Több ponton is kedvezően módosulnának a társasági adózás szabályai. Többek között több új jogcímen (pl. elektromos töltőállomás létesítése miatt) lehetne igénybe venni adóalap-kedvezményt, továbbá bekerülne az adóelőnyök mellett támogatható látvány-csapatsportok közé a röplabda is. A látványcsapat-sportok adókedvezménye érvényesíthető lenne a pénzügyi szervezetek különadójából is. Az energia-ellátók különadójának alapjából is érvényesíthető lenne kedvezmény elektromos töltőállomás létrehozása miatt.
TÁRSASÁGI ADÓ
Új adóalap-kedvezmények
Elektromos töltőállomások létrehozása
Új adóalap-kedvezmény bevezetésével ösztönözné a Javaslat az elektromos töltőállomások létrehozását. Eszerint a beruházás befejezésének adóévében az igénybe vehető adóalap-kedvezmény összege az elektromos töltőállomás bekerülési értéke lenne, de legfeljebb addig az összegig, amely a töltőállomás üzembe helyezésének adóévét követő 3 év alatt elérhető pozitív működési eredményből nem térül meg. A töltőállomásonként érvényesített összeg azonban így sem haladhatná meg – a jelenleg hatályos 9%-os adókulcsot figyelembe véve – az 1,8 millió eurót. Az új adóalap-kedvezményt – amely egyébként az általános csoportmentességi rendelet szerinti támogatásnak minősül – a 2017. június 30-át követően megkezdett beruházásokra lehetne igénybe venni.
Az első 3 év leteltét követően azonban ellenőrizni kellene majd, hogy az igénybe vett adóalap-kedvezmény összege nem haladja-e meg a bekerülési érték és a 3 év alatt ténylegesen elért működési eredmény különbözetét. Amennyiben igen, az adózók az eltérésből adódó adókülönbözetet utólag önellenőrzés útján pótlékmentesen teljesíthetnék.
Bérlakások építése
A munkavállalói mobilitás további ösztönzése érdekében a Javaslat bővítené az ehhez kapcsolódó, már meglévő adóalap-kedvezmények körét. A mobilitási célú lakhatási támogatás, valamint munkásszállás létesítése és üzemeltetése mellett 2018. január 1-jétől a Javaslat által meghatározott feltételeknek megfelelő munkavállalók és közeli hozzátartozóik számára épített, hosszú élettartamú szerkezetű bérlakások létesítéséhez is adóalap-kedvezmény társulna. Az adóalap-kedvezmény összege – az egyébként az általános szabályok szerint érvényesíthető értékcsökkenés mellett – a bérlakás céljából épített ingatlan bekerülési értéke, illetve annak növekménye lenne a beruházás, felújítás befejezésének évében.
Fogalmi változások
A Javaslat alapján az alábbi fogalmi változásokra kell a társasági adó alanyainak figyelemmel lenniük:
- január 1-jétől a bejelentett részesedésnél törlésre kerülne a 10%-os minimum korlát. Azaz, a jövőben a 10%-ot el nem érő részesedéseket is bejelentett részesedésként lehetne kezelni.
- Az új szabályok kihirdetését követően a korai fázisú vállalkozásként történő minősítésnek nem lenne feltétele, hogy a vállalkozás legalább egy fő kutató-fejlesztőt foglalkoztasson.
- A külföldi személy abban az esetben minősülne ellenőrzött külföldi társaságnak, ha benne az adózó többségi, 50%-ot meghaladó részesedése az adózó adóévének többségében fennáll.
Egyéb változások
A fentiek mellett a Javaslat az alábbi, kisebb változásokat tartalmazza:
- Ellenőrzött külföldi társaságban meghatározott részesedéssel rendelkező adózóknak – választásuk alapján már a 2017. évben kezdődő adóévben vagy bizonyos esetben már a 2016-os adóév vonatkozásában – az ellenőrzött külföldi társaság által elért jövedelmet részesedés-arányosan vagy olyan arányban, amilyen arányban az említett társaság adózott eredményére jogosultak, kellene adóalap-növelő tételként figyelembe venniük. Az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott jövedelmére vonatkozó korábbi – 2017. január 17-én hatályos – szabályok alapján alkalmazandó adóalap-növelő tételt az adózók legutoljára a 2018. december 31-ig végződő adóévben alkalmazhatnák.
