A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: „Tpvt.”) az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LV. törvény (a továbbiakban: „Módosító Törvény”) főszabályként 2023. január 1-jei hatállyal jelentős mértékben módosította.
Először is módosultak az összefonódások bejelentési küszöbszámai. A korábbi tizenötmilliárd forintos küszöbérték húszmilliárd forintra, míg a korábbi egymilliárd forintos küszöbérték egymilliárd-ötszázmillió forintra emelkedett.
Újdonság az is, hogy a korábban az ötmilliárd forintos bejelentési küszöbérték alá eső összefonódást (Tpvt. 24. § (4) bek.) már nem kötelező bejelenteni a GVH-nak. Abban az esetben sem, ha nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon, de az összefonódás az összefonódás-vizsgálati küszöbértéket meghaladja. Ilyenkor a kötelezettség lehetőséggé vált.
Az átmeneti irányításszerzésre tekintettel megállapított fúziós bejelentés alóli mentesülési szabály (Tpvt. 25. § (1) bek.) alkalmazási körét egyértelműsítették és kiterjesztették. A szabály a továbbiakban a biztosítóintézet helyett a biztosító és a biztosítói holdingtársaság, valamint a vegyes pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság, a befektetési alap és befektetői alapkezelő átmeneti, továbbértékesítési célú, egy évet meg nem haladó irányításszerzéseire terjed ki.
Az összefonódást tervező vállalkozások számára lényeges újdonság, hogy január 1-től az összefonódás bejelentésével nem kell megvárni a nyilvános ajánlati felhívás közzétételét, sem a szerződés megkötését vagy az irányítási jog megszerzését, ugyanis – összhangban az EU fúziós rendelet szabályaival – a bejelentés az összefonódás jóhiszemű elhatározásának igazolása mellett is megtehető. A jogszabály ezzel együtt nem rendelkezik arról, hogy a jóhiszemű elhatározás mikor és milyen módon igazolható, ezt a GVH gyakorlata fogja meghatározni, nagy valószínűség szerint az EU fúziós esetjogára támaszkodva.
Az utóbbi változás miatt szükségessé vált az árbevétel meghatározására vonatkozó szabályok módosítása is. Január 1-jétől az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás közzététele, szerződés megkötése, irányítási jog megszerzése, vagy az összefonódás bejelentésének benyújtása közül a legkorábbi időpontot (a végrehajtási tilalom megsértése miatt indult eljárásokban pedig az összefonódás végrehajtását) megelőző utolsó hitelesen lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti nettó árbevétel alapján számítandók az összefonódási küszöbértékek.
A Módosító Törvény egy új jogintézményt is bevezet, a felszólító levelet. Felszólító levél kibocsátására a GVH elnöke jogosult a GVH hatáskörébe tartozó feltételezetten jogsértő piaci magatartásokkal kapcsolatos aggályainak ismertetése, és a jogkövető magatartás elősegítése céljából. A felszólító levél jelzésértékkel bír a vállalkozás számára, hogy valamely magatartását a GVH kifogásolhatónak találja. A felszólító levélre nem köteles a vállalkozás válaszolni, azonban az önkéntes válaszadással párbeszéd alakulhat ki közte és a hatóság között, mely elősegíti az együttműködés lehetőségét, az álláspontok kölcsönös ismertetését. A GVH a honlapján évente közzéteszi a feltételezett jogsértést, érintett piacot és az érintett piacok szerint a tárgyévben kiküldött felszólító levelek számát tartalmazó listát.
A versenyfelügyeleti eljáráson kívül GVH-hoz érkező bejelentés, illetve panasz alapján induló eljárások esetén a 2023. január 1-jétől hatályos szabályok szerint az eljárást akkor is meg kell szüntetni, ha a bejelentő a bejelentését visszavonta.
Szintén kiemelendő, hogy a GVH hatásköre ismét bővült. Az Európai Unión belül az Európai Parlament és a Tanács 2022. szeptember 14-i 2022/1925 Rendelete (a továbbiakban: „Rendelet”) a digitális ágazat vonatkozásában változtatott a versenyfelügyeleti szabályokon, mely változásokra figyelemmel a Tpvt. új, a Rendelet alapján induló eljárások részletszabályait tartalmazó XI/D. fejezettel egészül ki. Ezen szabályok értelmében a GVH, mint kijelölt hatóság a Rendelet érvényesítése során együttműködik az Európai Bizottsággal, valamint egyéb jogosítványok mellett versenyfelügyeleti eljárást indíthat, ha egy vállalkozás (úgynevezett kapuőr vállalkozás) a Rendeletben meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget.
Végezetül, de nem utolsó sorban érdemes megemlíteni, hogy február 1-től az összefonódások bejelentése esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege emelkedik, illetve a GVH által az összefonódást a Tpvt. 29. §-ában foglalt tilalom ellenére végrehajtókkal szemben kiszabható bírság számítására vonatkozó szabályok módosulnak, a bírság napi összege pedig szintén növekszik.