Tízezrek szakítottak a vállalkozói léttel a KATA megszűnése miatt

Az elmúlt hetekben sokezer cég indította el végelszámolását és több tízezer egyéni vállalkozó hagyott fel tevékenységével a KATA átalakítása miatt. Valószínűleg ez csak az első hullám, hiszen sokan kivárnak és egyelőre fenntartják státuszukat. A januári adatok fogják megmutatni, hogy ténylegesen hányan kényszerülnek váltásra.

Tömegek szabadulnak katás vállalkozásuktól

A gazdasági témákkal foglalkozó azenpenzem.hu portál számításai szerint eddig mintegy 40 ezer egyéni vállalkozó fejezte be tevékenységét és közel 8 ezer cég indította el a végelszámolását a KATA drasztikus átalakítása miatt. A Nemzeti Cégtár kimutatásai alapján csak szeptemberben eddig több mint 5000 cégfelszámolás kezdődött, ami példa nélküli, hiszen havonta „békeidőben” átlagosan 700-800 ilyen eljárás indul. A folyamat természetesen már augusztusban megkezdődött, amikor közel 3300 végelszámolást kezdeményeztek.

Nagy valószínűséggel ez csak az első hullám, hiszen még sokan hezitálnak, altatják cégüket vagy fenntartják egyéni vállalkozói státuszukat, amíg el nem döntik, hogy a jövőben milyen utat választanak. A volt katások jelentős része ez év végéig átalányadózóként folytatja, így nekik még maradt néhány hónapjuk az újratervezésre. A januári munkaerőpiaci adatok fogják csak megmutatni, hogy ténylegesen hányan voltak kénytelenek felhagyni vállalkozási tevékenységükkel.

Milyen előnyei és hátrányai vannak ennek a folyamatnak? Milyen költségvetési hatásokkal számolhatunk? Volt-e egyáltalán helye a KATA-nak a magyar adórendszerben? Mennyire torzította a működését? Főként ezekre a kérdésekre kerestük a választ az adás első részében.

Sok százezer fiatal élt a 25 év alattiak adókedvezményével

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára szeptember elején arról számolt be, hogy idén az első hét hónapban több mint 79 milliárd forintot hagyott a bevezetett adókedvezmény a fiataloknál. A diákmunka miatt legtöbben, mintegy 367 ezren, júliusban éltek a 25 év alattiaknak járó kedvezménnyel.

Nem osztjuk az államtitkár úr optimizmusát, ugyanis nem értünk egyet ezzel a politikailag érthető, szakmailag azonban nehezen védhető döntéssel.

Gyorsétterem láncok felárat számítanak az elviteles rendelésekre

Különböző megoldásokat alkalmazva az ismert gyorséttermi láncok mindegyike megemelte az elviteles rendelések díját. Van, ahol felárat alkalmaznak, van, ahol a szállításhoz használt papírzacskóért kérnek külön pénzt. Az általános indoklás szerint a plusz díjak bevezetését az elviteles vásárlásokra vonatkozó többletköltségek növekedése indokolta.

Felhasználói véleményeket vár a NAV az eÁFA-bevallás bevezetése kapcsán

A könyvelőprogramok és az eÁFA-bevallás összekapcsolására kidolgozott terv kapcsán ismét a felhasználók véleményét kéri a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Vagyis újra terítéken van az eÁFA-rendszer, amelyet eredetileg 2021-ben indítottak volna el. A világviszonylatban egyedülállónak számító fejlesztés lényege, hogy a cégek ÁFA bevallását a rendelkezésére álló adatok alapján az adóhatóság állítaná össze és ajánlaná ki.

Öt EU-tagállam úgy döntött, hogy mindenképpen bevezetik a globális minimumadót

Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia kormánya szeptember 9-én közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentették, hogy jövőre „minden lehetséges eszközzel” bevezetik a globális minimális társasági adó, még akkor is, ha Magyarország továbbra is fenntartja vétóját.

A korábbi adásokban sokat foglalkoztunk a globális minimumadó előnyeivel és hátrányaival, illetve a bevezetés lehetséges forgatókönyveivel. Az, ami most történik, az egyik legrosszabb változat. Azzal, hogy bizonyos országok bevezetik, és bizonyos országok nem, átláthatatlanná és bonyolulttá válik a folyamat.

Az adás az alábbi felületeken hallgatható meg:

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast hivatalos honlapja: https://nyugtaval.hu/