Eljárás a szokásos piaci ár megállapítására (APA-eljárás)

A magyar jogrendszerbe 2007. január 1-jei hatállyal vezették be a szokásos piaci ár (transzfer ár) megállapítására irányuló eljárást („advance pricing arrangement” vagy „APA-eljárás”), amely a szakmai terminológiában előzetes ármegállapítási eljárás kifejezéssel is szerepel. Ennek során alapesetben az adózó a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a kapcsolt felekkel való ügyletei árának vagy jövedelmezőségi szintjének meghatározását kéri. A végeredményül kapott határozatban foglaltak változatlan tényállás esetén kötik az adóhatóságot.

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás típusai

Az APA-eljárásoknak az alábbi két fajtája különböztethető meg:

• egyoldalú,
• két-, illetve többoldalú eljárások.

Egyoldalú eljárás esetén a Nemzetgazdasági Minisztérium, míg a két- vagy többoldalú eljárásban a magyar közigazgatási szerv mellett egy vagy több külföldi illetékes hatóság jár el a kérelmező ügyében. Ez utóbbi esetben a határozat érvényességéhez az adópolitikáért felelős miniszter és az illetékes külföldi hatóság közötti megállapodás megkötése szükséges.

Az APA-eljárás tárgya

Az APA-eljárás tárgya csak kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok közötti jövőbeni jogügylet lehet. Annak ellenőrzése, hogy a vizsgált ügylet kapcsolt felek között valósul meg, mind a kérelmező, mind a minisztérium részéről az eljárás egyik alapvető kritériuma.

A másik hasonló jelentőségű kérdés az ügylet jövőbelisége. Ennek minősül egyrészt a kérelem benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet, másrészt az a szerződés vagy más jogügylet, amely alapján a kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően folyamatos teljesítés történik, a megkötés időpontjától függetlenül. Folyamatos teljesítésűnek minősül az a szerződés/ügylet, amelyet legalább hat hónap időtartamra kötöttek és amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik, vagy hitelkeret fenntartására vonatkozik, vagy folyamatos rendelkezésre állást ír elő.

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás menete

Előzetes konzultáció

Az adózónak lehetősége van az eljárás megkezdését megelőzően elektronikus úton előzetes konzultációt kezdeményezni a minisztérium képviselőivel. Ennek keretében a kérelmező bemutathatja a tervezett kérelem tárgyát képező ügyletet, az alapul szolgáló tényállást, valamint az adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó kérdéseket. Az eljárás előnye, hogy már ebben a szakaszban fény derülhet a benyújtandó kérelem esetleges hiányosságaira és egyéb problémákra. Ugyanakkor részletesen megvitathatók a kérelem tárgyát képező ügylet és a kérelem formai és tartalmi elemei, melynek eredményeként nagyobb eséllyel fordulhat elő, hogy az APA-eljárás során hiánypótlási felhívás kiadására egyáltalán nem kerül sor. Ezáltal jelentősen rövidülhet a teljes eljárás időtartama.

Az előzetes konzultáció minden esetben jegyzőkönyvvel zárul, amely tartalmazza a konzultáción elhangzottakat. Ez azonban a feleket a későbbi eljárásban nem köti.

Az APA-kérelem benyújtása

Az előzetes konzultációt követően (amennyiben volt ilyen) kerülhet sor a kérelem és a szükséges iratok benyújtására. Ezt kizárólag elektronikus úton, az erre a célra rendszeresített űrlapon lehet megtenni. A kérelem kötelező tartalmi elemeit és a benyújtandó dokumentumok körét külön kormányrendelet szabályozza.

A kérelem benyújtása és az egész eljárás során kötelező a szakmai képviselet. Ez azt jelenti, hogy az eljárásban a kérelmező kizárólag kamarai jogtanácsos, ügyvéd, nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó vagy könyvvizsgáló képviseletével járhat el.

Valódiságvizsgálat

Az eljárás során előfordulhat, hogy a kérelemben megadott információk nem egyértelműek vagy nem elég részletesek. A kapott információk felülvizsgálatára a valódiságvizsgálat jogintézménye ad lehetőséget, melyet a minisztérium megkeresésére az adóhatóság végez el az ellenőrzésre irányadó szabályok alkalmazásával.

