Az Európai Bizottság az elmúlt héten kihirdette az új uniós áfa digitalizációs csomagját, amely az áfa rendszer több nagyon fontos problémáját is átfogóan módosítaná több lépcsőben, 2024 és 2028 között. A tervezett módosítások komoly felkészülést igényelhetnek az adózóktól, de végső soron jelentős költséghatékonyságot eredményezhetnek a mindennapi működésben.
A tervezett változásokkal érintett területek
A tervezett változások alapvetően az alábbi fő témák köré csoportosulnak:
1. Új számlaadat-szolgáltatási kötelezettség és e-számlázási szabályok
A kezelni kívánt problémák:
- Az elmúlt időszakban több tagállam is bevezetett saját áfa digitalizációs rendszereket, amelyek a kötelező e-számlázási szabályoktól a valós idejű adatszolgáltatáson (lásd Magyarország) át az utólagos adatszolgáltatásokig terjednek. Az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a tagállamonként bevezetett áfa rendszerek nem hatékonyak, nagy költséggel jár egy társaság számára, ha több tagállam rendszerének is meg akarnak felelni.
- További probléma, hogy a jelenlegi uniós összesítő jelentések sem tartalmukban, sem az időzítésbeli megkésettségük miatt sem alkalmasak az áfacsalások megakadályozására.
A bevezetni kívánt intézkedések: A Bizottság a fenti problémák kezelése érdekében egy közel valós idejű adatszolgáltatási kötelezettséget vezetne be a határon átnyúló ügyletekre, melynek a belföldi ügyletekre bevezetett adatszolgáltatási rendszereknek is meg kell felelnie. Emellett sztenderd megoldássá tenné az elektronikus számlázást, és – bár a tagállamok saját e-számlázási módokat is bevezethetnek – az uniós közbeszerzési szabályokból ismert e-számlát minden tagállamban el kellene fogadni, így az uniós szabvánnyá válhat.
2. Online platformok áfa kötelezettségei
A kezelni kívánt probléma: Az online platformok, webshopok elterjedésével a kis szereplők, mikrovállalkozások szolgáltatásai a nagy tradicionális szolgáltatók versenytársaivá váltak különösen a szálláskiadás (pl. Booking.com, Airbnb) és a személyszállítás (pl. Uber) terén, ennek ellenére az érintett mikrovállalkozások szolgáltatásait sokszor nem terheli áfa (például az alanyi adómentesség miatt), így az áfa ebből a szempontból nem versenysemleges.
A bevezetni kívánt intézkedések: A jövőben – amennyiben az érintett szegmensekben nyújtandó szolgáltatásokat nem terheli áfa – az online platformok lépnének be szolgáltatásnyújtóként a szolgáltatást igénybevevők irányában azzal, hogy az általuk közvetített szolgáltatások után áfát kellene fizetniük.
3. A külföldi áfa regisztrációk megszüntetése
A kezelni kívánt probléma: Jelenleg rendkívül drága a külföldi áfa regisztrációk fenntartása, a regisztrációs költségek átlagosan 1.200 euróba kerülnek, a külföldi adószámok fenntartása évente kb. 2.400-8.000 euró között mozog.
A bevezetni kívánt intézkedések: A kötelező fordított adózás, valamint az egyablakos rendszerek kiterjesztésével az áfa rendszerében gyakorlatilag kiválthatók lennének a külföldi áfa regisztrációk.
Tervezett hatálybalépés
A részletszabályok hatálybalépése az alábbi ütemezésben várható:
2024. január 1-jétől hatályba lépő változások:
- Bővülne az egyablakos rendszer: például a nem uniós szolgáltatók már azokra a szolgáltatásukra is használhatnák az egyablakos rendszert, ha a nem adóalany igénybevevő nem rendelkezik lakóhellyel, tartózkodási hellyel a teljesítés tagállamában.
- Módosuló elektronikusszámla-fogalom: Minden számla e-számla lenne, ha azt elektronikusan bocsátottak ki, továbbítottak és fogadtak be egy olyan strukturált elektronikus formátumban, amely megengedi a dokumentum automatikus és elektronikus feldolgozását.
- Az e-számlákra saját sztenderdet bármikor megállapíthatnának a tagállamok, de a 2014/55/EU irányelvben (közbeszerzéses irányelv) foglalt sztenderdek szerinti e-számlát mindig, minden tagállamban el kellene fogadni.
- Megszűnne az a követelmény, hogy az e-számlát kizárólag akkor lehet kibocsátani, ha ahhoz a vevő legalább hallgatólagosan hozzájárult az elektronikus bizonylatoláshoz. Ez várhatóan jelentős mértékben hozzájárulna az e-számlák felfutásához.
