A környezetvédelmi termékdíj szabályozása – bár rengeteg apróbb változáson keresztülment – logikailag alig változott az elmúlt 10 év során. A termékdíj alapja a szennyező fizet elve volt, vagyis a környezetre károsnak vélt termékek első (belföldi) forgalomba hozatalát, saját célú felhasználását terhelte az adó, amelyet bizonyos esetekben vissza lehetett igényelni, vagy akár mentesülni is lehetett annak megfizetése alól. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor nagyon körülményes és bürokratikus, sok esetben nem is az adó mértéke, hanem az azt övező adminisztráció az, amely igazán megnehezíti a vállalkozások életét.
2023-tól azonban valószínűleg újra kell tanulni szinte mindent, egy teljesen új koncepció és logika mentén épülne fel az új szabályozás és ez érinteni fog gyártókat, forgalmazókat és fogyasztókat egyaránt. Körforgásos gazdaság, kiterjesztett gyártói felelősség, kötelező visszaváltási rendszer, termékdíjköteles termékek, körforgásos termékek, kötelezően/önkéntesen visszaváltási díjas termékek. A szakma már régóta várta az új szabályokat, amelyek ezekben a napokban kezdenek kirajzolódni a nagy nyilvánosság számára is. Azt nem mondjuk, hogy a jövőben kevesebb lesz az adminisztráció, de azt mindenképpen, hogy a mai kor felfogásához és környezetvédelmi igényeihez jobban idomuló szabályozást szeretne bevezetni a jogalkotó a körforgásos gazdaságra való átállás jegyében. Az alábbiakban a 2023. július 1-jétől hatályba lépő legfontosabb újdonságokat szedtük össze, mindamellett röviden kitérünk a 2024. január 1-jétől hatályos kötelező visszaváltási rendszerre is.
Körforgásos termékek
Az új szabályozás bevezeti a körforgásos termékek fogalmát, mely termékkör bár jelentős átfedésben lesz a jelenlegi termékdíjköteles termékekkel (csomagolószerek-csomagolások, akkumulátorok, elektromos és elektronikus termékek, gumiabroncsok, stb.), ugyanakkor azokhoz képest újakat is bevon a szabályozási körbe (textiltermékek, a fabútorok, az egyszer használatos műanyagtermékek, a gépjárművek, továbbá a sütőolaj és a zsír). A körforgásos termékek kapcsán az ún. kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer keretében a gyártóknak, külföldi előállítás esetében a forgalmazóknak a hulladékhasznosítási koncessziót elnyerő MOL Nyrt. részére ún. kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell majd fizetniük a termékeikből keletkező hulladékok összegyűjtéséért, szállításáért, kezeléséért, stb. A díjfizetési kötelezettség szűk körben lesz csak elkerülhető, ezeket a lehetőségeket érdemes lesz alaposan átgondolnia minden érintettnek, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer ugyanis a jelenlegi formájában nem tartalmaz olyan visszaigénylési, átvállalási jogcímeket, mint amilyeneket a termékdíj esetében megszokhattunk.
Új termékdíj logika
Mivel 2023 júliusától a MOL Nyrt. feladata lesz a hulladékhasznosítási tevékenység, amelyet a MOL Nyrt. a fenti kiterjesztett gyártói felelősségi díjból finanszíroz, ezért a termékdíjnak nem kell már majd erre a tevékenységre fedezetet biztosítani: magyarán, a fizetendő termékdíj csökkenni fog. A szabályozási technika ezt úgy akarja elérni, hogy a termékdíj-kötelezettségből levonható lesz a megfizetett kiterjesztett gyártói felelősségi díj. Az új termékdíj logika emellett a következő változásokat is magával hozná részben a fentiek nyomán:
- Megszűnő egyéni hulladékkezelés: Az új hulladékkezelési megközelítés azt eredményezi, hogy teljes mértékben megszűnne az egyéni hulladékkezelés a környezetvédelmi termékdíj rendszerében, a termékdíj-kötelezettséget tehát nem lehetne a jövőben csökkenteni ezen a jogcímen.
- Csomagolószerek nyilvántartása: Egyszerűsítést is megfogalmaz a tervezet annyiban, hogy a csomagolószereket a jövőben nem kellene elkülöníteni csomagolóanyagra, csomagolóeszközre vagy csomagolási segédanyagra. Ez jelentős adminisztrációs tehercsökkenésként jelentkezne az adózók oldalán.
- Külföldi webshopok termékdíj-kötelezettsége: Az új szabályok forgalomba hozatalnak minősítenék az elektronikus felületen végfelhasználóknak történő gyártói értékesítéseket is, ezzel a jogszabály elérné azt, hogy az ilyen vállalkozások a belföldi versenytársaikkal megegyező módon fizessenek termékdíjat.
- Eldobható e-cigaretták termékdíj-kötelezettsége: A jogszabálytervezet alapján az eldobható e-cigaretták is termékdíj-kötelessé válnának 2023. július 1-jétől.
