A Parlament tegnap egyszerre fogadta el az első és a második őszi adócsomagot, utóbbit rekordgyorsasággal, egy nappal a benyújtást követően kivételes eljárásban tárgyalva. Az első csomagban főként jogharmonizációs és technikai módosítások szerepelnek néhány szigorító intézkedés mellett, míg a második csomag deklarált célja a vállalkozások adóterheinek csökkentése, az adóadminisztráció egyszerűsítése és a beruházások ösztönzése. Cikkünkben igyekeztünk közérthetően összefoglalni a 2026-os őszi adójogszabály változások fontosabb tételeit.
A Nyugtával dicsérd a NAV-ot adózási podcast szakértői az alábbi videóban elemzik részletesen az elfogadott adócsomagokat és az intézkedések hatásait.
2026-os adóváltozások: a banki különadó emelése ad fedezetet az adócsökkentésekhez
Mielőtt belemennénk a részletekbe, érdemes megjegyezni, hogy a két őszi adócsomagban foglalt adócsökkentésekkel párhuzamosan a kormány az elmúlt héten váratlanul megemelte a banki különadót, így biztosítva az adócsökkentések költségvetési fedezetét. A Magyar Közlönyben 2025. november 13-án kihirdetett jogszabály alapján a pénzintézetek 2026-ban adóalapjuk 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8% helyett 10%, az e feletti összegre 20% helyett 30% banki különadó fizetésére lesznek kötelezettek. Ezzel párhuzamosan az adófizetési kötelezettség csökkentésére irányuló állampapír-vásárlási lehetőség 50%-ról 30%-ra csökken. A kormányzati várakozások szerint a banki különadó emelése 180 helyett 360 milliárd forintos bevételt hozna a költségvetésnek, ami nagyrészt fedezetet is nyújtana az adócsomagok alapján tervezett extra kiadásoknak.
AZ ELSŐ ŐSZI ADÓCSOMAG FONTOSABB RENDELKEZÉSEI
A kormányzati tájékoztatás szerint az első őszi adócsomag a költségvetésre csak mérsékelt hatást gyakorolhat, és inkább csak jogharmonizációs, illetve technikai módosításokat tartalmaz.
Automatikus adószámtörlés
Talán az egyik legfontosabb szigorítás a 2025-ös őszi adócsomag tervezetében az adózás rendjéről szóló törvényt érintené és az adószám törlésével kapcsolatos. Eszerint az adóhatóság az adószámot törli, ha az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő törvényes képviselőt nem jelenti be, vagy az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vagy az áfa bevallás, illetve havi adó- és járulékbevallás benyújtására vonatkozó kötelezettségének a törvényi határidőtől számított kilencven napon belül nem tesz eleget. Ezekben az esetekben ugyan a NAV előbb egy külön harminc napos határidő kitűzésével felszólítja az érintett adózót az elmaradt bejelentés vagy bevallás pótlására, de ha ez nem történik meg, az adóhatóság az adózó adószámát automatikusan törli és az ezt követő napon erről a tényről a cégbíróságot is értesíti a cég megszüntetése iránti eljárás kezdeményezésével.
Speciális adózási szabályok kriptoügyletekre
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelemre a személyi jövedelemadó törvény 2022-től kezdődően speciális adózási szabályokat ír elő, melyek már a 2021-es adóévre is alkalmazhatók voltak. Eszerint az adóévben végrehajtott tranzakciók összesített eredménye alapján az adóévben összességében vagy ügyeleti nyereség keletkezik (ez 15%-kal adózik) vagy ügyleti veszteség. Ügyleti veszteség realizálása esetén az erre jutó adóval adókiegyenlítés jogcímén csökkenthető a következő évek ügyleti nyereségére fizetendő adó, vagy fordítva, a korábbi két évben ilyen jogcímen bevallott adó visszaigényelhető az adókiegyenlítési keretösszeg erejéig.
Az utólagos transzferár kiigazítást érintő változás
A számviteli törvény 2026. január 1-jén hatályba lépő, módosuló rendelkezései azokat az utólagos transzferár kiigazításra vonatkozó speciális szabályokat érintik, amelyek alkalmazására a kapcsolt vállalkozásoknak – az ezirányú döntésüktől függően – azokban az esetekben van lehetőségük, amikor az egymás közti ügyleteikben az év során elszámolt ellenértékeknek a Tao tv. 18. §-ában előírt szokásos piaci ár elvnek megfelelő módosítása az év végén szükségessé válik.
A változó szabályok alapján, amennyiben a kapcsolt vállalkozások az utólagos (év végi) transzferár-kiigazítást nem az ügyletről eredetileg kiállított számlák módosításával kívánják elvégezni, hanem a Számviteli törvény vonatkozó rendelkezései szerint számolnak el egymás között (olyan módon, hogy számviteli szempontból követelés és kötelezettség keletkezik) és a korrekciós összeg pénzügyi rendezéséről számvitel bizonylatot állítanak ki, erre a jövőben már csak akkor lesz jogszerű lehetőség, ha az adóalany ezt legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig elvégzi.
