A fizetővendéglátás közterhei csökkennének, lazulnának az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás feltételei, és több új jogcímen is lehetne adómentes jövedelmet juttatni. A társadalombiztosítási terhek érdemben nem változnának, azonban sokakat érinthet az a változás, amely szerint teljesen megszűnne az ingatlan-bérbeadás ehó-kötelezettsége. Az EVA, KATA, EKHO szabályai egyszerűsödnének (az adóterhek változatlanul hagyásával).
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
- január 1-jétől a fizetővendéglátás keretében lakását, üdülőjét rövid távra bérbe adó magánszemélyek már nem csak egy, hanem akár három lakás esetén is választhatnák a tételes átalányadót, amelynek mértéke továbbra is szobánként évi 38.400 forint maradna. A módosítás eredményeként jelentősen csökkenhet a 2-3 lakást airbnb keretében kiadók adókötelezettsége, illetve ezzel kapcsolatos adminisztrációs terhe.
- A kihirdetést követő napon hatályon kívül kerülne az a rendelkezés, amely felhatalmazást ad a munkáltató által adómentesen biztosítható egészségügyi ellátásokról szóló miniszteri rendelet kiadására. Úgy tűnik tehát, hogy ez a sokak által várva várt adómentesség mégsem valósul meg.
- Lazulnának az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás korlátai:
- A foglalkoztatás első 2 évében a minimálbér 40%-áról 60%-ára, a második 2 évben 25%-áról 40%-ára, az 5. évben pedig 15%-áról 20%-ára nőhet az adómentesség értékhatára. Pontosításként kiegészülne a szabály azzal az esettel, amikor a munkaviszony megszűnik, majd új munkaviszony jön létre a magánszemély és ugyanazon munkáltató között. Ekkor az egyes munkaviszonyok időtartamát össze kellene számítani.
- Az adómentes juttatás elérhető lenne határozott idejű munkaviszony esetén is (jelenleg csak határozatlan idejű munkaviszony esetén adható). A 2018. január 1-jén fennálló határozott idejű munkaviszonyok esetében a munkaviszony létrejöttének napjaként 2018. január 1-jét lehetne figyelembe venni, így a már fennálló jogviszonyok esetében is érvényesíthető lenne a legmagasabb mértékű támogatás.
- A juttatás nem csak lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának teljes hiánya esetén lenne adható, hanem akkor is, ha van (illetve a munkaviszony létrejötte előtti 12 hónapban volt) ugyan a munkavégzés helyén vagy annak 60 km-nél/3 órás utazási időnél kisebb körzetében a dolgozó tulajdonában lakás, de legfeljebb 50%-ban (volt) tulajdonos (haszonélvezeti joggal nem terhelten).
- Az Art. szerinti állandó lakóhely helyett a lakcímnyilvántartásban szereplő lakóhelyet kellene vizsgálni.
- Sajátos jogtechnikai megoldással biztosítaná a törvényjavaslat azt, hogy a mobilitási célú lakhatási támogatás értelmezhető legyen munkaerő-kölcsönző cégtől kölcsönzött dolgozók esetében is. A hatályos törvényszövegből ugyanis nem vezethető le egyértelműen, hogy a kölcsönvevő vállalkozás jogosult lenne ezt az adómentes támogatási formát a kölcsönvett dolgozóknak is nyújtani.
A módosítások 2018. január 1-jén lépnének hatályba.
- Újabb adómentes jogcímek kerülnének a törvénybe (az adómentesség 2017. január 1-jére visszamenőleges hatállyal lenne alkalmazható), melyek közül szélesebb kört az alábbiak érinthetnek:
- adómentessé válnának a szakképző iskolai tanulóknak a gyakorlati képzés ideje alatt kötelezően vagy önkéntes döntés alapján biztosított nem pénzbeli juttatások és költségtérítések;
- kiegészülne az adómentesen adható segélyek, támogatások köre a tűzkár és baleset jogcímével;
- a közfoglalkoztatottak létszámának csökkentésével összefüggésben, a közszférából a munkaerőpiacra kikerülő dolgozók elhelyezkedési esélyeinek javítását célzó munkaerő-piaci programokban, társadalmi felzárkóztatással kapcsolatos képzésben részt vevők részére biztosított különféle juttatások (étkezés, közlekedés, szállás, ilyen célokra adott költségtérítés, megélhetési támogatás) is bekerülnének az adómentes körbe.
- Az önálló tevékenységhez és az egyéni vállalkozáshoz használt, költségelszámolásra jogosító gépjárművek köre kibővülne a közeli hozzátartozók tulajdonában álló vagy általuk lízingelt gépjárművel. A tulajdonjog igazolására pedig a törzskönyv, annak visszavonása esetén az illetékes hatóság igazolása szolgálna (jelenleg a kötelező felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvény tölti be ezt a szerepet). A változások hatályba lépésének dátuma 2018. január 1. lenne.
