INNOVÁCIÓS JÁRULÉK
A Javaslat értelmében azon adózók, akik az IFRS-ek szerint készítik az éves beszámolójukat – a 2018. adóévtől kötelezően, míg a 2017. adóévben választás alapján – az innovációs járulék alapjának megállapításakor is kötelesek lennének figyelembe venni az IFRS-ek szerinti könyvvezetés miatti, az iparűzési adóalapnál is alkalmazandó speciális módosító tételeket.
HELYI ADÓK
Önkormányzatok adómegállapítási jogosítványa határozott időre rögzített adómérték esetén
- A törvényjavaslat szabályozná az önkormányzatok adómegállapítási jogosítványait határozott időre rögzített adómérték, például meghatározott időszakra megállapított mértékű helyi iparűzési adó vagy építményadó esetén. A javaslat szerint az önkormányzat a határozott időszak első két évében nem növelhetné az adómértéket.
- Később, a határozott időszak harmadik évétől lenne növelhető az adómérték, de csak abban az esetben, ha az önkormányzati adóbevételek jelentősen visszaesnek (az adóévet megelőző második naptári év adott adónemből származó adóbevételeihez viszonyítva; viszonyítási bevétel). A visszaesés mértékével kapcsolatban a javaslat egyelőre ellentmondásos értékeket tartalmaz: 30% és 50%-os visszaesés is szerepel a szabályozásban.
- A javaslat szerint az önkormányzat köteles lenne az eredetileg megállapított adómérték alkalmazásához visszatérni, ha a tárgyévet megelőző adóév kérdéses adónemből származó adóbevételei elérik a viszonyítási bevételt.
Előrehozott adó
- A törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy az adóalany jövőbeni helyi adó-fizetési kötelezettségére tekintettel előre adóbevallást nyújtson be, illetve befizetést teljesítsen. A jelenleg hatályos szabályok szerint az ilyen befizetés túlfizetésnek minősül. Az előrehozott adó a jövőben esedékessé váló adóba beszámítható lenne, ugyanakkor nem lenne visszatéríthető és az erről szóló adóbevallás nem lenne önellenőrizhető. A jogszabály-tervezet indoklásából ugyanakkor számunkra nem derül ki, hogy az adózóknak ez miért is lenne előnyös.
Egyéb módosítási javaslatok
- A törvényjavaslat kiterjesztené az egyablakos rendszert az önkormányzati adóhatóság felé történő bejelentési kötelezettségre is. A javaslat szerint az állami adóhatóság a létrejött cégről a cégbíróságtól beérkezett adatokat továbbítani fogja a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság felé.
- január 1-jétől életbelépő új IFRS standardoknak megfelelően a törvényjavaslat módosítja az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adóalanyok esetében a nettó árbevétel meghatározásának szabályait.
- A javaslat kiegészítené a nettó árbevétel fogalmát a tipikusan nem profitorientáltan működő szervezetek esetére. A javaslat egyértelművé tenné, hogy az alapítványok, egyesületek ingatlan-bérbeadási tevékenységéből származó bevétele a helyi iparűzési adó vonatkozásában nettó árbevételnek minősülne.
SZABÁLYZOTT INGATLANBEFEKTETÉSI TÁRSASÁGOK
- Több ponton is módosulna a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (a továbbiakban: „szit”-ek) alapításának és működésének kereteit adó 2011. évi CII. törvény (Szit.).
- A törvényjavaslat indokolása szerint a módosítások fő célja a szitek alapításának és tőzsdére való bevezetésének ösztönzése, ezáltal az ingatlanpiac és a tőkepiacok fellendítése. A Javaslat alapján módosulnának a szitek osztalékfizetésére, működési feltételeire (tulajdonosi struktúra, induló tőke), a vezető állású személyek körére, az idegen forrásokra vonatkozó szabályok.
- Az elsődleges célok mellett az uniós jognak való megfelelés érdekében is módosításra szorul a jogszabály: az Európai Bizottság megállapította ugyanis, hogy a jelenlegi szabályozás hátrányosan különbözteti meg a más uniós tagállamban bejegyzett ingatlanbefektetési társaságokat, amelyek alanyai a társasági adónak és a helyi iparűzési adónak, a Szit. hatálya azonban nem terjed ki rájuk. A törvényjavaslat szerint ezért a törvény hatálya kiterjedne az Európai Gazdasági Térség más tagállamában székhellyel rendelkező ingatlanbefektetési társaságokra is.
- Emellett több, az IFRS-eket alkalmazó társaságokat érintő pontosító rendelkezést is tartalmaz a törvényjavaslat.
- Valamennyi módosítás a módosító törvény kihirdetését követő napon lépne hatályba.
REKLÁMADÓ
Csökkentenék a reklámadó eredetileg tervezett mértékét
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az Európai Bizottság nyomására módosul a reklámadóról szóló törvény. Az eredeti módosító javaslat 2017. június 1-jétől 9%-os, egységes adómértéket írt volna elő a reklám-közzétevőkre. A tervezet az eddig befizetett reklámadó visszatérítését is tartalmazta.
A május 5-én nyilvánosságra hozott módosító javaslat alapján – a május 3-ai általános vita után – a korábban tervezett 9%-os adómérték 7,5%-ra mérséklődne. Jelenleg 5,3% az adó mértéke, így összességében így is adóemelésről lehet beszélni. Más változtatást nem tartalmaz a javaslat. A reklámadó törvény módosítása a tervek szerint május 25-én lép hatályba.
A Parlament május 8-án tartja soron következő ülését, így a napirend módosításával akár szavazhatnak is az indítványról a képviselők.