A Fővárosi Ítélőtáblán 2017. március 21-én egy meglehetősen nagy port kavart és immár jogerős döntés született a Tao. támogatásokkal összefüggő adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. A döntés értelmében az Emberi Erőforrások Minisztériuma, és a Nemzetgazdasági Minisztérium kötelesek adatokat szolgáltatni 2011. július 1-jétől, vagyis a Tao. látvány-csapatsport-támogatás rendszerének indulásától kezdve 2016. június 30-ig bezárólag arra vonatkozólag, hogy mely támogatásban részesülő szervezetek, az egyes támogatási időszakokban, mely támogatóktól és pontosan mekkora összegű támogatásban részesültek.
A pert a Transparency International indította közérdekű adatigénylés céljából. Az adatigénylés lényege az volt, hogy egészen konkrétan megismerhessék mely szervezeteket mely cégek támogatták, akik a támogatásukért cserében adókedvezményt vehettek igénybe. A bíróság első fokon elutasította a kérelmet azon az alapon, , hogy ezen adatok köre adótitoknak minősül, és nincs olyan alkotmányos érdek, amely indokolja, hogy ilyen adatok nyilvánosságot kapjanak.
A Transparency International fellebbezésére eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntését azonban megváltoztatta. A bíróság lényegében arra az álláspontra helyezkedett, hogy az adatigénylés a minisztériumok kezelésében lévő és közfeladataik ellátásával összefüggésben keletkezett közérdekű adatokat érint, mivel azok közpénz felhasználásával kapcsolatosak. A döntés értelmében az egyes gazdálkodók által a sportszervezeteknek juttatott támogatás – a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye igénybevételének lehetőségére figyelemmel – közvetett állami támogatásnak minősül, vagyis az adókedvezmény közpénzjelleggel bír. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint a támogató gazdálkodó adatait, valamint az általa nyújtott, adókedvezményre jogosító támogatás konkrét összegét tartalmazó támogatási igazolás adótitoknak minősül, amely azonban nem képezheti abszolút korlátját a közérdekű adat megismerésének. A döntés szerint a nyilvánosságot és az átlátható állami gazdálkodást biztosítja, ha megismerhető, hogy mely gazdálkodók kaphatják meg ezt az állami támogatást, vagyis kik részesülhetnek a közpénzjellegű kedvezményben.
A döntés jogerős, azonban várható, hogy a minisztériumok a Kúriához fordulnak felülvizsgálatért, emiatt ezek az adatok tudomásunk szerint egyelőre továbbra sem kerültek nyilvánosságra.
OrienTax vélemény:
Az nem is lehet kérdés, hogy a TAO pénzek mögött tartalmilag valóban állami támogatás van, minden ezzel ellentétes érvelés zsákutca. Teljesen nyilvánvaló, hogy ha nem lenne ilyen adókedvezmény, akkor a támogatók nagyságrendekkel kevesebb pénzeket folyósítanának az arra jogosult szervezeteknek. A kérdés csak az, hogy mi biztosítja az átláthatóságot egy állami támogatás kapcsán. Véleményünk szerint ezek kizárólag az alábbiak: a) mi alapján jogosult egy adott szervezet támogatást lehívni, b) milyen döntéshozatali mechanizmus mentén határozzák meg a támogatható szervezetek körét és a támogatás mértékét és c) mire költi el végül a kedvezményezett a támogatást. Az, hogy a pénzt az államtól közvetlenül, vagy egy adókedvezményes mechanizmusnak köszönhetően harmadik személytől szerzi meg a kedvezményezett, szerintünk annyira releváns, mint hogy a támogatást melyik bankon keresztül folyósítják. Tehát az ügy érdemi és valóban vizsgálandó részét, miszerint a TAO forrásokat jól vagy rosszul ítélik-e oda a döntéshozók és azokat jól vagy rosszul használják-e fel a kedvezményezett szervezetek, a támogató szervezet kiléte egyáltalán nem befolyásolja.