2025. január 1-jétől hatályba lépő változások:
- Az online platformok áfa kötelezettségének kiterjesztése:
- Minden online platformon történő termékértékesítés esetén már az online platform lenne a vevő felé számlázó fél, akkor is, ha az ügylet B2B és akkor is, ha az értékesítő egyébként uniós letelepedettségű. Ez utóbbi értékesítő a platformnak számlázna majd áfamentesen. E szabály azonban nem lenne alkalmazható, ha az értékesítés egyébként belföldi.
- Szálláshely-szolgáltatás (amely legfeljebb 45 napnyi szálláshelyet jelent) és személyszállítás esetében is az online platform számlázná az általa közvetített szolgáltatást abban az esetben, ha a szolgáltatás tényleges teljesítője:
- nincs bejelentkezve egy tagállamban sem,
- nem adóalany,
- kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végez,
- nem adóalany jogi személy
- mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany vagy
- alanyi adómentes státuszú.
- A szolgáltatást teljesítő fél a fentieknek megfelelően adómentesen számlázna majd a platform részére. A platformnak el kellene különítenie a nyilvántartásaiban a fenti szolgáltatók kapcsán teljesített ügyleteket, és az általános adóalanyok által a részére teljesített ügyleteket. Fontos, hogy a fenti szabályokat az utazási irodáknak is alkalmazniuk kellene!
- Az áfa regisztrációs kötelezettség megszüntetése:
- Kötelezővé válna a fordított adózás, ha az ügylet nyújtója nem letelepedett a teljesítés tagállamában, a vevő pedig rendelkezik letelepedettséggel, áfa regisztrációval. Az így végzett ügyletekről összesítő jelentést kellene készíteni.
- A kötelező fordított adózás miatt feleslegessé válna a vevői készlet egyszerűsítés. A meglévő vevői készletekbe emiatt 2024. december 31. után már nem lehetne beszállítani, 2025. december 31-én pedig teljesen megszüntetnék az egyszerűsítést.
- Azokban az esetekben, amikor egyébként be kellene regisztrálnia az eladónak, mert nem adóalany részére villamos energiát, földgázt, hő- vagy hűtési energiát, fel- és összeszerelés alá eső, esetleg fedélzeti terméket értékesít, vagy mert a vevője nem adóalanyi minőségben jár el (tehát ahol az általános fordított adózás nem lesz alkalmazható), ott alkalmazható lenne az egyablakos rendszer, kiváltva ismét az áfa regisztrációt.
- Az egyablakos rendszer a fentieken túlmenően pár további speciális tranzakcióra (használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, régiség) is kiterjesztésre kerülne.
- A saját áru mozgatására egy külön, egyablakos rendszer kerülne bevezetésre, az ehhez kapcsolódó bevallást havi gyakorisággal kellene benyújtani. Az egyablakos rendszer itt is kiváltaná a regisztrációt, a Közösségen belüli termékbeszerzés adómentes lenne.
2028. január 1-jétől hatályba lépő változások:
- Új, közel valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség:
- Az új adatszolgáltatás a Közösségi értékesítésekre, a Közösségi termékbeszerzésekre, és a külföldön teljesített szolgáltatásokra vonatkozna majd.
- Az ilyen ügyletek esetében a számlakibocsátási határidő az adófizetési kötelezettség keletkezésétől számított második munkanap lenne, az adatszolgáltatási kötelezettség határideje a számlakibocsátást követő második munkanap, de az nem későbbi, mint a számlakibocsátási határidőtől számított második munkanap.
- A tagállamok ennél szigorúbb adatszolgáltatási szabályokat nem vezethetnének be.
- A tagállamok a belföldi ügyleteikre is bevezethetnének saját adatszolgáltatási kötelezettséget, a B2B viszonylatban bevezetett adatszolgáltatásnak azonban összhangban kellene lennie az unióssal.
- Megszűnne az EU-s összesítő jelentés, az adatszolgáltatás teljesítése a Közösségi termékértékesítések mentességének tartalmi feltételévé válna!
- A számlázás fő szabály szerint elektronikus lenne, a tagállamok külön engedélyezhetnék a papír-alapú számlázást.
- A számlán kötelező tartalmi elemként fel kellene tüntetni majd a vevő bankszámlaszámát és a fizetési határidőt (részletfizetés esetén az összes részlet fizetési határidejét). Helyesbítő számlán az előzményszámla számát is szerepeltetni kellene (ez nálunk már most is kötelező).