Néhány korlátozott keretösszegű pályázati kiíráson kívül az elmúlt években a magyar vállalkozások alapvetően nem számolhattak olyan központi forrásokkal, amelyek segítségével tervezett beruházásaikat előfinanszírozhatták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne állnának rendelkezésükre komoly támogatási lehetőségek adókedvezmények és az EKD-rendszer formájában. Matuss Gáborral, az Andersen Adótanácsadó Zrt. partnerével többek között arról beszélgettünk, hogy sokan azért nem élnek a felkínált ösztönzőkkel, mert egyszerűen nincs róluk tudomásuk.
Magyarország régóta nem vagy csak korlátozottan fér hozzá az uniós forrásokhoz. Miben gondolkodhatnak azok a vállalkozások, amelyek ebben a helyzetben támogatási lehetőségek után kutatnak beruházásaik finanszírozására?
Matuss Gábor: Pályázatok terén valóban szűk a mozgástér, mert nagyon kevés az olyan állami támogatási forrás, amely a vállalkozások rendelkezésére áll beruházásaik előfinanszírozására. Emlékeim szerint az utolsó érdemi, komolyabb keretösszegű, vagyis nem azonnal kiürülő forrást a Zöld Nemzeti Bajnokok Program kínálta évekkel ezelőtt. Gyármentő programot is utoljára 2022-ben hirdettek meg, most már ilyenek sincsenek. Amivel számolni lehet a közeljövőben, az a hamarosan induló Jedlik Ányos Energetikai Program, amelynek keretében különböző pályázati fejezetekre osztva összesen 440 milliárd áll majd rendelkezésre alapvetően energetikai, energiahatékonysági és energiamegtakarításokat fejlesztések finanszírozására.
Más állami támogatási projektekkel azonban egyelőre kár számolni. A jó hír azonban az, hogy nem csak állami programokban és támogatásokban gondolkodhatunk, hanem adókedvezményekben is. Sőt, továbbra is működik az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatások rendszere (EKD), amelyen keresztül idén is nyerhetők források.
Melyek ezek az adókedvezmények? Támogatási intenzitás terén mit tudnak nyújtani a közvetlen állami támogatáshoz képest?
A fejlesztési adókedvezményről, az energiahatékonysági adókedvezményről és a K+F adókedvezményről van szó. Ezek összegszerűen és a támogatási intenzitás tekintetében is felveszik a versenyt a közvetlen állami támogatásokkal, sőt, bizonyos feltételek mellett felül is múlhatják azokat.
Kétségtelen, hogy az adókedvezmények esetében utófinanszírozásról beszélhetünk. Alkalmazásuk feltételezi, hogy a beruházást vagy a fejlesztést követő években az adott vállalkozás nyereségesen tud működni, hiszen így termelheti ki azt az adótömeget, amelyből az adókedvezményt érvényesíteni lehet. De senki nem veszteséges működésre rendezkedik be, különben miért vállalkozna.
Milyen arányban élnek az érintettek ezekkel a lehetőségekkel?
Azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt években jóval nagyobb mértékben csökkent az adókedvezmények igénybevétele, mint amilyen mértékben csökkent a beruházási kedv. Úgy tűnik, hogy a közvetlen állami támogatások, amíg még elérhetőek voltak, kicsit „ellopták a show-t” az adókedvezmények elől. Rengeteg elszalasztott lehetőség mellett mennek el így az érintett cégek.
Fontos kiemelni azt is, hogy az egyik támogatási forma nem zárja ki a másikat. Adókedvezményeket akkor is igénybe lehet venni egy projekt esetében, ha ahhoz egyébként közvetlen állami támogatás is igényelhető. Lehet kombinálni.
Az adókedvezmények kapcsán mindig az a kérdés a budapesti cégek esetében, hogy számukra mi a mozgástér?
