyanis a játékosügynöki tevékenység végzése az eddigiekben jóformán teljesen szabályozatlan volt. Természetesen e tevékenységre vonatkozóan is voltak érvényben jogszabályi rendelkezések, de ezek leginkább speciális, egy-egy konkrét helyzetet érintettek, így nem beszélhettünk átfogó szabályozásról. A törvény alapvetően két nagy témakört szabályoz, egyrészről magának a játékosügynöki tevékenység végzésének kereteit és feltételeit rögzíti, másrészt megteremi a látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetségek számára a játékosügynökség alapítás lehetőségét.
Az új jogszabály játékosügynöki tevékenységre vonatkozó rendelkezései – pár kivétellel – 2021. szeptember 1. napján lépnek hatályba.
***
A játékosügynöki tevékenység végzésére vonatkozó szabályok
A törvény mindenekelőtt tételesen meghatározza a játékosügynöki tevékenység, a játékosügynök és a játékosügynökség definícióját. Ennek megfelelően játékosügynöki tevékenységnek minősül a hivatásos sportoló vagy a sportszervezet megbízása alapján és képviseletében végzett olyan közreműködői tevékenység, amely a hivatásos sportoló játékjoga használatának sportszervezet általi megszerzésére, illetve a hivatásos sportoló és a sportszervezet közötti, sporttevékenység végzését szabályozó szerződés megkötésére irányul. A játékosügynök olyan (Sporttörvényben meghatározott) sportszakember, aki játékosügynöki tevékenységet folytat, és a játékosügynökséggel munkaviszonyban, tagsági vagy egyéb jogviszonyban áll. A játékosügynökség ezzel összefüggésben pedig olyan a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (Szolgáltatási törvény) szerinti szolgáltató, amely játékosügynöki tevékenységet folytat.
Az új törvény a játékosügynöki tevékenység szabályozása kapcsán az alábbi főbb rendelkezéseket tartalmazza:
A játékosügynöki tevékenységet a törvény hatálybalépését követően látvány-csapatsport sportágban kizárólag az folytathat, aki
- a játékosügynöki tevékenység folytatását a Szolgáltatási törvény rendelkezéseinek megfelelően az országos sportági szakszövetségnek bejelentette, és
- a miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, valamint
- megfelel a törvény által előírt feltételeknek (büntetlen előéletű, nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, nem áll játékosügynöki tevékenységtől eltiltás hatálya alatt).
A játékosügynöki tevékenység mellett a játékosügynökségi formában végzett vállalkozás is előfeltételekhez kötött. Csak olyan vállalkozás lehet játékosügynökség, amely
- nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy megszüntetési eljárás alatt,
- adószáma nincs felfüggesztve és köztartozása sincsen,
- nem áll játékosügynöki tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.
A játékosügynöki tevékenység felügyelete és ellenőrzése kapcsán az országos sportági szakszövetségeket a törvény több fontos hatáskörrel is felruházta. Ahogy említettük, egyrészt a szakszövetségek vezetik a bejelentésekkel összefüggésben a játékosügynökök nyilvántartását, másrészt ellenőrzik a játékosügynöki tevékenység megkezdésére és folytatására, valamint a játékosügynök és a játékosügynökség működésére vonatkozó szabályok betartását. Ezen felül eljárnak e szabályok megsértése esetén úgy, hogy szankcióként közigazgatási bírságot vagy tevékenység végzésétől való eltiltást szabhatnak ki.
A látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetséget által alapított játékosügynökségek
A látvány-csapatsportágakat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, vagyis a Tao. törvény határozza meg. E szerint a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong és a röplabda sportág képezik e kategóriát. Fontos, hogy a szakszövetségi játékosügynökség kizárólag non-profit formában működhet és az e tevékenységéért kapott jutalékot köteles az alaptevékenységével összefüggő feladatok ellátására vagy az utánpótlás-nevelés támogatására fordítani. A szakszövetség köteles továbbá a jutaléknak és a részére – később ismertetettek szerint – megfizetett költségtérítésnek a kormányrendeletben meghatározott részét a hivatásos sportoló törvényes képviselőjének vagy, ha a hivatásos sportoló nagykorú, az általa megnevezett szülőnek, örökbefogadó-, mostoha- vagy nevelőszülőnek megfizetni.
A jutalék mellett a szakszövetségi játékosügynökségek költségtérítésre is jogosultak abban az esetben, ha a sportágába tartozó, a 28. életévét be nem töltött, kormányrendeletben meghatározott sportszakmai teljesítményt elért hivatásos sportoló igazolására vagy átigazolására kerül sor úgy, ebben a szakszövetségi játékosügynökség nem működött közre. A költségtérítés mértékét és a megfizetés rendjét kormányrendeletben fogják rögzíteni, a költségtérítést a fent meghatározottak szerinti az igazolásban vagy az átigazolásban közreműködő játékosügynökség köteles megfizetni. Az országos sportági szakszövetség a költségtérítés összegét az utánpótlás-nevelés támogatására köteles fordítani, valamint a fent rögzítetteknek megfelelően a sportoló törvényes képviselőjének és/vagy családjának kiadni. E gyakorlattal összefüggésben a törvény kógens rendelkezésként rögzíti, hogy semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportoló igazolásáért és átigazolásáért fizetett ellenérték meghatározott részét a fizetendő költségtérítésre figyelemmel állapítja meg.
A költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket ugyanakkor csak a 2021. december 31-ét követő igazolások és átigazolások esetében kell majd alkalmazni.
A költségtérítési rendszer részleteit tartalmazó kormányrendeleteket eddig nem fogadták el.