Mint korábban már beszámoltunk róla, 2017. január 1-jével hatályba léptek a társasági adótörvényben a start-up vállalkozásokba befektető cégek adókedvezményeit megteremtő előírások. A kedvezmény egyes részletszabályai azonban eddig nem voltak ismertek, ugyanis azt egy kapcsolódó Kormány rendelet szabályozná, amelyet eddig nem alkottak meg. 2017. június 7-én a Kormány honlapjára aztán végre felkerült a „korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vételének feltételeiről és az eljárás részletes szabályairól” szóló kormányrendelet tervezete.
A tervezet alapján a start-up-nak és a start-up-ba befektető vállalkozásnak egyaránt nyilvántartásba kellene vetetniük magukat.
Start-up cégek esetében a nyilvántartásba vétel legfontosabb feltételei a következők lennének:
- a vállalkozást a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül alapították;
- az éves nettó árbevétele az előző évi beszámolója alapján a 100 millió Ft-ot nem haladja meg (ha még nincs lezárt üzleti éve, akkor az alapítás és a kérelem benyújtása közötti időszakot, valamint az üzleti tervet kellene figyelembe venni);
- a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a 20 főt nem haladja meg (ha még nincs lezárt üzleti éve, akkor az alapítás és a kérelem benyújtása közötti időszakot kellene figyelembe venni);
- nem rendelkezik részesedéssel más gazdasági társaságban;
- a kérelem benyújtásakor nincs végrehajtható adótartozása;
- az Innov. tv. 3. § 6. pontja szerinti innovációval összefüggő tevékenységet folytat;
- kockázati tőkealap-kezelő nem eszközölt befektetést a start-up-ban;
- főtevékenységként nem végez a következő ágazatokban tevékenységet: halászat és akvakultúra; mezőgazdasági termékek elsődleges termelése, valamint feldolgozása és forgalmazása; exporttevékenység; szállítás; kereskedelem; ingatlanügyletek (ún. tiltott tevékenységek).
A „befektetőnek” (aki adóalap-kedvezményt tud érvényesíteni a korai fázisú vállalkozásban történő részesedésszerzés után) az alábbi feltételeknek kellene megfelelnie a nyilvántartásba vételhez:
- a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik végrehajtható adótartozással;
- nem fektet be a fent említett, tiltott tevékenységekkel foglalkozó korai fázisú vállalkozásba;
- minden év február 15. napjáig nyilatkoznia kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) a fenti körülmények fennállásáról.
A tervezet alapján mind a korai fázisú vállalkozás, mind pedig a befektető a kérelmet és az éves nyilatkozatot az SZTNH-hoz nyújthatná be ingyenesen.
OrienTax vélemény: A tervezet számos furcsaságot és feleslegesnek tűnő adminisztrációs követelményt tartalmaz.
- Nem világos például, hogy miért kell az innováció és a start-up cég fogalma közé egyenlőségjelet tenni az innovációs törvényre hivatkozással, miközben az innováció önmagában egy meglehetősen szubjektív fogalom, és a társasági adóról szóló törvény nem is tartalmaz ilyen előírást.
- Szintén furcsa, hogy miközben kifejezetten de minimis támogatásról van szó annak érdekében, hogy az Európai Uniós szigorú állami támogatási feltételeknek ne kelljen megfelelni, mégis éppen erre hivatkozással zárna ki a rendelet egyes ágazatokat.
- Érdemes lenne továbbá pontosabban tisztázni, hogy mit is jelentenek a „szállítás”; „kereskedelem” és „ingatlanügyletek” kifejezések, hiszen például a köznyelv szerinti kereskedelembe szinte minden beletartozhat, amelyből árbevétel származik.
- Ezen felül nem tartjuk célravezetőnek a nyilvántartás vezetésének SZTNH-hoz való delegálását. A tervezet értelmében ugyanis az SZTNH nem vizsgálná a kérelmeket tartalmi szempontból, kizárólag a formai követelményeknek való megfelelést ellenőrizhetné. A start-up-ok és a befektetők adatai azonban a NAV-hoz futnak be, ezért sokkal ésszerűbb lenne, ha a NAV vezetné a nyilvántartást, ez ugyanis jelentős adminisztrációcsökkenést eredményezne a hatóságok és a vállalkozások számára egyaránt.
Bár jogalkotó jobbító szándéka egyértelmű, félő, hogy az ilyen megszorításokkal épp a szabályozás rugalmassága és hatékonysága veszik el.