Kisvállalati adó (KIVA)

A kisvállalati adó, röviden KIVA, egy olyan választható adózási forma, amely a kisebb és közepes méretű vállalkozások számára jelenthet kedvező alternatívát a társasági adózás helyett. A KIVA lényege, hogy egyetlen, 10 százalékos kulcsú adóval váltja ki a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót, miközben az adóalap nem a klasszikus számviteli eredményre, hanem elsősorban a személyi jellegű kifizetésekre és a tőke-, illetve osztalékműveletek egyenlegére épül.

A KIVA különösen azoknál a vállalkozásoknál lehet előnyös, amelyek jelentős bérköltséggel működnek, nyereségük egy részét visszaforgatják, vagy növekedési, beruházási terveik miatt nem rendszeres osztalékfizetésben gondolkodnak. Ugyanakkor a kisvállalati adó választása nem automatikusan kedvező minden társaság számára: a döntés előtt célszerű részletesen modellezni a várható eredményt, bérköltséget, osztalékpolitikát, beruházásokat és a helyi iparűzési adóra gyakorolt hatásokat is.

A kisvállalati adó jogszabályi hátterét a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) adja.

Mi a kisvállalati adó célja?

A kisvállalati adó célja, hogy a kis- és középvállalkozások számára a társasági adózásnál bizonyos esetekben egyszerűbb és kedvezőbb közteherviselési formát biztosítson. Egy olyan rendszert, amely kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót (2021-ig pedig a szakképzési hozzájárulást is), miközben csökkentheti az adminisztrációs és pénzügyi terheket.

A KIVA lényege, hogy egyetlen adónemen keresztül kezeli a vállalkozás nyereségéhez és foglalkoztatásához kapcsolódó egyes adóterheket, ezért különösen azoknál a cégeknél lehet előnyös, amelyek jelentős bérköltséggel működnek, fejlesztésekben gondolkodnak, vagy eredményüket inkább visszaforgatják a működésbe. A konstrukció egyik fontos gazdaságpolitikai célja, hogy a vállalkozásokat ne a létszám vagy a bérek visszafogásában, hanem a foglalkoztatás bővítésében, a béremelésben és a növekedésben tegye érdekeltté.

Milyen adókat vált ki a KIVA?

A KIVA választásával az adózó mentesül a társasági adó és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. A kisvállalati adó korábban a szakképzési hozzájárulást is kiváltotta, ez azonban 2021-ig volt releváns, mivel a szakképzési hozzájárulás szabályozása időközben megszűnt.

Fontos, hogy a KIVA nem vált ki minden adónemet. A vállalkozásnak továbbra is teljesítenie kell például az általános forgalmi adóval, a helyi iparűzési adóval, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi jövedelemadóval és társadalombiztosítási járulékkal, illetve egyes esetekben más különadókkal vagy járulékokkal kapcsolatos kötelezettségeit. Megjegyzés: a helyi iparűzési adó esetében lehetőség van az adóalap egyszerűsített módon történő megállapítására.

Kik választhatják a KIVA szerinti adózást?

A kisvállalati adót meghatározott vállalkozási formák választhatják. Ide tartozhat többek között az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtó iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, valamint bizonyos külföldi vállalkozók és belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személyek is.

A választás feltételei között kiemelt szerepe van a létszámra, bevételre és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatároknak. A 2026-os szabályok szerint a KIVA választásának lehetősége a korábbiaknál szélesebb körben nyílik meg: a belépési feltételek értékhatárai emelkedtek, így több, nagyobb méretű kkv is jogosulttá válhat a kisvállalati adózásra.

A KIVA választásakor nem elegendő kizárólag az adott társaság saját adatait vizsgálni. A létszám-, bevételi és mérlegfőösszeg-határoknál a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen kell figyelembe venni, ezért cégcsoportban működő vállalkozásoknál különösen fontos az előzetes jogosultsági vizsgálat.

A bejelentés akkor sem jogszerű, ha az adózónak a bejelentés napján a NAV által nyilvántartott, végrehajtható nettó adótartozása meghaladja az 1 millió forintot. Emellett kizáró ok lehet az is, ha a vállalkozás végelszámolás, felszámolás vagy kényszertörlés alatt áll.

Mennyi a KIVA mértéke?

A kisvállalati adó mértéke 2022. január 1-jétől az adóalap 10 százaléka. Ez a kulcs 2026-ban is irányadó, így a KIVA továbbra is viszonylag alacsony adókulccsal működő alternatív adózási forma a jogosult vállalkozások számára.