K+F adókedvezmény
A társasági adóban2024-től már lehetőség van arra, hogy a K+F adóalap csökkentő tétel alkalmazása helyett a globális minimumadó-kompatibilis K+F adókedvezmény alkalmazását válasszák az adóalanyok. Ez a választás hosszabb távra szól, és jelenleg legkorábban a választással érintett első adóévet követő hatodik adóévtől változtatható meg. A módosított szabályok szerint ehhez képest egy évvel korábban, már a választással érintett első adóévet követő ötödik adóévben vissza lehet térni az adóalap csökkentő tétel alkalmazására.
Szintén a K+F adókedvezményt érintő, de kedvezőtlen változás, hogy annak mértéke csökken abban az esetben, ha azt a felsőoktatási intézmény, az MTA, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztésre veszik igénybe. A jelenleg érvényes szabályok alapján ebben az esetben az adókedvezmény mértéke megegyezik az elszámolható költséggel, de legfeljebb 500 millió forinttal. A változtatás szerint az adókedvezmény mértéke sávosan csökkenne, alapkutatás esetében továbbra is az elszámolható költség 100 %-a maradna, azonban alkalmazott (ipari) kutatás esetében az elszámolható költség 50 %-ra, kísérleti fejlesztés esetében az elszámolható költség 25 %-ra csökkenne azzal, hogy az 500 millió forintos korlát továbbra is érvényben marad.
Új fogalmak bevezetése a globális minimumadó kapcsán
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adóról szóló törvényt érintő módosítás szerint a jogszabály kiegészül az egyszerűsített lefedett adó, az egyszerűsített adómérték, az elismert országonkénti jelentés és az elismert pénzügyi beszámoló fogalmával. Emellett pontosították, hogy a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazásakor az adott adóévben mely százalékos értéket szükséges figyelembe venni.
Áfa: adóadminisztrációs, csoportos áfaalanyiságot érintő változások
Az általános forgalmi adó adminisztrációját érintő legfontosabb változás szerint 2026. július 1-jétől kötelezővé válik az adóalanyok számára, hogy a bevallásukban a nevükre szólóan kiállított, bejövő számlákkal kapcsolatosan számlánként a levonásba helyezett adó összegéről is nyilatkozniuk kell, adómérték szerinti bontásban.
A csoportos áfa alanyiság szabályait több helyen pontosították. A legfontosabb változás szerint, ha a csoportképviselő ilyen jogállása megszűnik, akkor a tagoknak 15 napon belül ki kell jelölni az új képviselőt és azt be is kell jelenteniük a NAV felé. Amennyiben ezt nem teszik meg, akkor a NAV a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező tagot jelöli ki képviselőnek, így tehát már nem szűnne meg automatikusan a csoport, ha a tagok nem jelölnek ki új képviselőt.
Áfakulcs változás
Új rendelkezés, hogy 2026. január 1-jétől 5%-ra csökken a háziasított szarvasmarha élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsőségének értékesítése után fizetendő áfa kulcsa.
Fél év múlva reklámadót kell fizetni
Az már a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabály-tervezet alapján is látható volt, hogy a reklámadó felfüggesztését meghosszabbítaná a jogalkotó, az akkori állapot szerint egy évvel. A tegnap elfogadott törvény alapján azonban az adófizetési kötelezettség felfüggesztése nem egy, hanem csak egy fél évvel hosszabbodik meg, ennek eredményeképpen 2026. július 1-től újra életbe lép a reklámadó fizetési kötelezettség.
A MÁSODIK ŐSZI ADÓCSOMAG FONTOSABB RENDELKEZÉSEI
A kormány által 11 pontos akciótervnek elnevezett második őszi adócsomag legfontosabb rendelkezéseit az alábbiakban soroljuk fel.
Átalányadózók kedvezménye
A személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózó egyéni vállalkozók számára az elszámolható költséghányad 40%-ról két lépcsőben növekszik, 2026-tól 45%-ra, 2027-től 50%-ra emelkedik.
Új jogcímmel bővül a fejlesztési adókedvezmény
A társasági adótörvény módosítás következtében 2026-től az ún. tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén is igénybe vehető lesz, Budapesten legfeljebb 15%-os, vidéken legfeljebb 35%-os támogatási intenzitás mellett, figyelembe véve a részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódó állami támogatásokra vonatkozó támogatáshalmozási szabályokat. Az ilyen jellegű beruházás csak akkor lesz támogatható, ha a beruházás támogatás nélkül az EGT-n kívül valósulna meg. Átmeneti szabályok biztosítják, hogy amennyiben az adózó úgy dönt, a fejlesztési adókedvezményre már benyújtott bejelentés esetén át lehet térni a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházási jogcímre.
