Az Országgyűlés szeptember 26-án az államháztartás stabilitását elősegítő csomag részeként több adótörvény-módosítást is elfogadott, melyek közül a legfontosabbakat az alábbiakban ismertetjük. 

Emelkedő jövedéki adók
Az elfogadott törvényjavaslat szerint már idén novembertől növekedik a gázolaj adómértéke.  A javaslat indokolása szerint a gázolaj adómértékének emelése révén a benzin és a gázolaj adómértéke közötti különbség az uniós adóminimumok közötti eltérés szintjére, azaz 8%-ra csökken. A törvényavaslat ugyanakkor e lépéssel párhuzamosan növeli a kereskedelmi gázolaj utáni jövedéki adó visszatérítés összegét, mellyel a fuvarozó cégeket „kompenzálja”.

A magasabb alkoholtartalmú szeszes italok jövedéki adója (a gyümölcspálinka, és a természetes aromával előállított szeszes italok kivételével) adótételek 50 %-kal emelkedik. A többi alkoholtartalmú ital (ideértve a sört, egyéb bort, és pezsgőt is) jövedéki adója 5%-kal növekedik.

Emelkedik továbbá a dohánytermékek jövedéki adója is, először november 1-jétől, melyet újabb emelés követ, 2012. január 1-jétől.
Emelkedő játékadó

Az adócsomag részekéként került elfogadásra az a javaslat is, mely a pénznyerő automatákra kivetett tételes játékadó drasztikus növeléséről (havi 100.000 Ft-ról 500.000 Ft-ra, valamint 125.000 Ft-ról 700.000 Ft-ra) szól, illetve bevezetik a pénznyerő automata tiszta játékbevételhez kapcsolódó adóztatást (százalékos mértékű játékadó, negyedévente 900.000 Ft tiszta játékbevétel feletti rész 20%-a). Egyik változás sem vonatkozik a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatákra, tehát az adóemelés leginkább a vendéglátóipari egységekben üzemeltetett pénznyerő automatákat érinti.

Megjegyezzük, hogy az ilyen drasztikus adóemelések – még ha a jó szándék is vezérli azokat– nem feltétlen célravezetők, hiszen a remélt bevétel növekedést többszörösen leronthatja a játék-automaták üzemeltetésének legálisból feketébe történő átvándorlása, ami ebben az iparágban egyáltalán nem lenne példa nélküli.
Online szerencsejátékok adóztatása

Végre és nagy sokára terítékre került az eddig teljesen szabályozatlan és komoly nemzetgazdasági károkat okozó online szerencsejátékok adójogi szabályozása. Az elfogadott törvénycsomag bevezeti a távszerencsejáték fogalmát és annak adóztatását. A javaslat értelmében távszerencsejáték alatt a hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett lóversenyfogadás és kártyajátékok nyújtása értendő. Az online szerencsejáték adóalapja a tiszta játékbevétel lesz, mértéke pedig 20 százalék. Az engedély nélküli on-line szerencsejáték szervezést a hatóság  10-től 100 millió forintig terjedően bírságolhatja.

A jövőben a távszerencsejáték bizonyos esetekben kizárólag a NAV engedélye alapján folytatható,  amely legfeljebb 5 évre adható.. Amennyiben a NAV megállapítja, hogy engedély nélkül folytatják a tevékenységet, letilthatja az internethozzáférést, valamint a bankszámlaszám használatát felfüggesztheti.

Távszerencsejátékot szervező gazdasági társaságnak valamely EGT-állam területén székhellyel és legalább 200 millió forintnak megfelelő összegű jegyzett tőkével kell rendelkeznie, valamint igazolnia kell, hogy rendelkezik gyakorlattal, ennek hiányában biztosítékot kell nyújtani. További előírás, hogy amennyiben a társaságnak nem belföldön van székhelye, a társaságnak magyarországi székhellyel vagy telephellyel rendelkező képviselőt kell mebíznia. Távszerencsejáték szervezése esetén az adat feldolgozására és tárolására szolgáló eszközöket (szervereket) EGT-államban kell elhelyezni és hozzáférst kell biztosítania NAV részére.

A szervező köteles a szerencsejáték-szervezői tevékenységéről havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elszámolást, jelentést készíteni.
Egyéb szigorítások

A fentieken túl a Parlament elfogadta az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítását is.
Ennek értelmében az eddigi 45 nap (választások évében 40 nap) helyett 30 napban határozza meg azt a mértéket, ami a fizetési kötelezettséget megállapító, azok körét kiterjesztő vagy mértéküket megemelő törvények kihirdetése és hatálybalépése közötti időtartam minimumaként szolgál.

Az elfogadott törvényjavaslat annak érdekében, hogy előírásai mielőbb érvényesülhessenek, a kihirdetését követő napon már hatályba is lép.