Az APA-eljárás végén hozott határozat

A határozat tartalmazza az ügylet megnevezését, az alkalmazott módszert és mutatót, valamint, a szokásos piaci árat vagy az ártartományt. A fentieken túl rögzíti az ún. kritikus feltételeket is, melyek a jogszabályi rendelkezés szerint a szokásos piaci ár megállapításával összefüggésben rögzített, a szokásos piaci ár megbízhatósága szempontjából jelentőséggel bíró, a konkrét ügy sajátosságaihoz mérten megállapított, a jövőre vonatkozó – pénzügyi, számviteli, gazdasági, jogi, működési – előfeltevések, számítások, küszöbértékek, jellemzők, amelyek nem teljesülése esetén, annak napjától a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő határozat nem alkalmazható. A kritikus feltételek tehát arról rendelkeznek, hogy a határozatban foglalt megállapítások milyen körülmények között alkalmazhatóak, illetve milyen változások esetén vesztik hatályukat.

Lényeges szempont, hogy a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. ugyanakkor a határozat bírósági felülvizsgálata a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, de a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz benyújtandó illetékköteles keresettel kérhető.

A szokásos piaci ár megállapításának kötőereje

A szokásos piaci árat megállapító határozat hatálya határozott időre, legalább három, legfeljebb öt teljes adóévre állapítható meg. Fontos feltétel, hogy a határozat hatályának időtartama kérelemre egy alkalommal három évre meghosszabbítható, amennyiben az eredeti határozat alapjául szolgáló tényállás nem változott olyan mértékben, hogy a szokásos piaci ár megállapítására új határozatot kellene kiadni.

A határozatban foglaltak változatlan tényállás esetén kötik az adóhatóságot, kizárólag a kérelmező, valamint a kérelemben megjelölt kapcsolt vállalkozás(ok) közötti, a szokásos piaci ármegállapítási eljárás tárgyát képező ügylet tekintetében. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a határozat érvényességi ideje alatt nem szükséges transzferár-nyilvántartást készíteni, illetve az adóhatóság nem kifogásolhatja az árazást sem.

Ügyintézési határidő

Az APA-eljárást 120 nap alatt kell lefolytatni. Ez a határidő kétszer 90 nappal meghosszabbítható (két- vagy többoldalú eljárásnál a külföldi állam illetékes hatóságával az egyeztetést a kérelem benyújtásától számított kettő év alatt kell befejezni, mely indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható).

A határidőbe nem számít bele a külföldi állam adóhatóságával történő egyeztetés, a valódiságvizsgálat időtartama, illetve a hiánypótlás tényleges időtartama.

Az APA-eljárás díjai

Az eljárás díjköteles, egyoldalú eljárásban tízmillió forint, míg két vagy többoldalú eljárásban tizennégymillió forint díjfizetési kötelezettség terheli a kérelmezőt. Részletfizetés vagy fizetési halasztás ugyanakkor nem engedélyezhető. Az előzetes konzultációnak külön díja van, amelynek mértéke konzultációnként egymillió forint.

A kérelem elutasítása esetén a fentiek szerinti eljárási díj 85 százaléka téríthető vissza. Ha az adózó a határozat meghosszabbítását vagy módosítását kéri, úgy az eredetileg fizetett eljárási díj 50 százalékát kell befizetnie.

Hogyan segíthet Önnek az Andersen Magyarország az APA-eljárás tekintetében?

Az Andersen Magyarország szakértői széles körű tapasztalattal rendelkeznek a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek szokásos piaci árának meghatározásában. Emellett átfogó támogatást nyújtanak transzferárazás tekintetében az alábbi szolgáltatásokkal:

Szolgáltatásaink a következőket tartalmazzák:

• Kapcsolt vállalkozások feltérképezése, segítségnyújtás a kapcsolt vállalkozások be- és kijelentése során
• Segítségnyújtás a transzferárazási politika vállalati szintű kialakításában
• Az adóhatóság által elfogadott és használt adatbázisok segítségével összehasonlító elemzés végzése, amellyel alátámasztható az alkalmazott transzferár
• Szokásos piaci ár megállapítása (APA-eljárás) iránti kérelem elkészítése és benyújtása a Nemzetgazdasági Minisztérium részére. Képviselet a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt és folyamatos kapcsolattartás
• A transzferár nyilvántartás teljes körű elkészítse
• A vállalatcsoport központi dokumentációjának felülvizsgálata, szükség esetén elkészítése
• Segítségnyújtás az országonkénti jelentés (CbCR) elkészítésében, teljesítésében
• Segítségnyújtás a társasági adóbevallás szokásos piaci árra vonatkozó adatszolgáltatási adatlapjának kitöltése során