- A végrehajtási szabályok 2018. január 1-jével hatályba lépő új rendelkezése szerint az ingatlanárverések esetén a végrehajtó a bank és az adós kérésére az általuk meghatározott összegre csökkentheti az árverés során elfogadható vételi ajánlat összegét. A banki követelés fennmaradó része az eljárás eredményeként megszűnik, ami a jelenlegi szabályok szerint adóköteles jövedelmet keletkeztetne. A törvényjavaslat kimondaná a megszűnő követelés adómentességét.
- Jelenleg az engedélyköteles belföldi és nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző gépkocsivezetők és árukísérők napi 3000 forint, illetve 60 EUR adómentes költségtérítésre jogosultak. A módosítás kiterjesztené az adómentes juttatást a saját célra folytatott árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatásban közreműködő gépkocsivezetőkre és árukísérőkre is. A tágabb körre az elfogadott módosítás kihirdetését követő napon vagy azt követően kezdődő bel- és külföldi kiküldetések esetén lehetne alkalmazni az adómentességet.
- Egyértelművé tenné a törvényjavaslat, hogy közös tulajdon esetén nem számít, melyik tulajdonos nevére szól a felmerült költségről kiállított bizonylat. Az ilyen bizonylattal igazolt – a törvény által elismert – költség elszámolható a teljes bevétellel szemben. Az így kapott jövedelmet kell megosztani adózási célokra a tulajdonostársak között a tulajdoni részesedés arányában. A módosítás 2018. január 1-jén lépne hatályba. A közös tulajdonon belül egy speciális esetben – ingó, ingatlan bérbeadása esetén – viszont már a kihirdetést követő napon hatályba lépne ez a megengedő rendelkezés. Ennek megfelelően például a közös tulajdonú ingatlan bérbeadásából származó teljes bevétel már ettől a naptól csökkenthető lenne az egyik tulajdonos nevére szóló rezsiszámla értékével.
Járulékok
- A 2016 decemberében bejelentett és kihirdetett járulékcsökkentés mértéke nem változna, vagyis továbbra is azzal számolhatnak a munkáltatók, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke 2018. január 1-jétől 20% lesz a jelenlegi 22% helyett.
- A javaslat szerint az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 7.110 forintról/napi 237 forintról havi 7.320 forintra/napi 244 forintra emelkedne 2018. január 1-jétől.
1+1%-os felajánlás
- A javaslat megszüntetné a postai úton elküldött felajánló nyilatkozatok esetében az adóazonosító jel borítékon való feltüntetésének kötelezettségét, első ízben a 2018. évi rendelkező nyilatkozatok esetében.
- Az adóhatóság várakozásai szerint a bevallási tervezet bevezetése miatt lényegesen kevesebb munkáltató fogja vállalni a munkáltatói adómegállapítást, aminek következtében az 1+1%-os felajánlások száma jelentősen csökkenhet. A törvényjavaslat ezért lehetővé tenné azt, hogy a munkáltató akkor is begyűjthesse és továbbíthassa az adóhatóságnak a nyilatkozatokat, ha a munkáltatói adómegállapítás elkészítését nem vállalja, első ízben a 2018. évi rendelkező nyilatkozatok esetében.
Kisadók (KATA, KIVA, EKHO)
- A KATA és a KIVA esetében az NGM célkitűzése, hogy tovább népszerűsítse ezeket a kisadókat a magyar kisvállalkozói szférában. A tavalyi év KIVÁ-t érintő változásait követően a jelenlegi törvényjavaslat alapján elsősorban a KATA részletszabályai változnának. A javasolt változások is elsősorban adminisztratív jellegűek, illetve technikai pontosítások, amelyek célja, hogy könnyebbé tegyék ezen adónemek választását. Sem a KATA, sem a KIVA mértéke nem változna, azaz a KATA adómértéke a főállású kisadózó után továbbra is 50.000 forint, a nem főállású kisadózó utáni 25.000 forint lenne, míg a KIVA 14%-os kulcsa a korábban elfogadott módosítások értelmében 2018-tól 13%-ra csökkenne.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
A tervezet értelmében 2018. január 1-től megszűnne az ingatlan bérbeadásából származó, adóévben 1 millió Ft-ot meghaladó jövedelmet terhelő 14%-os egészségügyi hozzájárulás.
A javaslat a már kihirdetett jövőbeli adócsökkentésre tekintettel egyértelműen rendelkezne arról, hogy az adókulcs változása esetén az új mértéket arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre kell először alkalmazni, amely hónapban, adóévben a megváltozott egészségügyi hozzájárulás mértéke hatályba lép. Az előírás a kihirdetést követő napon lép hatályba.