A Pénzügyminisztérium 2024. október 16-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre a 2025-es adójogszabály-változásokat tartalmazó őszi adócsomag tervezetét.
Az őszi adócsomag társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetének szövege alapján az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy várhatóan milyen fontosabb adójogszabály-változások lépnek életbe 2025-ben.
A kormány által előre beharangozottaknak megfelelően a legfontosabb személyi jövedelemadó változás a családi kedvezményt érinti, amely 2025. július 1-jével a másfélszeresére, majd 2026. január 1-jével a jelenlegi duplájára növekszik. Az összevont adóalap így havonta egy gyermek esetében a jelenlegi 66 670 forint helyett 2026-ban már 133 340 forinttal, kettő eltartott esetén a jelenlegi 133 330 forint helyett 266 660 forinttal, három és minden további eltartott esetén 220 000 forint helyett 440 000 forinttal lesz majd csökkenthető 2026. január 1-jétől, 20 ezer (egy gyermek), 80 ezer (két gyermek), illetve 198 ezer (három vagy több gyermek) forintos havi adókedvezményt eredményezve.
Új szja adómentességet is bevezetnének 2025-től, mégpedig a műemléknek minősülő ingatlannak a megszerzését követő 36 hónapon túli értékesítéséből származó jövedelemre vonatkozóan, feltéve, hogy a magánszemély az ingatlant a megszerzést követően a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően felújította, műemléki helyreállítását elvégezte, és erről a megfelelő hatóság által kiállított igazolással rendelkezik.
Pontosítanák azt a kisvállalati adót (KIVA) érintő könnyítést, hogy – adóalanyiság megszűnésétől számított 2 éves tiltó szabálytól eltérően – mely típusú átalakulásokat követően választható újra az adóalanyiság, és így az átalakuló kivás cégek is megmaradhatnak a kiva alatt.
Az extraprofitadók vonatkozásában a pénzügyi tranzakciós illetékek szabályaihoz nyúlna hozzá a kormány. Eszerint az idén augusztus 1-jétől megemelt tranzakciós illetékek szintjét a változások kihirdetését követő nappal, tehát már az idei év végén visszaállítaná az emelés előtti szintre (az általános pénzügyi tranzakciós illetékmértékek 2025-től amúgy is visszaálltak volna a 2024 eleji szintre). Az előrehozott illetékmérték-csökkentés nem érinti a pénzügyi konverziókra vonatkozó, az extraprofitadó jogszabály által 2024. augusztus 1-gyel szintén megemelt kiegészítő tranzakciós illeték-mértékeket.
A számviteli szabályokban több értékhatár-változás is lesz, a legfontosabb, hogy 2025-től akkor nem lenne kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladta meg a 600 millió forintot – ez jelenleg 300 millió forint – és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
A globális minimumadóra vonatkozó szabályok is módosulnának. Eszerint kiegészülne a törvény az adott államban fizetendő kiegészítőadó-többlet meghatározására szolgáló képlettel, valamint módosulna az aluladóztatott kifizetések szabályára vonatkozó képlet is. Ez utóbbi esetében azonban tényleges tartalmi változás nem történne, ugyanis a képlet tavaly nem megfelelően lett átültetve az OECD modellszabályokból; a jogalkotó most ezt pontosítaná. Továbbá a törvény kiegészülne a vállalatcsoportokra vonatkozó bejelentési kötelezettség adattartalmával, amely megegyezne a kiegészítő adóra vonatkozó adóbevallás adattartamának első két pontjával (a csoport azonosító adatai és a vállalati struktúrával kapcsolatos információk).
A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szocho adókedvezmény szabályait egy kormányrendelettel idén augusztus 1-jétől már szigorította a kormány. Most ezek a szigorítások állandósulnának és kerülnének át egy megszűnő kormányrendeletből a Szocho törvénybe. Eszerint a 275 nap helyett az elmúlt 365 napos időszakra visszamenőleg kell vizsgálni, hogy legfeljebb 92 napig rendelkezett-e a felvenni kívánt munkavállaló a megfelelő biztosítási jogviszonnyal, és a korábbi 36 hónapról 18 hónapra csökkenne a szocho kedvezmény érvényesíthetőségének időszaka.
Több helyen módosulna az adózás rendjéről szóló és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény. E tekintetben talán a legfontosabb változás, hogy az adóhatósági eljárások köre kiegészül az ún. adategyeztetési eljárással. Eszerint, ha az adóhatóság az adózó, illetve a vele kapcsolatban álló másik adózó által nyújtott adatszolgáltatás adataiban hiányosságot, eltérést tár fel, az adózót a feltárt hiányosságok, eltérések tisztázására (azaz adategyeztetésre) hívná fel. Az eljárás keretében az adóhatóság az adategyeztetés teljesítéséhez szükséges adatokat az adózó rendelkezésére bocsátaná. Az adózónak a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kellene az adategyeztetést elvégezni, ezt követően az adategyeztetés eredményéről az adóhatóság nyolc napon belül értesítené az adózót. Az új típusú eljárás nem titkolt célja az adózói online számla adatszolgáltatások minőségének javítása.
Egyes bírságtételek növekednének, de adminisztratív könnyítés például, hogy a jövőben a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti külföldi munkavállalók adóazonosító jelének megállapítását a munkáltató is kérhetné az állami adó- és vámhatóságtól.
2025-től az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében a bevallási időszak lezárását megelőzően is ellenőrizhetné, hogy az adózó eleget tett-e a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének, továbbá ellenőrizhetné az adózó e nyilvántartásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmát, illetve ezek hitelességét.
Ha a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetleg még nem rendelkezik legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával, 2025. január 31. napjáig köteles lesz belföldi pénzforgalmi számlát nyitni.