A 10 százalékos adókulcs önmagában azonban nem elegendő annak eldöntéséhez, hogy egy vállalkozásnak megéri-e áttérnie KIVA-ra. A tényleges adóelőny attól függ, hogy mekkora a bérköltség, milyen eredményességgel működik a társaság, fizet-e osztalékot, vannak-e Tao-kedvezményei, illetve hogyan alakul a helyi iparűzési adó alapja.

Hogyan kell meghatározni a KIVA adóalapját?

A KIVA adóalapjának meghatározása eltér a társasági adó logikájától. A kisvállalati adó alapja főszabály szerint a személyi jellegű kifizetésekből, valamint a tőke- és osztalékműveletek egyenlegéből indul ki, amelyet a törvényben meghatározott további módosító tételekkel kell korrigálni.

A személyi jellegű kifizetések minimum-adóalapként is működnek, vagyis a KIVA alapja főszabály szerint nem lehet kevesebb a személyi jellegű kifizetések összegénél. Az adóalapot növelhetik például egyes tőkekivonási, osztalékfizetési, pénztárnövekményhez vagy nem piaci árazáshoz kapcsolódó tételek, míg bizonyos tőkebevonási vagy kapott osztalékhoz kapcsolódó tételek csökkenthetik azt.

Mikor lehet előnyös a KIVA választása?

A KIVA általában akkor lehet kedvező, ha a vállalkozás jelentősebb bértömeggel működik, nem fizet rendszeresen nagy összegű osztalékot, és a megtermelt nyereséget részben vagy egészben visszaforgatja a működésbe. Előnyös lehet továbbá növekedési vagy beruházási időszakban, amikor a vállalkozás célja nem a nyereség azonnali kivonása, hanem a további fejlesztés finanszírozása.

Nem biztos azonban, hogy a KIVA megfelelő választás azoknál a cégeknél, amelyeknél alacsony a bérköltség aránya, magas az anyagköltség vagy az eladott áruk beszerzési értéke, rendszeres és jelentős osztalékfizetés történik, vagy a társaság olyan társaságiadó-kedvezményeket tudna igénybe venni, amelyek KIVA-alanyként nem vagy nem ugyanúgy érvényesíthetők. Ez az opció a jelentős tárgyi eszközállománnyal rendelkező vállalkozások számára is kevésbé előnyös lehet, mivel a társasági adó rendszerében érvényesíthető értékcsökkenési leírás adóalap-csökkentő hatása a KIVA alatt nem ugyanilyen módon érvényesül.

Hogyan lehet áttérni KIVA szerinti adózásra?

A már működő vállalkozások év közben is választhatják a KIVA szerinti adózást. Ebben az esetben az adóalanyiság főszabály szerint a választás NAV-hoz történő bejelentését követő hónap első napján jön létre. Az újonnan alapított, cégbejegyzésre kötelezett vállalkozások a cégbejegyzési kérelemben is nyilatkozhatnak a KIVA választásáról.

A bejelentés elektronikus úton, az erre szolgáló NAV-nyomtatványokon történik. Fontos gyakorlati körülmény, hogy a KIVA-alanyiság keletkezésének napjával új üzleti év kezdődik, az azt megelőző nappal pedig az előző üzleti év lezárul, amelyről beszámolót kell készíteni, letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.

A társasági adózásról KIVA-ra történő áttérés nem pusztán adminisztratív bejelentés. Az áttéréshez kapcsolódóan vizsgálni kell többek között az elhatárolt veszteséget, az eredménytartalékot, az osztalékfizetési terveket, a korábbi beruházásokat, a várható tőkemozgásokat és az esetleges adókedvezmények elvesztését vagy átalakulását.

Mikor szűnhet meg a KIVA-alanyiság?

A KIVA-alanyiság megszűnhet a vállalkozás döntése alapján, illetve akkor is, ha az adózó már nem felel meg a törvényi feltételeknek. A 2026-os szabályok szerint a megszűnési értékhatárok is emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a KIVA hosszabb távon is elérhető maradhat olyan vállalkozások számára, amelyek növekednek, de még a jogszabályban meghatározott keretek között maradnak.

Ha az adózó a következő évtől már nem kíván KIVA szerint adózni, ezt a NAV felé kell bejelentenie. A KIVA hatálya alóli kijelentkezésre az adóév végéhez kapcsolódóan, meghatározott időszakban van lehetőség, ezért a kilépési döntést is célszerű előre megtervezni (az áttérési különbözet meghatározásával együtt).

Az Andersen kapcsolódó szolgáltatásai

• a KIVA-választás feltételeinek előzetes vizsgálata
• a KIVA és a társasági adó szerinti adóterhelés összehasonlítása
• az áttéréshez kapcsolódó számviteli és adózási kérdések elemzése, az áttérési folyamat támogatása
• a KIVA alóli kilépés támogatása
• adótervezés