Nem alkotmánysértő a munkaidőkeret 36 havi kiterjesztése

Az Alkotmánybíróság elutasította a Munka törvénykönyve 2018-as módosításával szemben benyújtott indítványt. Az Országgyűlés 2018 végén szavazta meg az ellenzéki képviselők által „rabszolgatörvénynek” vagy „túlóratörvénynek” elnevezett törvénymódosítást.

Az elfogadott passzusok értelmében:

  • az üzemekben a munkaidőkeret kollektív szerződés alapján akár 36 hónapra is kiterjeszthető,
  • a munkavállalók a munkáltatóval írásban megállapodva évenként legfeljebb százötven óra „önként vállalt túlmunkát” végezhetnek,
  • kollektív szerződés szerint pedig legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el,
  • ezen felül a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján évenként legfeljebb száz óra naptári rendkívüli munkaidő (önként vállalt túlmunka) rendelhető el.

A törvénymódosítást munkavállalói, szakszervezeti és ellenzéki oldalról is heves kritikák érték. A bírálók szerint az új rendelkezések egyoldalúan szolgálják a munkáltatók érdekeit, kiszolgáltatottá teszik és túlterhelik a dolgozókat, akiknek szélsőséges esetben egészen hosszú munkaidőt is előírhatnak.

Az Alkotmánybíróság múlt heti döntésében nem találta Alaptörvény-ellenesnek a vitatott pontokat, vagyis többek között a maximum 36 hónapos munkaidőkeret (elszámolás időszak) bevezetésének lehetőségét. A testület ezzel együtt több fontos megállapítást is tett.

Egyrészt alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a heti pihenőidő és a munkavállaló által teljesített rendkívüli munkavégzés átlagban történő elszámolásakor akkor is az 1 éven belüli átlagot kell figyelembe venni, ha ennél hosszabb időre szól a kollektív szerződésben a munkaidőkeret megállapodás. Ez kötelező érvényű a jogalkalmazók számára.

A testület másrészt törvényhozói mulasztásnak minősítette, hogy az Országgyűlés nem alkotott meg bizonyos szabályokat a törvénymódosítással kapcsolatban. Ezek garantálnák, hogy a munkavállalókat az akár 36 hónapos időtartamra is megállapítható munkaidőkeret alkalmazásával összefüggésben megillető (kollektív szerződésben rögzített) többletkedvezmények abban az esetben is teljeskörűen érvényesüljenek, ha a munkáltató felmondja a kollektív szerződést. Másképp fogalmazva: a munkáltató ne szabadulhasson meg egyoldalúan a kollektív szerződésben rögzített hosszabb munkaidőkeret érdekében vállalt többletkötelezettségeitől, miközben élvezi annak előnyeit. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy ezzel kapcsolatos jogalkotói kötelezettségének 2021. július 31-ig tegyen eleget.