Amint azt már korábbi hírlevelünkben is jeleztük, 2016. november 15-én az Országgyűlés elé került a Filmtörvény (a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény) módosításáról szóló T/12925. számú törvényjavaslat. A törvényjavaslatot az Országgyűlés 2016. december 6-án elfogadta, így több ponton módosul a hatályos filmszabályozás. Az egyik legfontosabb változás a letéti számla keretösszegére vonatkozó felső határ eltörlése a 2016. év negyedik negyedévének vonatkozásában, vagyis akár 14 milliárd forintot meghaladó mértékben is gyűjthet támogatásokat a Magyar Nemzeti Filmalap 2016. december 31-ig. Szintén a letéti számlát érintő változás, hogy 2017-től kormányrendelet fogja szabályozni a letéti számla éves keretét, amely információink szerint az előzetesen javasolt 25 milliárd forintnál is magasabb összegben, 33 milliárd forintban fogja a keretet meghatározni, és így a közvetett támogatások kifizetésében nemrég tapasztalt finanszírozási fennakadás bizonyosan hamar elhárul. 

A letéti számla keretösszege 2016-ban és 2017-ben

A Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) által működtetett letéti számla, amely a gazdálkodók társasági adótörvény szerinti támogatásainak összegyűjtését, és a filmgyártó vállalkozásokhoz történő eljuttatását szolgálja, az elmúlt években folyamatosan emelkedő támogatási keretösszeggel segítette a magyarországi filmgyártás finanszírozását. A dinamikusan növekvő filmipar támogatási igényét azonban az évről évre növekvő keretösszeg sem tudta teljesen kielégíteni, így a jogszabályváltozás lehetővé teszi, hogy a 2016. év negyedik negyedévében a letéti számlára a társasági adótörvény rendelkezései alapján gyűjtött közvetett támogatás összege végeredményben mégis meghaladja a korábban a Filmtörvény által meghatározott 2016. évi keretösszeg (14 milliárd forint) időarányos részét (a NAV automatikus támogatási kiegészítése azonban változatlanul csak a 2016. évi keretösszeg időarányos részéig terjed). A módosítás azt jelenti, hogy 2016. december 31-ig korlátlan összegben, vagyis felső határ nélkül fogadhat befizetéseket a letéti számla a társasági adóalany támogatóktól. Így amellett, hogy a támogatások kifizetése ismét folyamatossá válhat, megszűnt a támogató cégek azon esetleges kockázata is, hogy a keretösszeg kimerülését követően a rendelkezésüket a NAV már nem teljesíti, így önhibájukon kívül az adójóváírás lehetőségétől is elesnek. A módosítás a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

A jövőre nézve – azaz 2017-től – kormányrendelet fogja meghatározni a letéti számla keretösszegét annak érdekében, hogy az törvénymódosítás nélkül, vagyis egyszerűbb eljárásban hozzáigazítható legyen a mindenkori igényekhez (a keretösszegre azért van továbbra is szükség, hogy kevesebb időarányos támogatás gyűjtése esetén a NAV automatikus támogatási kiegészítése is fennmaradjon). Információink szerint a 2017. évi keretösszeg összesen 33 milliárd forint lesz, vagyis lényegesen több még a korábbi törvényjavaslatban szereplő 25 milliárd forintnál is. Így 2017-ben már várhatóan nem fordulhat elő, hogy a letéti számla egyenlege ideiglenesen teljesen kiürül, és nem tudja az MNF a filmgyártási közvetett támogatásokat határozatlan ideig kifizetni.

A külföldi színészekkel és stábtagokkal kapcsolatos új bejelentési kötelezettség, az egyszerűsített adózás kiterjesztése

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2017. január 1-jétől életbelépő változása szerint a külföldi illetőségű stábtagok is választhatják az ún. egyszerűsített adózást magyarországi adókötelezettségük teljesítésére, feltéve, hogy rendelkeznek a Nemzeti Filmiroda igazolásával, hogy munkájuk valamely magyarországi regisztrált filmgyártással volt kapcsolatos. A hatályos adótörvény szerint erre eddig csak a külföldi illetőségű színészek voltak jogosultak.