A TAO támogatások kapcsán hajlamosak vagyunk kizárólag a sportra gondolni (ahogy a bíróság is tette), természetesen a nagyságrend miatt. A TAO támogatások rendszere azonban ennél jóval régebb óta létezik (egészen pontosan 2004-ben a filmgyártásban vezették be), és a bevezetésének az volt a fő motivációja, hogy a forrás a cégeken keresztül gyorsabban és gördülékenyebben jusson el a kedvezményezettekhez, mint egy bürokratikus, egyedi döntéses mechanizmuson alapuló, közvetlen állami támogatási rendszerben. A rendszert tehát eredetileg a filmgyártásra találták ki, ugyanis a támogatás ott mindenkit ugyanolyan mértékben és automatikusan illet meg, a rendszer ezért jól is működött, de a gördülékenységnek előfeltétele volt, hogy a „közvetítő cégek” kiléte maradjon titokban. Az egy más kérdés, hogy az egészen eltérő módon és célból működő látvány-csapatsport támogatásra miért kellett a TAO támogatás nem erre kitalált rendszerét ráerőszakolni, de ebből még nem következik, hogy egy egyébként jól bejáratott rendszert ezért meg kelljen változtatni.
Valószínűleg semelyikünk sem szeretné, hogy a nagyon hasonló elven alapuló szja 1% felajánlás is ennyire nyilvános lenne, pedig innentől nem látjuk igazából a különbséget, hogy miért nem ismerhető meg, hogy egyes egyházak és civil szervezetek mely magánszemélyektől kaptak felajánlást. Természetesen már a felvetés is abszurd, de az analógia akkor is megalapozott, hiszen az 1%-os adófelajánlás is állami támogatás, a pénzt az állam adja, mi csak megmondhatjuk, kinek utaljon. Ugyanígy nem szeretnék valószínűleg cégek százezrei, hogy az elmúlt években igénybe vett bármilyen adókedvezményük (pl. munkahelyteremtési vagy beruházási) nyilvánosságot kapjon.
Az Ítélőtábla döntésével tehát mi szakmai alapon egyszerűen nem értünk egyet. A rossz elvek mentén hozott döntésre az ítélet egy kinyilatkoztató mondata világít rá véleményünk szerint a legjobban, miszerint „A nyilvánossággal számolnia kell annak, aki állami támogatást vesz igénybe, közpénzt használ fel a tevékenysége, gazdálkodása során”. Egyrészt az adókedvezmények eddig soha nem voltak nyilvánosak épp az adótitok miatt (lásd pl. fejlesztési adókedvezmény vagy K+F adókedvezmény, ahol a mértékek akár milliárdosak is lehetnek), másrészt ha még így is lenne, a támogató cég nem azt az állami támogatást veszi igénybe amelyet a sportszervezetek megkapnak, hanem annál csak egy nagyságrenddel kevesebb „hasznot” realizál, hogy a folyósítással kapcsolatos üzleti kockázata megtérüljön. Ennek a sportszervezetek átláthatóságával való összemosása nagyon megtévesztő és rossz következtetés.
Amennyiben a Kúria mégis helyben hagyja a Fővárosi Ítélőtábla határozatát, úgy több kérdés is felmerül a TAO támogatások jövőjével kapcsolatban, amelyet várhatóan a bíróság nem fog vizsgálni, pedig fontos lenne:
- A támogatók kiléte a jövőbeli támogatások kapcsán már automatikusan nyilvánosságot kap majd, vagy csak adatigénylés útján lehet azt megtudni? (A jogszabály most értelemszerűen nem ír elő ilyen nyilvántartási kötelezettséget.)
- A 2015-ben bevezetett rendelkező nyilatkozatokra is fog vonatkozni a nyilvánosság (vagyis amikor a NAV utal), vagy csak a cégek által folyósított összegekre?
A Kúria ítélete várhatóan 3-5 hónapon belül várható.