A védelmi hozzájárulás egy olyan új adózási fogalom, amelyet a július 8-i rendkívüli Kormányinfón hallhattunk először. Ennek szabályai teljeskörűen még nem ismertek, a Magyar Közlönyben e hét elején megjelent új adótörvény-módosító rendeletek azonban adnak némi támpontot az értelmezéshez. Ezek részleteit foglaltuk össze az alábbiakban.
Védelmi hozzájárulás: velünk maradó extraprofitadók, szigorodó szabályok
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a július 8-i rendkívüli Kormányinfón jelentette be, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert. Az elsősorban a bankszertort, a multinacionális nagyvállalatokat és az energiacégeket érintő intézkedéstől a kormány idén több száz milliárd forintos költségvetési pluszbevételt vár. A miniszter újságírói kérdésre megerősítette, hogy a védelmi hozzájárulás nem új adónem lesz. A rövid válaszból arra lehet következtetni, alapvetően ezzel a fogalommal írja le a kormány, hogy nem vezetik ki az eddig ismert különadók egy részét, illetve szigorítják azok szabályait.
Vonatkozó kormányrendeletek
A Kormányinfót követően nem sokkal jelent meg a Magyar Közlönyben az 1201/2024. (VII. 8.) számú kormányhatározat az ún. háborúellenes akciótervről, amely arról rendelkezik, hogy a védelmi hozzájárulás a Honvédelmi Alap bevétele legyen. A rendelet szerint a pénzügyminiszter és a nemzetgazdasági miniszter feladata, hogy azonnali hatállyal kidolgozza a szükséges jogszabály-módosításokat.
Ezen felül kihirdették a 183/2024. (VII. 8.) számú kormányrendeletet is, amellyel a kormány újra hozzányúlt a 2022-es megalkotása óta már oly sokszor módosított 197/2022. (VI. 4.) számú, az extraprofitadókról szóló kormányrendelethez. 2024. augusztus 1-jétől így jelentős változások lépnek életbe a pénzügyi tranzakciós illeték terén, másrészről 2024. október 1-jétől bevezetik a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket. A bankokat és a kőolajtermék-előállítót (azaz a MOL-t) terhelő extraprofit különadók idei évre vonatkozó szabályait is szigorítják.
A jelenlegi kormányzati kommunikáció alapján az egyéb extraprofitadókat és a kiskereskedelmi különadót sem csökkentik 2024-ben, azonban nem is emelik. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter július 10-i sajtótájékoztatóján továbbá azt is bejelentette, hogy 2025-től kivezetik a távközlési szektort, a légiközlekedést és a gyógyszergyártókat terhelő extraprofitadókat. Ez azonban felveti azt a kérdést, hogy vajon az egyéb szektorális extraprofitadók továbbra is velünk maradnak-e jövőre, annak ellenére, hogy a korábbi kommunikáció szerint azokat utoljára 2024-ben kell megfizetni.
A védelmi hozzájárulás eddig ismert elemei
Az alábbiakban az extraprofitadóról szóló kormányrendeletet érintő változásokat ismertetjük részleteiben. Értelmezésünk szerint ezek részét képezik a védelmi hozzájárulás fogalomkörébe tartozó intézkedéseknek.
Pénzügyi és értékpapír tranzakciós illeték
A pénzügyi tranzakciós illeték legfontosabb szabályváltozásai a készpénzbefizetések, a magánszemélyek átutalásai, az általános illetékmérték és a speciális tranzakciók terén várhatók. Ezek részletei:
- A készpénzbefizetések esetén az illeték alapja a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett befizetések 50 ezer forintot meghaladó összege lesz a jelenlegi 20 ezer forint helyett. Emellett a magánszemélyek fizetési számláiról történő átutalásoknál az illeték alapja szintén az 50 ezer forintot meghaladó összeg lesz a jelenlegi 20 ezer forint helyett. Kivételt ez alól az egyéni vállalkozói számlák képeznek.
