2011. június 14-én benyújtásra került az Országgyűléshez az a törvényjavaslat, amely lehetővé tenné úgynevezett szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (rövidítés: SZIT) létrehozását Magyarországon is. A sajtóban csak REIT-ként (Real Estate Investment Trust) emlegetett új vállalkozási forma alapításának célja, hogy Magyarország Közép-Kelet Európa pénzügyi szolgáltató központjává váljon, valamint várakozások szerint (a meglévő offshore amnesztia mellett) a magyar offshore-vagyonok hazahozatalának is lökést adjon.
Ez a társasági forma már több nyugat-európai országban működik. A környező országok közül azonban hazánk lehet az első ahol alkalmaznák ezt az ingatlanbefektetési formát, már amennyiben a terveknek megfelelően legkésőbb az őszi ülésszak során elfogadja az országgyűlés a javaslatot, és januártól hatályba léphetne. A befektetési társaságokat és az ingatlanalapokat ötvöző vállalkozási forma olyan nyilvánosan működő, tőzsdén jegyzett részvénytársaság lenne, amely a kis- és intézményi nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fektetné be annak érdekében, hogy ezeket az ingatlanokat hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze. Az ingatlanhasznosításból és fejlesztésből realizált jövedelem túlnyomó részét (90%-át) pedig a részvényeseknek fizetné ki osztalék formájában.
Az alapkoncepció szerint a SZIT által realizált jövedelem csak a részvénytulajdonosok szintjén adózna osztalék- és árfolyamnyereség-adó formájában. A SZIT-ek ugyanis mentesülnének nemcsak a társasági adó, hanem a helyi iparűzési adó alól is, valamint ingatlanok és belföldi ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjeinek megszerzése után kedvezményes, az egyébként irányadó mérték 25%-ának megfelelő illetékfizetési kötelezettségük lenne érvényes rájuk.
A SZIT-ek ingatlanalapokkal szembeni nagy előnye, hogy nem csak az alapot elindító bank ügyfelei számára érhetőek el a részvények, hanem a tőzsdei kereskedés jóvoltából egy sokkal szélesebb kör számára. Csábító lehet a SZIT azon cégek számára, akik perspektívát látnak az ingatlanban, hiszen számukra az ingatlanokkal kapcsolatban elért nyereség rájuk eső része adómentes lesz, szemben azzal, ha egy cég most ingatlanfejlesztéssel, -forgalmazással foglalkozik, hiszen akkor 10/19%-os társasági adót kell fizetnie. A SZIT-részvények tulajdonosai az elért profitot osztalék, vagy árfolyamnyereség formájában tudják realizálni, azonban az árfolyamnyereség mind a magánszemély és vállalkozói tulajdonosi kör számára adóköteles lesz, míg az osztalék után csak a magánszemélyeknek lesz adófizetési kötelezettségük.
A jogalkotó szándéka szerint ezen társaságok nem kerülhetnének egyetlen nagybefektető kontrollja alá, mert a vállalkozási forma lényege, hogy pénzügyi, és nem működőtőke-befektetés. Ennek megfelelően a törvénytervezet kimondja, hogy kibocsátott részvényeit együttesen legfeljebb összesen 10%-ban tulajdonolhatnák biztosítók és hitelintézetek. A SZIT típusú társaságoknak az egyéb kritériumok mellett tízmilliárd forint összegű induló tőkével kellene rendelkezniük. Szabályozott ingatlanbefektetési társaság úgy lehet egy vállalat, hogy benyújtja ezirányú kérelmét az állami adóhatósághoz, amely a leendő törvényi előírásokat megvizsgálva döntené el, hogy azt nyilvántartásba veszi-e.