A Filmtörvény ennek megfelelően egy külön nyilvántartási lehetőséget vezet be a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozások részére a törvény kihirdetését követő naptól. Eszerint a jövőben a támogatási kérelmet alátámasztó dokumentáció része lesz egy külföldi színész- és stábtag lista is (tehát nem csak a külföldi stábtagokat kell majd bejelenteni). A bejelentett adatokról a filmelőállító vagy filmgyártó kérelmére a Filmiroda igazolást állít ki. (Természetesen amennyiben a bejelentett adatokban változás történik, lehetőség lesz azt is legkésőbb a költségellenőrzési eljárásig bejelenteni.)

Azon külföldi stábtagok számára, akiknek jelenleg nehézséget okoz a külföldi társadalombiztosítási státuszuk igazolása, a jövőben az egyszerűsített adózás választása biztonságos megoldást jelenthet magyarországi adókötelezettségük egyszerűbb teljesítésére. A bejelentési kötelezettség így a filmtámogatás alapjául szolgáló közvetett magyar filmgyártási költségként elszámolható adóköteles javadalmazási összeg növekedését eredményezheti az egyes filmgyártó és filmelőállító vállalkozások esetében.

A külföldi színészek és stábtagok javadalmazásával kapcsolatosan elszámolható közvetlen költség 100%-ról 50%-ra csökken

A törvényváltozás szigorítást is tartalmaz: a Magyarországon gyártott filmekben résztvevő külföldi színészek és stábtagok javadalmazási költségének csak az 50%-át lehet majd közvetlen magyar filmgyártási költségként elszámolni. Az eddig hatályos szabályozás szerint a teljes, Magyarországon adóköteles javadalmazás elszámolható volt közvetlen magyar filmgyártási költségként, és így a teljes összeg a 25%-os filmtámogatás alapját képezte.

A változás indoka, hogy a Magyarországon tevékenykedő külföldi előadóművészek és stábtagok Magyarországon körülbelül 15% adót fizetnek magyarországi jövedelmük után, és ez a mérték jelentősen elmarad a közvetett támogatás 25%-os mértékétől. Mivel a külföldi színészek és stábtagok jövedelme jellemzően nem kerül bele a magyar gazdaság vérkeringésébe, ezért indokolatlan, hogy a filmkedvezmény mértéke a személyi jövedelemadó szintjét jelentősen meghaladja.

A változás eredményeként a filmtámogatás alapjául szolgáló közvetett magyar filmgyártási költségként elszámolható összeg csökkenhet az egyes filmgyártók és filmelőállítók vonatkozásában.

Az új rendelkezés a törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, és azt azon filmek esetében kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a támogatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelem 2016. december 31-ét követően kerül benyújtásra. A 2017. december 31-ét követően kifizetett javadalmazások tekintetében azonban már mindenképpen alkalmazandó lesz az új szabály, függetlenül a kérelem benyújtásának időpontjától.

Filmszakmai képzési hozzájárulás szabályainak változása

A filmszakmai képzés támogatása, elősegítése érdekében 2016 folyamán bevezetésre került a mozgóképszakmai képzési hozzájárulás. A hozzájárulás fizetésére a Filmtörvény szerinti közvetett támogatásban részesülő filmgyártó és filmelőállító vállalkozások kötelezettek. A hozzájárulás mértéke jelenleg a Filmiroda által lefolytatott költségellenőrzési eljárásról hozott jogerős határozatban vagy a Filmiroda által kiállított támogatási igazolásban meghatározott közvetlen magyar filmgyártási költség 0,5%-a, filmalkotásonként maximum 15 millió forint. Nem kell a hozzájárulást megfizetni a 10 millió forintot el nem érő közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások után. A hozzájárulás összege közvetlen filmgyártási költségnek minősül.

A hozzájárulás bevezetése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy célszerűbb lenne a hozzájárulás megfizetését már a támogatási jogosultságról hozott határozatban előírni (a támogatási igazolás vagy a költségellenőrzési eljárásban hozott határozat helyett) annak érdekében, hogy a filmgyártó és filmelőállító vállalkozások a hozzájárulást (a megfizetést követően) közvetlen filmgyártási költségként szerepeltetni tudják a Filmirodához benyújtott költségelszámolásukban. A jövőben ezért a filmszakmai képzési hozzájárulást a Filmiroda már a támogatási folyamat elején kiszabja, és azt egy összegben kell meg fizetni a jelenlegi arányos fizetés helyett. Ez egyben azt is jelenti, hogy a díj fix összeg lesz, aminek alapját a Filmirodai támogatási döntésben meghatározott közvetlen filmgyártási költség képezi, és a díj nem kerül korrigálásra akkor sem, ha végül a tényleges költség több, vagy kevesebb lesz, mint a kérelemben meghatározott terv összeg. Itt jegyezzük meg, hogy a 0,5%-os hozzájárulás alapja a közvetlen magyar filmgyártási költség helyett a közvetlen filmgyártási költség lesz.

