A magyar Alkotmánybíróság a szakszervezetek kollektív szerződéskötési képessége tárgyában szeptember végén fontos döntést hozott (ügyszám III/882/2023). A testület megsemmisítette a Munka Törvénykönyve azon megszorító kitételét, amelynek értelmében az a szakszervezet, amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a kollektív szerződéskötési képesség feltételeinek, jogosult ugyan a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, de a módosítással kapcsolatos tárgyaláson csak tanácskozási joggal vehet részt.
Az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy az egy adott időpontban kollektív szerződéskötési képességgel – ehhez megfelelő taglétszámmal és ennek megfelelő képviseleti erővel – rendelkező szakszervezetek közötti különbségtétel a kollektív szerződés módosítására irányuló folyamatban nem elfogadható. A sérelmezett rendelkezés sérti az Alaptörvényben foglalt önkényes megkülönböztetés tilalmát, mivel az kellő súlyú alkotmányos indok nélkül, szükségtelenül és aránytalanul hátrányosan tesz különbséget a munkáltatónál kollektív szerződéskötési képességet szerzett szakszervezetek között, és e megkülönböztetésnek nincs tárgyilagos mérlegelés szerinti észszerű indoka.
A Munka Törvénykönyve sérelmezett rendelkezése ezért 2023. október 5-től úgy marad hatályban, hogy az a szakszervezet, amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a kollektív szerződéskötési képesség feltételeinek, nemcsak jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, de a módosítással kapcsolatos tárgyaláson mindennemű korlátozás nélkül részt vehet.
A döntés részletei ezen az oldalon érhetőek el.
Szerző: Dr. Fehérvári Szilvia