Ezzel párhuzamosan a fejlesztési adókedvezmény nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházásra vonatkozó jogcíme megszűnik, mivel az uniós Válságközlemény 2026-tól már nem alkalmazható, és így az erre vonatkozó társasági adózási rendelkezések törlésre kerülnek.
Új adókedvezmény környezetvédelmi beruházásokra
Új társasági adókedvezményt vezetnek be a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházásokra és felújításokra is. Ennek értelmében az adózó adókedvezményt vehet igénybe például a talaj, felszíni vagy felszín alatti víz minősége károsodásának megszűntetésére, a leromlott állapotú természetes élőhely és ökoszisztéma rehabilitációjára stb. irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén. Az adókedvezmény mértéke a környezeti károk elhárítása esetében az elszámolható költségek 100%-a, egyéb ökológiai fejlesztések esetén az elszámolható költségek 70%-a (amely kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető), de mindkét esetben legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Az adókedvezményt első alkalommal a 2026. adóévre és a 2026. január 1-jétől kezdődően megkezdett beruházásokra lehet alkalmazni.
Adminisztrációs egyszerűsítés a társasági adóelőlegfizetésre
Adóadminisztrációs könnyítésként a negyedéves társasági adóelőlegfizetésre érvényes 5 millió forintos határ 20 millió forintra emelkedik, tehát több adózó számára válik elérhetővé a havi helyett a ritkább, negyedéves előlegfizetés. Az új szabályt első alkalommal a 2026-ban bevallott adóelőlegekre kell alkalmazni, így naptári éves adózó esetén a haviról negyedéves gyakoriságra történő áttérés 2026. júliusától kezdődhet meg. A negyedéves társasági adóelőleg-fizetésre kötelezettek az adóév utolsó negyedévére jutó társasági adóelőleget a negyedév harmadik hónapjának huszadik napjáig (praktikusan december 20-áig) kell majd, hogy teljesítsék.
KIVA be- és kilépési korlátok változása
A KIVA-ba való belépési határok jelentősen emelkednek: az átlagos statisztikai állományi létszám maximuma 50 főről 100 főre, míg a bevételi és mérlegfőösszegre vonatkozó 3 milliárd forintos határ 6 milliárd forintra nő, így több középvállalkozás számára válik lehetővé a KIVA választása, (már 2025. december 1-jétől). A KIVA alóli kilépési korlát is emelkedik: 2026-tól a kisvállalati adóalanyiság 6 milliárd forint helyett 12 milliárd forintos bevételi értékhatár túllépése, vagy a 100 fős átlagos statisztikai állományi létszáma túllépése helyett 200 fős átlagos statisztikai állományi létszáma túllépése esetén szűnik meg.
Nő az áfa alanyi adómentességi értékhatár
Az alanyi adómentesség jelenleg 18 millió forintos felső értékhatára lépcsőzetesen emelkedik: 2026-tól 20 millió forintra, 2027-től 22 millió forintra, 2028-tól pedig 24 millió forintra.
Elhalasztják a valorizáció miatti jövedéki adóemelést
A valorizáció miatti automatikus jövedéki adóemelés a benzinre, a petróleumra és a gázolajra vonatkozóan 2026. január 1-je helyett csak 2026. július 1-jétől lesz alkalmazandó.
Új Robin Hood-adó kedvezmény
Az energiaellátók jövedelemadója (ún. Robin Hood-adó) 2026-tól új, energetikai fejlesztésre irányuló beruházási adókedvezménnyel csökkenthető a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő öt adóévben. Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke jelenértéken nem haladhatja meg a beruházás elszámolható költsége és a korrigált értékcsökkenés közötti különbözet 50 százalékát.
Csökkenő kiskereskedelmi adó
Az általános kiskereskedelmi adómértékekre irányadó adóalap-sávok megváltoznak, így 500 millió forint helyett 1 milliárd forintos adóalapig mentesülhetnek a kiskereskedők a különadó alól, már 2025-re vonatkozóan is. A 0,15%-os adómértékre irányadó felső határ 30 milliárdról 50 milliárdra, az 1%-os adómértékre irányadó felső határ 100 milliárdról 150 milliárd forintra emelkedik, míg a legmagasabb, 4,5%-os adóterhet csak a 150 milliárd forint feletti adóalapra kell megfizetni. A sávhatárok növekedése a kiskereskedők átlagos adóterhét csökkenti. A sávhatárok változása a gépjármű-üzemanyag kiskereskedőket nem érinti.
Egyéni vállalkozókat érintő szocho és adminisztrációs könnyítések
2026-tól a főállású egyéni és társas vállalkozók által havonta minimálisan megállapítandó szociális hozzájárulási adó alapja a minimálbér 112,5%-áról a minimálbér 100 %-ára csökken.
Az egyéni vállalkozókat érinti az az adminisztrációt csökkentő intézkedés is, miszerint 2026-tól a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó – az átalányadózást választó egyéni vállalkozókhoz hasonlóan – a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is negyedévente állapíthatja meg, vallhatja be és fizetheti meg az eddigi havi gyakoriság helyett.