A mozgóképszakmai képzési hozzájárulást az MNF-nek a kincstárnál vezetett számlájára kell megfizetni a támogatási határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül. A hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetében a jelenlegi szabályok szerint a filmgyártó, filmelőállító szervezetet a Filmiroda a nyilvántartásából törölheti. A változás szerint ez a szigorú szankció megszűnik, azonban a befizetési határidő elmulasztása esetén a Filmiroda a hivatalból indított eljárása során a támogatásra jogosultságot megállapító döntését módosítja úgy, hogy a támogatásra jogosultságot elutasítja. Ezt megelőzően azonban a Filmiroda 15 napos határidő kiszabásával köteles a teljesítésre felhívni a filmgyártót, filmelőállítót. Amennyiben a felhívás alapján a filmgyártó, filmelőállító vállalkozás az elmaradt hozzájárulást megfizeti a hatósági eljárás érdemi lezárása (vagyis az elutasító döntés megszületése előtt), akkor a támogatási jogosultságot megállapító döntést a Filmiroda nem vonja vissza, azonban 3 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

A fenti szabályokat a módosító törvény hatálybalépését követően benyújtott, a támogatási jogosultság megállapítására irányuló kérelem alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

A filmszakmai képzést a hozzájárulás megfizetésén túl a filmes gyakornokok kötelező 5 hetes foglalkoztatása is elősegíti. A gyakornokok alkalmazása a 10 millió forintot elérő közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmgyártók, filmelőállítók részére a filmtámogatás igénybevételének feltétele. A törvénymódosítás tisztázza, hogy ha a magyarországi gyártási szakasz az 5 hetet nem éri el, a foglalkoztatási kötelezettség a teljes magyarországi gyártási szakasz időszakára vonatkozik.

Filmforgatás közterületen

2016. október 1-től a filmforgatásokkal kapcsolatosan benyújtott, a közterület használatára irányuló kérelmeket a Magyar Nemzeti Filmalap, mint szakmai hatóság bírálja el.

A kérelmeket az MNF-hez a filmforgatás megkezdése előtt 5, egyes esetekben 15 munkanappal kell benyújtani. Az engedélyezett forgatás esetén az MNF hatósági szerződést köt a filmgyártóval, filmelőállítóval. A hatósági szerződés az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének jóváhagyásával válik érvényessé. Az MNF-et a hatósági eljárásért 10 000 forint igazgatási szolgáltatási díj illeti meg, sürgős eljárás esetében 50 000 forint. Az MNF az igazgatási szolgáltatási díjat köteles visszafizetni, ha a releváns kormányrendeletben megállapított valamely határidőt elmulasztja, sürgős eljárás esetén pedig az adott eljárási cselekményt legkésőbb 1 munkanap alatt nem teljesíti.

A kérelmek benyújtására és elbírálására vonatkozó szabályok nem változnak, azonban a törvényváltozás a hatáskör tekintetében pontosítja, hogy az MNF közterület-használati kérelmet elutasító döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.

A közterület-foglalási díjak mértéke nem, azonban a díj alapját képező közterületi besorolások megváltoznak (a Filmtörvény melléklete tartalmazza az erre vonatkozó szabályokat). A világörökség részét képező és a turisztikailag kiemelt területekre ezután is magasabb díjtételek vonatkoznak majd, mint az egyéb közterületekre.

Az új szabályok a törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba.

Filmforgalmazók bejelentési kötelezettsége

Bővül a Filmiroda nyilvántartási jogköre a filmforgalmazók és a forgalmazott filmek tekintetében. Az új nyilvántartási rendszer egy teljesebb, hitelesebb mozgóképszakmai statisztikai rendszer kialakításának első lépése lesz.

Változnak az „art” besorolás eljárási szabályai. A feladatot 2017. január 1-jével visszahelyezik a Filmirodához, és a jövőben az emberi erőforrások minisztere által működtetett Filmszakmai Bizottság helyett az ún. Art Bizottság végzi a besorolást, amely várhatóan az ügyintézési határidő lerövidüléséhez vezet.