Kötelező visszaváltási rendszer 2024. január 1-jétől
Fél évvel az új hulladékgazdálkodási rendszer 2023. július 1-jei hatályba léptetését követően a szabályozás tovább bonyolódna az ún. kötelező visszaváltási rendszer bevezetésével, amely felváltaná a jelenleg nem túl népszerű betétdíjas rendszert az italtermékek műanyag-, üveg- és fémpalackjai tekintetében. A szabályok értelmében e termékek ára 2024-től tartalmazná az ún. visszaváltási díjat, mely visszajár majd a fogyasztónak a palackok visszaszolgáltatása esetén. A gyártóknak, külföldi előállítás esetén az első belföldi forgalmazónak szorosan együtt kellene működniük a termékeiket továbbforgalmazó cégekkel, amelyeknek egy bizonyos eladótér-méret felett automata berendezésekkel (is) kellene a visszaváltást biztosítaniuk. A kötelező visszaváltási rendszerben értékesítő gyártók és az első belföldi forgalmazók továbbá különböző jogcímeken díjakat (csatlakozási és szolgáltatási díjakat) lennének kötelesek fizetni a MOL Nyrt. részére a hulladékhasznosítási rendszer kiépítéséért és üzemeltetéséért. A kötelező visszaváltási rendszer mintájára emellett saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy a többi körforgásos termék kapcsán is bevezetik a visszaváltási rendszert (ún. önkéntes visszaváltási rendszer). Tekintettel arra, hogy a visszaváltási rendszer alkalmazása egyszerre mentesít majd várhatóan a kiterjesztett felelősségi díj és a környezetvédelmi termékdíj megfizetése alól, pénzügyi szempontból is érdemes lesz majd megfontolni ennek alkalmazását az olyan termékek esetében, ahol nem kötelező a visszaváltási rendszer bevezetése.
Adminisztráció
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, valamint a visszavételi rendszer bevezetése jelentős többlet-adminisztrációval fog járni a gazdálkodók számára. A két rendszerben külön regisztrációra lesz szükség, emellett a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben folyamatos, telephelyenkénti nyilvántartásvezetésre, illetve negyedéves adatszolgáltatásra lesznek kötelezettek a gyártók és a forgalmazók. A számlákon a gyártóknak és forgalmazóknak külön számlazáradékokat is fel kell tüntetni, amelyben rögzítik, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésre került. A visszaváltási díjat pedig külön soron kell a számlán és a nyugtán szerepeltetni.
2023. április 30-i nyilvántartásba vétel és a szankciók
Ahhoz, hogy egy gazdálkodó már a 2023. július 1-jei indulástól kezdve jogosult legyen körforgásos termékeket forgalmazni, 2023. április 30-ig regisztrálnia kell a hatóságnál. A regisztráció nélkül körforgásos termékekkel folytatott tevékenység esetén a hatóság hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki, illetve magát, a termékek forgalmazását is felfüggesztheti. Ugyanilyen jogkövetkezményekkel lehet szembesülni akkor, ha a kiterjesztett gyártói felelősségi díj nem kerül megfizetésre a MOL Nyrt. részére.
Tennivalók
Ahogy az látható, a jövőben a hulladékgazdálkodásra tekintettel megfizetett gazdálkodói terhek összességében nem fognak csökkenni, az eddig fizetett környezetvédelmi termékdíj mértéke azonban több jogcímre szétaprózódik majd, amelyek kapcsán újonnan megoldandó adminisztrációs feladatok hárulnak a gazdálkodókra. Ha a tevékenység más tagállamot is érint, akkor ezen tagállami szabályokat is át kell majd tekinteni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen, hogy egy értékesítési lánc több pontján is termékdíj vagy más díjfizetési kötelezettség merüljön fel. Tekintettel arra, hogy 2023. április végéig ki kell dolgozni minden gazdálkodónak az új hulladékkezelési stratégiáját, érdemes minél előbb átgondolni, hogy
- gyártónak, első belföldi forgalmazónak minősül-e
- az általa forgalmazott termékek körforgásos terméknek minősülnek-e, ha igen, mely ponton kell megfizetni a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat, illetve kiterjed-e a termékkörre a kötelező visszaváltási rendszer 2024-től
- jogi, logisztikai és adózási szempontból miként zajlik jelenleg az értékesítés, és az új szabályozás mely pontokon tesz szükségessé változásokat,
- miként érinti az új szabályozás a már meglévő szerződéseket, struktúrákat,
- a jelenleg alkalmazott termékdíj-mentességeket, visszaigényléseket, átvállalási szerződéseket meg kell-e, illetve érdemes-e megtartani, illetve azokat miként lehet kiváltani,
- milyen adminisztrációt igényel az új szabályoknak való megfelelés (pl. regisztrációs, adatszolgáltatási kötelezettségek, új számlázási-számlazáradékolási feladatok).