- január 1-jétől pontosításra kerülnének az értékcsökkenésre, valamint az áttérés adóévében és azt követő adóévben alkalmazandó minimumadó-kötelezettségre vonatkozó szabályok az éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítő adózók számára.
Látvány-csapatsportok támogatása
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) még márciusban jelentette be, hogy a tervek szerint a jövőben a kézilabda, a kosárlabda, a labdarúgás, a jégkorong és a vízilabda mellett a röplabda is látvány-csapatsportnak minősülne. Így a jövőben várhatóan már e sportág szervezetei és egyesületei is részesedhetnek a látványcsapatsport-támogatásból, az őket támogató adózók pedig a sporttámogatáshoz kapcsolódó adókedvezményből vagy az adójóváírásból.
PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA
A társaságiadó-kulcs 19%-ról egységes 9%-ra történő csökkentése a látvány-csapatsportok támogatásában várhatóan jelentősen vissza fogja vetni a látvány-csapatsportok támogatására felhasználható kereteket és a támogatásra nyújtására való hajlandóságot (változatlan adminisztrációs teher mellett sokkal alacsonyabb volumenű előnyöket nyújt a rendszer). Feltehetőleg ezt kívánja orvosolni a Javaslat a pénzügyi szervezetek különadójából történő jóváírás lehetőségével.
Eszerint az a pénzügyi szervezet, amely a Tao. tv. alapján jogosult lenne látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adókedvezményre, de azt nem érvényesítette, adóvisszatartás formájában csökkenthetné különadója összegét – annak maximum 50%-áig – a támogatásra nyújtott összeggel. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a különadó csökkentés lehetősége csak a a sportszervezeteket közvetlenül támogató adózókat illetné meg, tehá arendelkezés / adófelajánlás esetén a különadó csökkentésére a Javaslat szerint nem lenne mód. Emellett nem minden Tao tv. által meghatározott kedvezményezett cél lenne támogatható, a jogcímeket a törvény külön korlátozná, annak érdekében, hogy azok az állami támogatási szabályokkal összhangban legyenek.
Kiegészítő támogatásként a támogatás megfelelő társasági adókulccsal számított összegének nem 75, hanem 100%-át kell megfizetni amennyiben a pénzügyi szervezet a különadó csökkentésének lehetőségével él.
A fenti rendelkezést a pénzügyi szervezetek már a 2017. év vonatkozásában is alkalmazhatják. Az adókedvezmény ez esetben természetesen a társasági adóból már nem érvényesíthető. , Amennyiben a támogatás miatt mégis élt a szervezet adókedvezménnyel, az adóelőny összegét késedelmi pótlékkal növelten be kell vallania és megfizetnie.
ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJA
Új adóalap-kedvezmény
A Javaslat szerint az energiaellátók által fizetendő jövedelemadó alapja is csökkenthető lenne az új elektromos töltőállomások bekerülési értékével, alapvetően a társasági adóban bevezetendő szabályok megfelelő alkalmazásával. Azaz, az adóalap-kedvezmény összege nem haladhatná meg a bekerülési érték működési eredményből a töltőállomás üzembe helyezésének adóévét követő 3 év alatt meg nem térülő részét, de legfeljebb – a jelenleg hatályos 31%-os adókulcsot figyelembe véve – töltőállomásonként a 6,2 millió eurót. Az általános csoportmentességi rendelet szerinti támogatásnak minősülő, új adóalap-kedvezményt szintén a 2017. június 30-át követően megkezdett beruházásokra lehetne igénybe venni, és az adózók ebben az esetben is jogosultak lennének a pótlékmentes önellenőrzésre, amennyiben utólag kiderül, hogy az alkalmazott adóalap-kedvezmény meghaladja a törvény által meghatározott maximális összeget. Ugyanazon töltőállomásra tekintettel azonban egyidejűleg nem lehetne alkalmazni a társasági adóban és az energiaellátók jövedelemadójában bevezetendő adóalap-kedvezményt.
A legfontosabb eltérés a társasági adóban alkalmazandó szabályokhoz képest, hogy az energiaellátók – megfelelő igazolás birtokában – jogosultak lennének az általuk fizetendő jövedelemadó alapját csökkenteni a kapcsolt vállalkozásuk által a társasági adóalapjuk megállapítása során az új elektromos töltőállomások létesítésére tekintettel még nem érvényesített adóalap-kedvezmény összegével.