Egy Budapesten működő cég is gondolkozhat energiahatékonysági vagy K+F adókedvezményben, ha pedig egy KKV-ról van szó, akkor fejlesztési adókedvezményben is. A KKV-státusz fennálltát vagy éppen elvesztését ezért is érdemes folyamatosan nyomon követni, vagy ha régebben került sor annak felülvizsgálatára, akkor azt mielőbb elvégezni. Különösen akkor, ha cégcsoportban működik az adott vállalkozás.
Beszéljünk egy kicsit az energiahatékonysági adókedvezményről, hiszen bő egy évvel ezelőtt módosultak az erre vonatkozó szabályok! Mi ennek a szabálymódosításnak a lényege?
Az uniós elvárásoknak megfelelve vezette be Magyarország ezt az adókedvezményt, amelynek komoly szerepet szántak az energiahatékonyságra való ösztönzésben. Azonban az elszámolható költségek körét övező bizonytalanságok és az egyre szűkítő értelmezések miatt véleményem szerint egyelőre nem tudta befutni azt a pályafutást, amit terveztek neki.
Bő egy évvel ezelőtt azonban egy igen adózóbarátnak tekinthető módosítást vezettek be, ami egyszerre szolgálja a jogértelmezési bizonytalanság és az adminisztráció csökkenését, emellett összességében még nagyobb adómegtakarításhoz is vezethet, mint a korábbi költségelszámolási metódusok. Ezúton is szeretnénk felhívni mindenkinek a figyelmét erre a kedvező változásra.
A K+F adókedvezmény nem egy új intézmény a magyar adójogban, évtizedes hagyománya van. Ennek igénybevétele kapcsán milyen trendeket látunk az adózóknál, ügyfeleknél?
A K+F tevékenység, mint adóalap-csökkentésre vagy adóalap-kedvezményre jogosító tevékenység, valóban régóta a magyar adójog része. A legfrissebb fejlemény ezzel kapcsolatban az, hogy a globális minimumadó magyarországi bevezetése kapcsán a 2024-től – az adózó választása szerint – már nem csak adóalap-csökkentésre, hanem közvetlenül társasági adókedvezmény igénybevételére is jogosíthatnak a kutatás-fejlesztési költségek. Bővült tehát a vállalkozások mozgástere ezen a területen is.
A K+F tevékenység sokszor olyan formában hasznosul, hogy annak eredménye beépül egy fejlettebb, korszerűbb termékbe. Ilyenkor is igénybe vehetők az említett adóösztönzők?
Igen, sőt ilyenkor érdemes megvizsgálni azt is, hogy az ún. beépülő jogdíj feltételrendszere teljesül-e, mert ha igen, akkor ahhoz további adóösztönzők kapcsolódnak. A koncepció lényege, hogy a termék árának meghatározott része – a feltételek teljesülése esetén – jogdíjként minősíthető, melyhez nemcsak társasági adóban, hanem helyi iparűzési adóban is kedvezmény társul. Ez utóbbi sokszor jóval nagyobb terhet jelent a vállalkozásoknak, mint a társasági adó.
A K+F tevékenység vizsgálatakor tehát érdemes a gondolkozást erre a területre is kiterjeszteni.
Említetted, hogy az EKD-rendszerén keresztül továbbra is elérhetők fejlesztési források. Mit kell tudni erről? Milyen összeghatárok vannak érvényben?
Az EKD-t gyakran nagy beruházásokkal, nagy gyárépítésekkel társítják, nyilván azért, mert ezek kapnak publicitást. Az igazság azonban az, hogy nem feltétlenül csak a nagy volumenű projektekhez érhető el ez a forrás. Pont az elmúlt hetekben módosult a szabályozás hátteréül szolgáló rendelet, amelynek értelmében a korábbiakhoz képest 2 millió eurónak megfelelő forintösszegre csökkent az a minimális beruházási nagyság, amelyhez az ország egyes területein elérhető EKD támogatás. Ezt a tárgyi eszközök beszerzése mellett K+F projektek finanszírozására és munkahelyteremtési célok megvalósítására is igénybe lehet venni.