Tulajdonképpen mi is az az inflációs adó?

Ez a szakzsargonban létező fogalom arra utal, hogy az infláció, vagyis az árak emelkedésével a költségvetésbe befolyó ÁFA-bevételek is emelkednek. A podcast legújabb adásában az Andersen szakértői többek között arról beszéltek, hogy az inflációs adó gazdaságpolitikai eszköznek tekinthető-e.

Jogsértőnek találják az európai civilek az üzemanyagadó-csökkentéseket

24 európai civil szervezet – köztük a Levegő Munkacsoport – közös levéllel fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben azt kérték, hogy a tagországok töröljék el a közelmúltban bevezetett üzemanyagadó csökkentéseket. Az elmúlt időszakban összesen 14 uniós ország mérsékelte a benzin és a gázolaj adóját, illetve egyéb kedvezményeket is bevezetett ezekre a termékekre, amivel egyértelműen szembementek a vonatkozó EU direktívának. A civil szervezetek szerint ezek az intézkedések az üzemanyag fogyasztást ösztönzik, pedig környezetvédelmi megfontolásokból ennek éppen az ellenkezőjére lenne szükség.

A kérdés az, hogy az Európai Bizottság egyáltalán foglalkozik-e majd ezzel a kéréssel, és ha igen, akkor hogyan viszonyul az ún. adócsökkentési intézkedésekhez.

Az Eurostat megvizsgálta, hogyan alakulnak a környezetvédelmi adóbevételek az unióban

A felmérés érdekes eredményt hozott. Az összeállított lista alapján ugyanis az uniós tagállamok közül Bulgáriában és Lettországban a legmagasabb a környezetvédelmi adóbevételek aránya. Ezek közé sorolhatók az energiaadók, a közlekedési adók, valamint a szennyezési és erőforrás adók is. Bulgária és Lettország esetében ezek az adók teszik ki az adóbevételek mintegy 10 százalékát, míg Németországban és Svédországban ugyanez az arány csak 5 százalék.

Úgy véljük, az elemzésnek két nagy hibája is van. Az egyik, hogy kiragadott példákon keresztül hasonlítja össze az országok adórendszereit, így torz képet kapunk. A másik, hogy a környezetvédelmi adóbevételek és a környezetvédelemre fordított kiadások között általában nincs összefüggés.

Nem lesz lakosságot sújtó adóemelés

A választások lezárása óta sokakat foglalkoztat a kérdés, hogyan fog átalakulni a magyar adórendszer, és mit fog kezdeni a kormány a többezer milliárd forintos költségvetési hiánnyal. Nyitrai Zsolt, kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott egy podcast adásban ezzel kapcsolatban nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy nem lesz lakosságot sújtó adóemelés. A politikus hangsúlyozta, hogy ilyen helyzetekben a kormány korábban is a multinacionális vállalatok extraprofitja felé fordult, amikor indokoltnak látta.

Ekkora költségvetési hiányt azonban nem lehet kizárólag szektorális különadókkal betömni. Emellett ezek az intézkedések hosszú távon nagyobb kárt okozhatnak a gazdaságnak, mert arra késztetik az érintett cégeket, hogy jelentősen átalakítsák tevékenységüket és átcsoportosítsák tervezett beruházásaikat.

Az inflációs adó gazdaságpolitikai eszköz?

Szakértői becslések szerint az idei infláció várhatóan 10 százalék körül alakul Magyarországon. Az árak emelkedése egyben azt is jelenti, hogy az ÁFA bevételek is növekedni fognak.

Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, a Párbeszéd parlamenti képviselője szerint pontosan ezt akarja kihasználni az Orbán kormány, hogy jelentősen csökkentse a költségvetési hiányt. Mellár az „inflációs adó” kifejezést használta ezzel kapcsolatos nyilatkozatában, ami valóban létező fogalom az adózási szakzsargonban.

Kérdés, hogy ez mennyire tudatos döntés vagy tervezés a kormány részéről. Az infláció ugyanis egy veszélyes és nehezen kordában tartható folyamat, amire kiszámíthatatlansága miatt nem érdemes alapozni. Ugyanakkor Mellár Tamás mellett más szakértők is megfogalmaztak olyan véleményeket, amelyek szerint Magyarország nem feltétlenül tesz meg mindent annak érdekében, hogy megfékezze az általános áremelkedést.

Nem állnak jól a magyar fizetések az adóterhelés tekintetében

Legalábbi ez derül ki az Eurostat tavalyi felméréséből. Az adóterhelés Magyarországon 2021-ben 33,5 százalék volt, ami a 15 százalékos személyi jövedelemadóból és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékból jön ki, vagyis itthon ennyit vonnak le a bruttó bérből. Ez az uniós tagországok sorában a hetedik legmagasabb adóterhelést jelenti. Még rosszabb a helyzet, ha az átlagbérre rakódó adóterhet vizsgáljuk, hiszen abban a rangsorban Magyarország a második helyen áll.

Tény, hogy a 33,5 százalék magasak számít, de ezen a téren 15 évvel ezelőtt sokkal rosszabb volt a helyzet. Igaz, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Tehát van egy csökkenő trend, minden országban folyamatosan csökkenek a jövedelemadók. Magyarország esetében ez a csökkenés egyébként meghaladja az átlagot.

USA: apró előrelépés globális minimumadó második pillérének tekintetében

Az USA Pénzügyminisztériuma (Treasury) kiadta a kormányzat 2023-as pénzügyi évre vonatkozó bevételi javaslatainak éves általános magyarázatát (Green Book), amelyben kiemelkedő helyet foglal el az aluladóztatott nyereség szabályának (UTPR) elfogadására vonatkozó javaslat, hogy az Egyesült Államok nemzetközi adószabályait összhangba hozzák a Globe második pillér szabályaival.

A Green Bookban szereplő javaslat hatályon kívül helyezné a jelenlegi adóalap-erózió elleni adó rendszert (BEAT), és azt az UTPR-rel helyettesítené, amely összhangban van az OECD/G20-ak 2021. október 8-i, az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (BEPS) átfogó keretrendszerével, és a 2023. december 31. után kezdődő adóévekre lépne hatályba.

Az adás az alábbi felületeken hallgatható meg:

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast hivatalos honlapja: https://nyugtaval.hu/