Serényen dolgozott a kormányzat az év végén is, valóságos jogszabályalkotási dömpingnek lehettünk tanúi. Ennek eredményeként a magyar adórendszert érintő rendeletek tömkelege jelent meg és lépett hatályba az ünnepi időszakban, sokszor egészen furcsa időpontokban. A podcast 3. évadának első adásában javarészt ezekkel az intézkedésekkel foglalkozunk.
Vadonatúj különadót hirdetett ki a kormány karácsony előtt egy nappal
December 23-án este 11 óra magasságában jelent meg a Magyar Közlönyben az extraprofitadókról szóló rendelet módosítása, amelynek értelmében a gyógyszergyártók is új terhet kapnak különadó formájában. Az új adó sávos, mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%, az 50 és a 150 milliárd forint közé eső része után 3%, a 150 milliárd forintot meghaladó része után pedig 8%.
Az intézkedést pár nappal azután hirdették ki, hogy megjelentek a hazai blue chip cégek tőzsdei jelentései, köztük a Richteré is, amely soha nem látott profitot ért el 2022-ben. A számítások szerint a cég több mint 100 milliárd forintot fizet majd be ebben a formában az államkasszába két adóévre elosztva, ami elképesztő összeg. A szektor többi szereplőjének összesen közel 86 milliárd forintos tételt jelent a különadó.
Orbán Viktor szerint nem lesz áfa-csökkentés
Szintén a karácsonyi szünetben adott nyilatkozatot a miniszterelnök, amelyben kérdésre válaszolva egyértelműen kijelentette, hogy a kormány továbbra sem tervez áfa-csökkentést. Így fogalmazott: „Ez egy régi vita. A magyar adórendszernek az a sajátossága és egyben sikerességének a kulcsa, hogy a munkát terhelő adók Európában Magyarországon a legalacsonyabbak. A költségvetés pedig a munkát terhelő adók helyett a fogyasztáson keresztül szedi be azt a pénzt, amire szüksége van. Ez egy adófilozófiai kérdés, és nem is akarunk változtatni”.
A kijelentéssel alapvetően egyetértünk, azzal a részével azonban nem, hogy Európában Magyarországon a legalacsonyabbak a munkát terhelő adók.
Szeptemberig 966 milliárd forinttal volt magasabb az áfabevétel, mint egy évvel ezelőtt
A KSH előzetes adatai szerint a 2022 első 9 hónapjában a kormányzati szektor bevételei 3971 milliárd forinttal, vagyis 24,7 százalékkal nőttek 2021-hez képest. A legnagyobb ütemben, 18,3 százalékkal (1281 milliárd forinttal) a termelési adók emelkedtek, ezen belül 966 milliárd forint volt az áfabevétel növekedése. A jövedelemadó-bevételek 1225 milliárd forinttal (54,7 százalékkal) haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami elsősorban a gyermekes családok személyijövedelemadó-visszatérítésének volt köszönhető. A társadalombiztosítási hozzájárulások 487 milliárd forinttal, 11,5 százalékkal nőttek. Az egyéb bevételek 975 milliárd forinttal, 37,6 százalékkal emelkedtek.
A kormányzati szektor hiánya 1825 milliárd forint (a GDP 3,7 százaléka) volt 2022 első három negyedévében.
SZJA-mentességet kapnak a 30 év alatti anyák
December 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely 2023. január 1-től személyijövedelemadó-kedvezményt nyújt a 30 év alatti nők számára gyermekvállalás esetén. Az intézkedéssel lényegében a 25 év alatti fiatalok 2022-ben bevezetett mentességét terjesztik ki a 25-30 éves korú fiatal nőkre. Az új adókedvezmény célja, hogy a fiatalabb korosztályokat is ösztönözze a gyermekvállalásra. Számítások szerint mintegy 55 ezer anyát érinthet az intézkedés.
Emelkedett a minimálbér
2022. december 13-án jelent meg a Magyar Közlönyben a 2023. évi minimálbér összege. A vonatkozó kormányrendelet szerint 2023. január 1-től a kötelező legkisebb munkabér bruttó 230 000 forint havonta. A legalább középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma bruttó 296 400 forint havonta. Előbbi 16, utóbbi 14 százalékkal nő. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a felek arról is megállapodtak, hogy amennyiben a gazdasági helyzet indokolja, akkor év közben újra leülnek tárgyalni a béremelés mértékének esetleges módosításáról.
Kihirdették a szigorodó transzferár szabályokat
2022. december 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló NGM rendelet („TP rendelet”) módosítása, amely 2022. december 31-től vált hatályossá. Az új szabályok azonban részben már a 2022. évi csoporton belüli tranzakciók tekintetében is alkalmazandók.
Az érintetteknek érdemes észben tartani, hogy fő szabály szerint ezentúl a transzferár nyilvántartási kötelezettség hatálya alá tartozó adózóknak 2023. május 31-ig már adatot kell szolgáltatniuk a NAV számára a társasági adóbevallásukban a nyilvántartási kötelezettséggel érintett ügyletekről is. Kiemelendő, hogy ehhez elengedhetetlenül szükség lesz a dokumentációkat időben elkészíteni.
A Kúria dönthet a légiutas-adó sorsáról
Az ellenzéki vezetésű 18. kerületi önkormányzat megszavazta az ezerforintos légiutas adót, amely máris óriási felháborodást váltott ki. Szakértők szerint az intézkedés jogszerűtlen és hatalmas csapást mérne a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér régiós versenyképességére, erejére.
Budapest Főváros Kormányhivatalának álláspontja szerint az önkormányzat az adó bevezetésével több jogszabályt is megsért, ezért törvényességi felhívással élt, amelyben felkérte a képviselő-testületet, hogy a feltárt jogsértéseket 30 napon belül szüntesse meg. Ha a XVIII. kerületi önkormányzat határidőn belül nem tesz eleget a törvényességi felhívásnak, azaz a jogsértések megszüntetésének, akkor a kormányhivatal a Kúriához fordul a rendelet megsemmisítéséért.
Az adás az alábbi felületeken hallgatható meg:
- SPOTIFY: https://rb.gy/ezbbii
- YOUTUBE: https://youtu.be/wcUJ5k7iKWk
- PODPAD: https://rb.gy/kbiy4d
- APPLE PODCAST: https://rb.gy/1ioayq
- SOUNDCLOUD: https://rb.gy/gq6dhj
A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast hivatalos honlapja: https://nyugtaval.hu/