2016.11.04.

AZ ADÓ- ÉS EGYÉB KÖZTERHEKKEL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS, NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓCSERE

• Az adóhatóságok közötti nemzetközi információcserét lehetővé tevő magyar szabályozás kiegészülne a kiterjesztett automatikus információcserére vonatkozó ún. DAC3 irányelv (a 2015/2376/EU irányelv) rendelkezései szerinti új adatszolgáltatási kötelezettséggel.
  • A DAC3 irányelv az OECD adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó cselekvési tervének (az ún. BEPS csomag, erről részletesebben korábban itt írtunk) egy részét ülteti át az uniós jogszabályokba, és a tagállamok részére meghatározott adatok vonatkozásában kötelező automatikus információcserét ír elő.
  • Ez alapján az illetékes magyar hatóság 2017. január 1-től az EU tagállamok illetékes hatóságai részére automatikusan adatot szolgáltatna a kiadott, módosított vagy meghosszabbított, az adó feltételes megállapítására vonatkozó határozatokkal és a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatokkal kapcsolatosan.
  • Az adatszolgáltatást csökkentett adattartalommal egy újonnan létrehozott központi uniós adattár irányába is teljesíteni kellene majd.
    • Nem terjedne ki az adatszolgáltatás ugyanakkor feltételes adómegállapítás esetében azokra az ügyletekre, amelyekre a következő feltételek együttesen teljesülnek:
      • a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes összes fél kizárólag belföldön rendelkezik adóügyi illetőséggel,
      • a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes felek egyike sem folytat más tagállambeli állandó telephelyen olyan tevékenységet, amelynek a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat egészét vagy részét képezi,
      • a határozat nem egy személy más tagállambeli állandó telephelyén folytatott tevékenységéhez kapcsolódó intézkedéseire vonatkozik és
      • a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat nem fejt ki a határokon átnyúló hatást.
    • a szokásos piaci ár megállapításának vonatkozásában azokra az ügyletekre, amelyekre a következő feltételek együttesen teljesülnek:
      • a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes összes fél kizárólag belföldön rendelkezik adóügyi illetőséggel,
      • a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat nem fejt ki a határokon átnyúló hatást.
    • Nem kellene adatot szolgáltatni akkor sem, ha a határozat kizárólag természetes személy adókötelezettségének megállapítására irányul,
    • vagy ha a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozat érvényessége olyan harmadik országokkal kötött két- vagy többoldalú megállapodástól függ, melyet harmadik országok részére történő adatszolgáltatást tiltó nemzetközi adóegyezmény alapján kötöttek (ebben az esetben a spontán információcsere szabályai az irányadók, feltéve, hogy a nemzetközi adóegyezmény szabályai az információátadást lehetővé teszik és a harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága az információ átadásához hozzájárul. Ha a nemzetközi adóegyezmény szabályai az információátadást nem teszik lehetővé, vagy a harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága az információ átadásához nem járul hozzá, az információcserére a szokásos piaci ár megállapítására irányuló adózói kérelemnek egyes meghatározott adatai alapján kerülne sor.)
  • Átmeneti szabályok alapján visszamenőleges adatszolgáltatás is történne az 5 évre visszamenőleg feltételes adómegállapítás vagy szokásos piaci ár megállapítás körében kiadott, módosított, illetve a meghosszabbított és 2014. január 1-jén még érvényes döntésekre vonatkozóan. Nem kellene visszamenőlegesen adatot szolgáltatni, ha a határozatot 2016. április 1-je előtt adták ki, módosították vagy hosszabbították meg és az érintett adózók csoportszintű nettó árbevétele a határozat kiadását, módosítását, meghosszabbítását megelőző adóévben a 40 millió EUR-t nem éri el. A főként pénzügyi vagy befektetési tevékenységet folytató adózó(k) esetében azonban mindenképpen szükséges a visszamenőleges adatszolgáltatás.
• A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos automatikus adatszolgáltatással(CRS szabályozással) kapcsolatosan is módosulna a szabályozás.
  • A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos megállapodáshoz aláírása óta újabb országok csatlakoztak. A törvénymódosítás lehetővé tenné a pénzügyi számlainformációk automatikus információcseréjét 11 új partnerország: Andorra, Brazília, Grönland, Izrael, Kína, Kuvait, Malajzia, Monaco, Nauru, Orosz Föderáció, Saint Kitts és Nevis vonatkozásában (2015. évi CXC. törvény 1. számú melléklete). A később csatlakozó országok tekintetében különös szabályokat határozna meg a jogszabály a pénzügyi számlákra vonatkozó ellenőrzési eljárások lefolytatására és lezárására.
  • További módosítások a Pénzügyi Számlákat vezető jelentő szervezetekre vonatkozó adatszolgáltatási és az átvilágítási szabályokat is érintik, egyes esetekben már a 2017-ben szolgáltatandó adatok köre is változna.
• A FATCA szabályozással kapcsolatosan tervezett módosítások egyértelművé tennék, hogy a FATCA Megállapodás alapján Jelentő Pénzügyi Intézményeknek kötelező jelleggel be kell kérniük az Egyesült Államokban adóügyi illetőséggel bíró számlatulajdonosaiktól amerikai adóazonosító számukat, első ízben a 2017-es adóév vonatkozásában 2018-ban teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítéséhez . A FATCA törvény magyar nyelvű szövegét is pontosítani kell továbbá, hogy összhangba kerüljön az egyezmény eredeti, angol nyelvű szövegével. A pontosítás alapján a letétkezelők az általuk kezelt vagyonnal kapcsolatban nem csak a magánszemély ingatlaneladásai tekintetében, hanem mindennemű vagyoneladásból származó jövedelmével kapcsolatosan adatot lennének kötelesek szolgáltatni, már 2016-ra vonatkozóan is.