- Az általános pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a korábbi 0,3 százalékos mértékről 0,45 százalékra emelkedik. Ezen felül fizetési műveletenként 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő az illetékfizetés maximuma. A fizetési számláról történő készpénzkifizetések, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetések esetén az illeték mértéke 0,6 százalékról 0,9 százalékra emelkedik. Ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kötelezett, akkor 0,3-ról 0,45 százalékra emelkedik 20 ezer forintos illetékfizetési maximummal. Ez korábban 10 ezer forint volt.
- Speciális esetként a pénzügyi eszköz vétele továbbra is mentesül az értékpapír tranzakciós illeték alól, ha magánszemély javára történik. De csak akkor, ha az értéke a korábbi 20 ezer forint helyett nem haladja meg az 50 ezer forintot. A mentesülésekkel kapcsolatos változások 2024 augusztusától válnak hatályossá.
Kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték (devizaváltási illeték)
Az új szabályozás értelmében egy újabb, a pénzügyi szektort érintő illetékterhet is kivetnek 2024. október 1-jétől. Amennyiben egy fizetési művelet, pénzügyi eszköz vételére vagy cserére irányuló ügylet magában foglalja a különböző pénznemek közötti átváltást, akkor erre vonatkozóan ún. kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket kell megfizetni. Ezt az ügylet értékére vonatkozóan az általános tranzakciós illetéken felül kell megfizetni. Mértéke 0,45 százalék, de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint.
Pénzintézeti különadó, mint a védelmi hozzájárulás része
Az extraprofitadókról szóló kormányrendelet további módosítása a banki különadót csökkentő tétel megállapítására vonatkozik.
A már jelenleg is érvényes szabályozás szerint, ha egy hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás 2024. január 1-je és november 30-a között az állampapírok napi átlagos állományát növeli a 2023. január 1-je és április 30-a közötti időszakhoz képest, akkor a különadó fizetési kötelezettség csökkenthető. A csökkentés mértéke az állampapírok névértéknövekményének 10%-a, de legfeljebb a fizetendő különadó 50%-a. Állampapírként a 2027. január 1-je után lejáró, forintban denominált államkötvények vehetők figyelembe, kivéve bizonyos pénzügyi ügyletek keretében megszerzett állampapírokat.
A módosítást pontosítja, hogy 2024. augusztus 1-jétől milyen típusú állampapírok és pénzügyi ügyletek vehetők vagy nem vehetők figyelembe az állampapír állomány növekmény számításakor. Ezen felül pontosítja az állampapírok napi átlagos állományának meghatározására vonatkozó számítási módszert is. Eszerint a növekmény számításakor az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
Bár a pénzintézeti különadó mértéke nem változik, a módosításra a kormányinfón elhangzottak szerint azért volt szükség, mivel a különadóval érintett bankok nem a jogalkotó szándéka szerint értelmezték az állampapír-vásárlást ösztönző szabályozást. Az állampapír állomány tényleges növelése helyett az állampapír állományuk átcsoportosítása révén érték el a megjelölt állampapírok állományának növekedését és hasznosították az 50 százalékos adókedvezményt.
Kőolajtermék-előállítók különadója
A kőolajtermék-előállító 2024. adóévre vonatkozó 95 százalékos különadója adóalapjának kiszámításakor az Oroszországi Föderációból származó és a kőolaj Brent platformon jegyzett világpiaci ára közötti árkülönbözetet 2024. augusztus 1-jétől hordónként már nem 7,5 amerikai dollárral, hanem csak 5 dollárral csökkentheti.
Podcast adás a védelmi hozzájárulásról
A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast adószakértői egy július eleji adásban részletesen foglalkoztak a kormány védelmi hozzájárulás címén bevezetett intézkedéseivel. A beszélgetés során kitértek azok céljaira, hátterére és lehetséges hatásaira. Az adás itt érhető el:
Védelmi adó, védelmi különadó
Érdemes megjegyezni, hogy a védelmi hozzájárulás egy teljesen új adózási fogalom, amellyel az adótanácsadók, a gazdasági szakemberek és az érintett cégek is csak most ismerkednek. Érdekesség, hogy az intézkedéscsomagot a köznyelv már védelmi adó vagy védelmi különadó néven is emlegeti.
A védelmi hozzájárulás fogalmával kapcsolatos kérdések esetén az Andersen adótanácsadói állnak rendelkezésére.