A kormány május helyett ezúttal novemberben nyújtja be a jövő évi költségvetési törvényeket. Az indoklás szerint az amerikai elnökválasztás eredményét akarják bevárni, de az igazi ok valószínűleg egy komoly megszorító csomag, amellyel az európai parlamenti és az önkormányzati választások előtt nem mernek kijönni.
Több önkormányzattól von el pénzt a kormány idén
A tavalyi 724 helyett idén már 848 önkormányzattól von el forrást a kormány szolidaritási hozzájárulás címén. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az így beszedett összeget nem is osztják vissza közvetlenül a szegény települések között, hanem azt az állami költségvetésbe csatornázzák, igaz, annak önkormányzatoknak szánt fejezetébe.
2023-ban összesen 237 milliárd forintot vontak el ezen a módon, idén 310,6 milliárd forint bevételre számítanak. Ezzel a forrásátcsoportosítással a költségvetés helyzetén igyekeznek javítani, visszaosztásról most már szó sincs, vagyis lényegében egy megszorítást csomagolnak szolidaritási köntösbe.
A költségvetési törvényt május helyett csak novemberben nyújtják be
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely az április 11-én tartott Kormányinfón jelentette be, hogy szakítva a korábbi évek gyakorlatával idén november 5-e után fogják benyújtani a következő évi költségvetési törvényjavaslatokat. Vagyis azokat ezúttal nem a tavaszi ülésszak végén fogjuk megismerni. A döntést azzal indokolták, hogy attól függően, ki lesz az USA következő elnöke, más gazdaságpolitikára lesz szükség az elkövetkezendő években, ezért a költségvetés tervezésével és elfogadásával inkább megvárják az amerikai elnökválasztás eredményét.
Mi ezzel ellentétben úgy gondoljuk, a háttérben valószínűleg egy sokkal prózaibb ok áll: a kormány megszorításokra és szigorú adóintézkedésekre készül, ezzel a csomaggal azonban az európai parlamenti és az önkormányzati választások előtt nem akar kijönni.
A költségvetés évek óta komoly strukturális gondokkal küzd. A legfrissebb adatok alapján a 2024-re tervezett eredeti hiány 92 százalékát már áprilisban elértük, ami elsősorban az alulteljesítő áfabevételeknek és a magas kamatkiadásoknak köszönhető. A beruházások elhalasztásával a kormány csak átmenetileg kezelheti a problémát, amelyet jelentős átalakítások és adóemelések nélkül nem lehet megoldani. A feketeleves várhatóan a novemberi költségvetéssel érkezik.
Miért drágult ilyen sokat a magyar kenyér?
2020 óta a kenyér ára háromszorosára emelkedett hazánkban, amivel nemcsak elértük, de meg is haladtuk az uniós átlagot. A KSH statisztikái apján négy évvel ezelőtt még csak 333 forint volt egy kilogramm fehér kenyér ára, ma azonban már 875 forintot kell adni érte.
Nagy István agrárminiszter szerint ennek oka, hogy korábban Magyarországon voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek az Unióban. Az áremelkedést kiváltó legfontosabb tényezőket azonban nem a gabona árnövekedésében vagy a magas áfakulcsban kell keresni. A jelenség hátterében elsősorban az energiaárak emelkedése és a munkaerő költségeinek (bérköltségek) növekedése áll.
Vita a főváros által kivetett teherforgalmi behajtási díj eltörléséről
Budapest Főváros Kormányhivatala egy felhívással élt a Fővárosi Önkormányzat felé, hogy a teherforgalmi behajtási díj, illetve az ezt előíró önkormányzati rendelet törvényi felhatalmazás nélkül készült. A Fővárosnak nem lett volna joga ezen díj kivetésére, a Kormányhivatal ezért a rendelet megsemmisítésére szólított fel. A Fővárosi Közgyűlés január végén határozatban mondta ki, hogy nem ért egyet a teherforgalmi behajtási díj eltörlésével, mert álláspontja szerint a fővárosi önkormányzat jogosult volt a szabályozás megalkotására. Az ügy várhatóan a Kúria elé kerül.
A NAV mobilappjával is ellenőrizhetők a munkaadók
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mobilappjában, a NAV-Mobilban bárki ellenőrizheti néhány koppintással, hogy munkáltatója a szerződésüknek megfelelően bejelentette-e. Az adóhivatal egy közleményben hívta fel erre a figyelmet, melyben kiemelte, a lekérdezés mindössze fél percet vesz igénybe, az eredmény azonban mindenki számár fontos, mert a szabályos foglalkoztatás az egészségügyi ellátásnak és a későbbi nyugdíjnak is feltétele.
Meddig maradhat velünk az 5 százalékos lakásáfa?
A kedvezményes lakásáfa meghosszabbításáról egyeztett Varga Mihály és KOJJ László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke még március közepén. Az ÉVOSZ azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg az 5 százalékos lakásáfa alkalmazására vonatkozó határidőt. A jelenlegi szabályok szerint erre 2028 végéig van lehetőség abban az esetben, ha az építési engedélyt 2024 végéig megszerzi egy projekt.
Új IFRS-szabvány a láthatáron
A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) a közelmúltban fejezte be az új standard – IFRS 18 Bemutatás és közzététel a pénzügyi kimutatásokban – kidolgozását.
„Az IFRS 18 a legjelentősebb változás a vállalatok pénzügyi teljesítményének bemutatásában az IFRS számviteli standardok több mint 20 évvel ezelőtti bevezetése óta” – mondta Andreas Barckow, az IASB elnöke 2024. április 9-i nyilatkozatában.
Az IFRS 18 felváltja az IAS 1 Pénzügyi kimutatások bemutatása standardot, célja pedig az információk pénzügyi kimutatásokban történő közlésének, vagyis az adatminőségnek a javítása. Az IASB prioritásként kezelte az IFRS-ek bemutatására és közzétételére vonatkozó útmutatások megújítását, az eredménykimutatásra helyezve a hangsúlyt, miután a befektetők aggodalmukat fejezték ki a vállalati teljesítményjelentések átláthatóságával és összehasonlíthatóságával kapcsolatban.
A munkáltató kedvezményesen vehet belépőt alkalmazottainak a sporteseményekre
Közeleg a foci-Eb és az olimpia. Többen szeretnének a helyszínen szurkolni, de a jegyárak, azok hozzáférhetősége, illetve az utazási költségek gyakran lehetnek riasztóak. Sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy a munkáltató ingyenesen vagy kedvezményesen juttathat a sporttörvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegyet, bérletet.
Adózniuk kell a Bali szigetére utazó turistáknak
A külföldi turistáknak ezentúl 150 000 rúpia (mintegy 3500 forint) illetéket kell fizetniük, ha be akarnak lépni Indonézia egyik közkedvelt turisztikai célpontjára, Bali szigetére. Az indonéz hatóságok szerint az úgynevezett belépési adó célja a sziget környezetének és kultúrájának a védelme.
Az adás itt hallgatható meg:
- SPOTIFY: https://bit.ly/3Q73aBP
- YOUTUBE: https://youtu.be/kvZeDuTdLiA
- PODPAD: https://bit.ly/49Xl2GJ
- APPLE PODCAST: https://bit.ly/4aEfYYS
- SOUNDCLOUD: https://bit.ly/3xAWohk
A podcast hivatalos LinkedIn csatornája exkluzív tartalmakkal:
https://linkedin.com/company/nyugtaval-podcast
A podcast hivatalos honlapja: