2022.11.25.

Az Országgyűlés a 2022. november 22-i ülésnapján a benyújtott törvényjavaslathoz képest lényeges módosítások nélkül elfogadta a jövő évi adótörvény-változásokkal kapcsolatos őszi csomagot. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvényt 2022. november 23-án ki is hirdették.

A következőkben korábbi hírlevelünknek megfelelő struktúrában, adónemenként ismételten összefoglaljuk a fontosabb, immár végleges módosításokat. Az októberben benyújtott törvényjavaslat szövegéhez képest a helyi iparűzés adót és a pénzügyi tranzakciós illetéket illetően kerültek be említésre méltó újabb előírások, míg az általános forgalmi adót illetően az adminisztrációval kapcsolatos szabályokat pontosították.

Társasági adó

Vagyonkezelő alapítvány, bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyon

Az elfogadott törvény szerint többek között a kezelt vagyon, az alapítvány vagy a vagyonkezelő alapítvány esetében az adózás előtti eredményt csökkenti a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint megállapított tartós befektetésből származó jövedelem.

Ezen felül a bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében kezelt vagyon akkor is jogosult lesz a törvény szerinti adómentességre bizonyos bevételei tekintetében, ha kedvezményezettjei között nem kizárólag természetes személyek, hanem a kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány is szerepel.

A törvény alapján továbbá ezentúl az a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítvány is élhet azzal az egyszerűsítéssel, hogy a társasági adóbevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozhat arról, hogy az adóévben bevételt nem szerzett, vagy adómentesség illeti meg, amelynek alapítói és kedvezményezettjei is csak természetes személyek.

A kezelt vagyonra, a vagyonkezelő alapítványra vonatkozó módosítások adózói választás alapján már a 2022. adóévre is alkalmazhatóak lesznek.

Elektromos töltőállomás létesítésével kapcsolatos adóalap-kedvezmény

Változnak az elektromos töltőállomás létesítésével kapcsolatos adóalap-kedvezményre vonatkozó szabályok. Az adóalap csökkentő tétel csekély összegű (de minimis) támogatásként vehető majd igénybe a Csoportmentességi Rendelet változására tekintettel. Ezt a rendelkezést először a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallásban kell alkalmazni, a már benyújtott bevallások tekintetében önellenőrzés útján. Ugyanakkor az adóalap-kedvezmény átmenetileg az Európai Bizottság által 2022. március 23-án kiadott 2022/C 131 I/01 számú közleménye, az ún. Válságközlemény szabályai alapján, annak alkalmazhatósága határidejéig is igénybe vehető lesz.

A törvény szerint minden egyéb kedvezmény esetében is, amelyek az általános de minimis rendelet alapján vehetők igénybe, az adózó dönthet a Válságközlemény szerinti jogcím alkalmazásáról. A törvény ezzel összefüggésben egy új, 4. számú mellékletet is beiktat a Tao. törvénybe, amely a Válságközlemény szabályait tartalmazza.

Tao-csoport

A törvény 2023-től pontosítja a tao-csoportra vonatkozó egyes rendelkezéseket is. Ennek alapján a csoportos adóalanyiság megszűnik a végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, végelszámolás vagy felszámolási eljárás hiányában pedig az adózó megszűnése napján is. A törvény új határidőt állapít meg a csoporttagság megszűnése miatti társasági adóelőleg bevallás határidejével kapcsolatban is. A bevallást ezentúl a csoporttagság, illetve a csoportos társasági adó alanyiság megszűnésére okot adó körülmény bekövetkezte utáni 30 napon belül kell benyújtani.

Elhatárolt veszteség

Átmeneti rendelkezés alapján a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még fel nem használt elhatárolt veszteséget is legfeljebb a kamatlevonási korlátozási szabályok figyelembevétele nélkül számított adóalap 50%-ával szemben érvényesíthetik az adózók. A rendelkezés az adózó választása szerint első alkalommal már a 2021. december 31-ét követően kezdődő adóévre is alkalmazható.

KIVA

A KIVA választása, az adóalanyiság megszűnése, pontosítások

2023. január elsejétől módosulnak a kisvállalati adó szerinti adózás választásának feltételei. Az új szabályok alapján a kisvállalati adóalanyiság választásakor – a Tao. tv. szerinti finanszírozási költségek várható nagysága helyett – azt kell majd vizsgálni, hogy a kisvállalati adóalanyiság alkalmazását megelőző adóévben az adózó a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak alkalmazásával társasági adóalap módosítást várhatóan végrehajt-e, vagy sem.

A fentiekkel összefüggésben módosul a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének Tao. törvény szerinti finanszírozási költségek összegével kapcsolatos adóalap-módosításhoz kötött kritérium. Megszűnik a kisvállalati adóalanyiság, hogyha az adózónak a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak alkalmazásával társasági adóalap módosítást kellett volna végrehajtania. Emellett bővül is a kisvállalati adóalanyiság megszűnési esetköre, mivel 2023. január 1-jétől az a törvény erejénél fogva megszűnik, ha az adózó a társasági adó szabályok tőkekivonásra, illetve adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezéseinek alkalmazásával társasági adóalap módosítást hajtana végre.

Jelenleg az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató 2009. január 1-jén hatályos szabályainak figyelembevételével kell számítani. A módosítás értelmében ugyanakkor 2023. január 1-jétől az átlagos statisztikai állományi létszám vizsgálatakor az adóév első napján hatályos kiadványt kell majd figyelembe venni.

Helyi iparűzési adó

Elábé sávos levonása

A közvetített szolgáltatások és az eladott áruk beszerzési értéke általános esetben korlátozottan vonható le a nettó árbevételből az iparűzési adóalap számítása során. A törvényjavaslathoz képest új rendelkezésként a korlátozás alól mentes tevékenységek körét 2023. január 1-től a közszolgáltatóként működő közlekedésszervezői szolgáltatással összefüggő ügyletekre is kiterjeszti a jogalkotó.

Az adó alapjának egyszerűsített meghatározása

A jelenleg hatályos rendelkezések értelmében többféle egyszerűsített iparűzési adóalap megállapítási módszer létezik – más szabály vonatkozik a 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű vállalkozóra, az átalányadózó vállalkozóra, a KATA alanyára és a KIVA alanyára is. A most elfogadott törvény ezt a szerteágazó rendszert egységesíti oly módon, hogy 2023. január 1-től kezdődően egyféle egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert kínál fel a kisvállalkozók számára, hogy választásuk szerint alkalmazhassák. 

Kisvállalkozónak a törvény szerint az a vállalkozó minősül, akinek az adóévi bevétele – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számolva – nem haladja meg a 25 millió forintot, illetve a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén a 120 millió forintot. A bevétel definícióját szintén tartalmazza a törvény.

A kisvállalkozónak nem kell az általános szabályok szerint levezetnie az iparűzési adóalapját, mert azt a törvény – különböző bevételi sávok figyelembevételével – fix összegben állapítja meg. Az adó alapja így a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként a következőként alakul:

• Ha a kisvállalkozó éves szinten számított bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg: 2,5 millió forint,
• Ha a kisvállalkozó éves szinten számított bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg: 6 millió forint,
• Ha a kisvállalkozó éves szinten számított bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot – kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetében a 120 millió forintot – nem haladja meg: 8,5 millió forint.

Ennek következtében megszűnik az adóalap székhely-telephelyek közti különböző módszerekkel történő megosztásának kötelezettsége, mivel minden illetékes önkormányzatnak azonos nagyságú adóalap jár. A választás teljes adóévre, a székhelyre és minden telephelyre szól, és azt az adóbevallásában vagy a tevékenységét az adott településen újonnan kezdő vállalkozónak a bejelentkezéskor alkalmazott nyomtatványon kell bejelentenie.  Annak a kisvállalkozónak, aki az új módszert már 2023. évre vonatkozóan is szeretné alkalmazni, a 2022. adóévről szóló 2023. május 31-ig beadandó iparűzési adóbevallásban kell erről nyilatkoznia, az új KATÁ-t választó adózókra ettől eltérő szabályok vonatkoznak.

Az új módszer egyik leginkább adminisztrációt könnyítő eleme, hogy a kisvállalkozónak – bevallás benyújtása nélkül – az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig adóelőleg címén évente ugyanazt az összeget kell megfizetnie mindaddig, amíg bevételeinek növekedése miatt adóalap-sávot nem vált. Az új adóalap megállapítási módszer alkalmazása esetén adómentesség, adókedvezmény, adócsökkentés nem vehető igénybe. A törvény részletesen szabályozza az áttérés éve és az azt követő adóévek adóelőleg-fizetési szabályait is.

A KIVA-alanyok választásuk szerint a jelenlegi adóalap megállapítási módszerhez teljesen hasonló módszerrel állapíthatják meg továbbra is adóalapjukat.

Szokásos piaci árral kapcsolatos kiigazítás

Az iparűzési adó alapjának a szokásos piaci árra való tekintettel történő csökkentése mostanáig csak akkor volt lehetséges, ha a vállalkozó rendelkezett a vele szerződő kapcsolt fél azon nyilatkozatával, miszerint az ugyanakkora összeggel megnövelte az iparűzési adó alapját vagy az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során azt figyelembe vette. A törvény 2023. január 1-től lehetővé teszi, hogy az a fél, amely a kapcsolt ügylet során az ellenértéket nem az iparűzési adóalapba tartozó tételként számolta el (pl. igénybe vett szolgáltatásként) és így nem kell vele az adóalapját megnövelnie, mégis kiadhatja a partnere adóalap csökkentéséhez szükséges nyilatkozatot.

IFRS

A törvény technikai módosítást tartalmaz az áttérési különbözet jogutód általi kezelésére IFRS alkalmazása esetén.

Robin Hood adó

Elektromos töltőállomások utáni adóalap-kedvezmény

Az elektromos töltőállomások utáni adóalap-kedvezmény – a társasági adótörvény-változásokkal összhangban – az általános de minimis rendelet (1407/2013/EU bizottsági rendelet) alapján igénybevehető támogatásnak minősül az energiaellátók jövedelemadójában („Robin Hood adó”). Az adóalap-kedvezménnyel kapcsolatos változások 2022. december 24-én lépnek életbe.

A de minimis jogalapot először a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallás tekintetében lehet alkalmazni. Abban az esetben, ha az adózó 2022. január 31-ét követően, azonban 2022. december 24-ét megelőzően benyújtott adóbevallásában már érvényesítette az elektromos töltőállomáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezményt, akkor az új jogalapra módosítás érdekében önellenőrzést szükséges benyújtania. Az adóalap-kedvezmény az elektromos töltőállomás bekerülési értéke után vehető igénybe.

Az adózók az adóalap-kedvezményt választásuk és az adóbevallásukban tett nyilatkozatuk alapján a Válságközlemény (2022/C 131 I/01 bizottsági közlemény) 2.1 szakaszának alapján – korlátozott összegű támogatásként – is igénybe vehetik a Válságközlemény alkalmazhatóságának határidejéig. A de minimis támogatáshoz hasonlóan, ezt a jogalapot is a 2022. január 31-ét követően beadott adóbevallás vonatkozásában lehet majd alkalmazni, amennyiben pedig az adózó az adóalap-kedvezményt 2022. december 24-ét megelőzően, azonban 2022. január 31-ét követően beadott adóbevallásában már érvényesítette, a jogalap módosítás érdekében ebben az esetben is önellenőrzést szükséges végeznie. Fontos azonban, hogy az adóalap-kedvezmény a Válságközlemény alapján csak a jóváhagyó európai bizottsági határozat elfogadását követően alkalmazható, illetve önellenőrizhető.

Számvitelt érintő módosítások

Az elfogadott törvénycsomag a Számviteli törvény (Sztv.) tekintetében egy nagyobb horderejű változást tartalmaz. Eszerint Magyarország is beiktatja az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2101 irányelvének rendelkezéseit, amelynek keretében bizonyos gazdálkodói körnek úgynevezett társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést szükséges készítenie.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre kötelezettek körét az elfogadott törvénycsomag az alábbiak szerint állapítja meg: 

• Az Sztv. hatálya alá tartozó, konszolidált beszámolót készítő vállalat („legfelső szintű anyavállalat”), amennyiben két egymást követő üzleti évben a konszolidált bevétele meghaladta a 275 milliárd forintot;

• Az Sztv. hatálya alá tartozó, konszolidálásba be nem vont vállalkozás („önálló vállalkozás”), amennyiben két egymást követő üzleti évben az éves beszámoló szerinti bevétele meghaladta a 275 milliárd forintot;

• Az Sztv. hatálya alá tartozó éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozó, amelyet egy uniós tagállam jogán kívül működő anyavállalat von be konszolidálásba, amennyiben a konszolidált bevétel két egymást követő üzleti évben meghaladta a 750 millió eurót;

• Az Sztv. hatálya alá tartozó fióktelep, amelyet egy uniós tagállam jogán kívül működő anyavállalat von be konszolidálásba vagy amelyet egy uniós tagállam jogán kívül működő, konszolidálásba be nem vont vállalkozás hozott létre, amennyiben a fióktelep éves nettó árbevétele két egymást követő üzleti évben meghaladta a 2,4 milliárd forintot és a legfelsőbb szintű anyavállalat vagy önálló vállalkozás (konszolidált) bevétele két egymást követő üzleti évben meghaladta a 750 millió eurót.

Nem szükséges társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készíteniük azon vállalatcsoportoknak, amelyek kizárólag Magyarország területén működnek.

Megjegyezzük, hogy az elfogadott törvénycsomag a határértékek megállapítása szempontjából bevételnek az Sztv. szerinti értékesítés nettó árbevételét vagy más pénzügyi beszámolási keret (pl. IFRS) szerinti szokásos tevékenység árbevételét tekinti.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés részeként riportálandó adatok köre hasonló az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) alapján elkészítendő országonkénti jelentés tartalmát képező információkhoz.

A jelentés közzétételéhez egységes formanyomtatványt és elektronikus beszámolási formátumot fognak biztosítani. A társaságiadó információkat tartalmazó jelentés elkészíthető az Sztv. alapján vagy a 2011/16/EU tanácsi irányelv alapján is.

A jelentést közzé kell tenni és letétbe kell helyezni az éves (konszolidált) beszámolóval egyidejűleg. Továbbá, a vállalkozás honlapján is közzé kell tenni a jelentést. Megjegyezzük, hogy a közzétételi kötelezettség teljesítéséről a könyvvizsgáló is köteles nyilatkozni. Az elfogadott törvénycsomag alapján a módosítás 2013. január 1-től lép hatályba.

Személyi jövedelemadó

25 év alatti fialatok kedvezménye

A módosítás értelmében az állami adó- és vámhatóság 2023. január 1-jétől feltünteti a 25 év alatti fiatalok adókedvezményére jogosult adóbevallási tervezetében az adókedvezmény összegét, függetlenül attól, hogy azt az adóév folyamán igénybe vette-e. Ez segíti, hogy a kedvezményt azok is igénybe tudják venni, akik nem informálódtak arról korábban.

Családi járulékkedvezmény igénybevétele egyéni vállalkozó által

Jelenleg az egyéni vállalkozó általi családi járulékkedvezmény érvényesítés esetén az egyéni vállalkozónak havonta kell adóelőlegét bevallania. A törvény könnyítést tartalmaz ezzel kapcsolatban. Így a módosított szabály értelmében, ha az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván érvényesíteni, úgy az átalányban megállapított jövedelme adóelőlegét negyedévente kell megállapítania és bevallania.

Átalányadózás szabályainak módosulása

A törvény lazít az általányadózás választására jogosító feltételeken azzal, hogy megszünteti az egyéni vállalkozó előző adóévben elért bevételére vonatkozó értékhatár figyelembevételének kötelezettségét. 2023-tól tehát az átalányadózás a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől függetlenül választható. Emellett négy évről 12 hónapra csökken az az időszak, amely után az átalányadózás újra választható, amennyiben az átalányadózási jogosultság megszűnne.

Az átalányadózás bevételi értékhatárainak arányosítási szabálya immár azokra az egyéni vállalkozókra is kiterjed, akik a KATA-ból lépnek át ebbe az adózási formába.

Tartós befektetési szerződés

A törvény kiegészíti a tartós befektetési szerződés kötésére jogosultak körét az olyan vagyonkezelő alapítványokkal, amelyet magánszemély alapított és a kedvezményezetti kör is magánszemélyekből áll. Eddig ez a rendelkezés csak a bizalmi vagyonkezelőre terjedt ki, de a vagyonkezelő alapítvány hasonló működése miatt az ilyen különbségtétel nem volt indokolt, ezt oldja fel az új szabály.

KMRP keretében létesített vagyonkezelő alapítvány által juttatott értékpapír

A törvény meghatározza, hogyan kell megállapítani a KMRP szervezettől vagyonkezelő alapítvány közvetítésével megszerzett értékpapírok megszerzésére fordított értéket: az új rendelkezések értelmében az értékpapír szerzési értéke az átadásig a résztvevő által saját erő címen befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó rész lesz. Lényegében az átadásig teljesített ráfordítás.

A KMRP által létrehozott vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettje által értékpapír formájában megszerzett érték szintén adómentesnek minősül. Eddig ez a mentesség csak a KMRP-től közvetlenül szerzett értékpapírokra terjedt ki.

Csoportos személyszállítás

Módosul a csoportos személyszállítás fogalma. Akkor is adómentes a személyszállítás, ha az nem a kifizető tulajdonában levő járművel valósul meg, hanem bérelt vagy lízingelt járművel.

Új adómentes juttatási lehetőség rövid időre itt tartózkodó külföldiek esetén

A módosítás értelmében adómentes  a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, egyházi jogi személlyel, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, egyházi jogi személy által fenntartott felsőoktatási intézménnyel vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 1. melléklete szerinti más felsőoktatási intézménnyel fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony alapján szerzett jövedelem, ha azt olyan személy szerzi, aki a társadalombiztosítási szabályok szerint külföldi (pl. nincs magyar lakcíme), és magyarországi tartózkodása bármely 12 hónapos időszakban a 30 napot nem haladja meg. Ez jelentős adminisztráció csökkentést jelent az érintett intézményeknek, ugyanakkor figyelemmel kell lenniük az adóévtől eltérő időszakra.

Szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítás

Külföldi előadóművészek és stábtagok szociális hozzájárulási adó mentessége

Az elfogadott törvény alapján a szociális biztonsági egyezménnyel érintett országból Magyarországra kiküldött és egyszerűsített adózást választó előadóművész és stábtag is mentesülhet a szociális hozzájárulási adó alól. Ez a lehetőség eddig csak az EGT államban biztosított előadóművészek és stábtagok részére volt elérhető. A mentesség feltétele a külföldi állam által kiállított igazolás megléte. A rendelkezés a 2023. január 1-jétől megszerzett jövedelemre alkalmazható.

Negyedéves bevallás és göngyölítéses járulék és szociális hozzájárulási adóalap számítás bevezetése az átalányadózó egyéni vállalkozóknál

Az elfogadott törvény elkülöníti az átalányadózást alkalmazó és a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozók járulék és szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározására vonatkozó rendelkezéseket.

A vállalkozói jövedelem alapján adózó egyéni vállalkozó esetében a járulék és a szociális hozzájárulási adóalapja változatlanul a vállalkozói kivét és az adó összegét továbbra is havonta kell megállapítani és megfizetni.

Az átalányadózó egyéni vállalkozót terhelő járulék- és szociális hozzájárulási adóalap összegének meghatározására ugyanakkor göngyölítéses módszer kerül bevezetésre. Fontos továbbá, hogy az átalányadózó vállalkozók esetén a havi járulékbevallási kötelezettséget a negyedéves bevallási kötelezettség váltja fel.

A járulékalap és a szociális hozzájárulási adóalap számításánál a göngyölítéses módszer a gyakorlatban azt jelenti, hogy negyedévente össze kell majd adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedév(ek)ben megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedév(ek)ben járulék, illetve szociális hozzájárulási adóalapként figyelembe vett összeget. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. Ezt követően a negyedéven belül meg kell állapítani a havi alapokat. A járulékot és szociális hozzájárulási adót havonkénti bontásban a tárgynegyedévet követő hónap 12-ig kell bevallani és megfizetni.

A rendelkezés célja, hogy a hónapok között jelentkező bevétel ingadozás ne jelentsen többlet járulék és szociális hozzájárulási adóterhet az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak.

Egészségbiztosítási szolgáltatási járulék törlésével kapcsolatos ügyintézés könnyítése

Viszonylag gyakran fordul elő, hogy külföldön munkát vállaló állampolgárokra egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot vet ki az adóhivatal. Ennek törlését az adóhivatalnál kellett kezdeményezni és az adóhivatal a társadalombiztosítási szerveket kereste meg, mint nyilvántartást végző szervet. Az elfogadott törvény rendelkezései értelmében ez utóbbi megkeresés már nem szükséges és az adóhivatalnál könnyebben és gyorsabban elintézhető a tévesen kivetett kötelezettség törlése. A törléssel egyidejűleg továbbá az adóhivatal értesíti majd az egészségbiztosítót is a külföldi biztosításról, aki a TAJ számot érvényteleníti. Remélhetőleg ezzel egyszerűsödik és gyorsul az ügyintézés.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

2023. január 1-jétől törvényi szintre emelkedik az a nyár folyamán, 2022 év tekintetében már elfogadott módosítás, hogy az egyéni vállalkozók abban az évben is választhatják bejegyzett tevékenységükre az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai szerinti közteherviselést, amelyben KATA-s egyéni vállalkozóként tevékenykednek. Tekintettel arra, hogy az új KATA-t választó egyéni vállalkozó 2022. szeptember 1-jétől már nem számlázhat kifizetőnek, a rendelkezés jelenlegi áttérést tiltó formájában csak az új KATA és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás közötti áttérést nehezítené, ezért valóban nem indokolt fenntartani.

Általános forgalmi adó

Új ingatlan fogalmának pontosítása

A törvénymódosítás következtében 2023-tól egyértelművé válik, hogy nem csak akkor beszélhetünk új ingatlanról, ha első rendeltetésszerű használatbavétel történik, hanem új ingatlan keletkezik akkor is, ha átalakítás kapcsán az ingatlan funkciója, rendeltetése megváltozik. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan értékesítése akkor is áfaköteles, ha a rendeltetése megváltozik, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállításától kezdve még nem telt el két év. Az új ingatlanra vonatkozó pontosított fogalmat kell alkalmazni az adókötelezettséget eredményező sorozatjellegű értékesítések vizsgálata során is.

Építési-szerelési munkák fordított adózása

Bár korábban is viszonylag tágan kellett értelmezni az építési-szerelési, egyéb szerelési szolgáltatások fordított adózásához megkövetelt építésihatósági engedély fogalmát, sok bizonytalanság adódott e szabályhoz kapcsolódóan. A módosítás egyértelműsítette, hogy az ilyen munkák nem csak akkor esnek fordított adózás alá, ha az ingatlan építéséhez, egyéb megváltoztatásához építési engedélyre, egyszerű bejelentésre van szükség, hanem akkor is, ha a projekt egyéb hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött. A törvény az ingatlan megváltoztatásának esetköreit is pontosítja, ennek értelmében a rendeltetés megváltoztatására irányuló munkák is a fordított adózás hatálya alá kerülnek. Átmeneti szabály rendezi az egyes tranzakciók teljesítési időpontjától függően az új szabály alkalmazhatóságát.

Kedvezményes adómérték új lakóingatlan értékesítése esetén

A módosítás szerint (a 267/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet szabályaival egyezően) két évvel meghosszabbodik az új lakóingatlan értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfa-kulcs alkalmazásának hatálya, a kedvezményes adómérték 2024. december 31-éig (bizonyos feltételek fennállása esetén 2028. december 31-éig) alkalmazandó marad.

E-nyugta

A gazdaságfehérítés újabb lépéseként, figyelemmel környezettudatossági szempontokra is, a törvény előkészíti az e-nyugta bevezetését, kiterjesztve a nyugtaadatokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget azokra az esetekre is, amikor a nyugtát hatóság által engedélyezett, pénztárgéptől eltérő technikai megoldással (akár elektronikusan) állítják ki. A kapcsolódó részletszabályokat miniszteri szintű jogalkotás fogja rendezni.

Alanyi mentességre vonatkozó szabályok

A módosítás új szabályokat fogalmazott meg azokra az alanyi adómentes adóalanyokra, akik Közösségen belüli távértékesítést vagy import távértékesítést végeznek. Átmeneti szabály rendezi az egyes tranzakciók teljesítési időpontjától függően az új szabály alkalmazhatóságát.

Fordított adózás

A módosítás szerint, összhangban az uniós szabályozással, egyes gabonatermékek, acélipari termékek értékesítése, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalmi értékű jog (kibocsátási egység) átengedése esetében a fordított adózás szabályai továbbra is alkalmazandóak maradnak 2026. december 31-éig.

Egyablakos rendszer

A törvénymódosítás tisztázza, hogy az e-kereskedelmi tevékenységet végzők adófizetésének, adóbevallásának megkönnyítését szolgáló egyablakos rendszer választása esetén e rendszert kell alkalmazni azon Közösségen belüli távértékesítések tekintetében is, amelyek abban az országban teljesülnek, ahol az adóalany gazdasági letelepedése van.

A törvény egyértelművé tette, hogy ha azok a kis- és közepes vállalkozások, akik az e-kereskedelmi ügyleteik (Közösségen belüli távértékesítés, illetve nem adóalany részére nyújtott telekommunikációs szolgáltatás, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás, elektronikus úton nyújtott szolgáltatás) után a kivételes szabályok alapján belföldön adózhatnának, az uniós egyablakos rendszer alkalmazását választják, akkor ezzel egyúttal azt is választják, hogy ezen ügyleteik után a főszabály szerint adóznak (azok teljesítése helye külföld lesz).

Jövedéki törvény

A jövedéki adóról szóló törvény módosítását a törvényjavaslattal egyező szövegben fogadta el a parlament. A törvénymódosítás az uniós jövedéki irányelvnek való megfelelőséget biztosítja azáltal, hogy a jövedéki adómentességi igazolás mind formátumában, mind adattartalmában igazodik az irányelv mellékletében közzétetthez. Az irányelv szerint 2023. február 13-tól a tagállamok között adózott termékszállítások esetében ugyanis teljesen elektronikus adminisztratív okmányhasználat kerül bevezetésre, míg a teljesen denaturált alkohol szállítására vonatkozó dokumentációs előírás ettől részben eltérően változik.

További változás, hogy a törvény kihirdetését követő naptól, azaz 2022. november 24-től a „jelölt gázolaj” fogalmának aktualizálása is megtörténik a 2022/197/EU bizottsági határozatnak megfelelően, így jelölt gázolajnak minősül a Solvent Yellow 124 mellett az ACCUTRACE PLUS jelölőanyaggal megjelölt gázolaj is, míg 2024. január 19-től már csak az új jelölőanyagot – ACCUTRACE PLUS – lehet majd használni.

Vámtörvény

A vámtörvény változása a törvényjavaslattal megegyezően lényeges pontosítást tartalmaz a szabálysértések elbírálása során figyelembeveendő jogsértés-gyakoriságra vonatkozóan. 2023. január 1-től a gyakoriságot a jogsértés megállapítását megelőző egy éven belül kell csak vizsgálni és ha először fordul elő a vámhiányt nem eredményező eset, akkor a vámhatóság mellőzi a bírság kiszabását, csak figyelmezteti az érintett személyt. Hasonló módon a nem vámhiányos vámbírság kiszabásakor szintén csak a jogsértést megelőző egy évet kell vizsgálni a szükséges mérlegelés során a bírság mértékének megállapításakor.

2023. január 1-től a vámhatósági döntések hirdetményi úton történő közlése teljesen elektronikussá válik, azok csak a NAV honlapján kerülnek kihirdetésre, a papír alapú kifüggesztés megszűnik.

Reklámadó

A reklámadó tényleges alkalmazása a 2019. július 1. és 2022. december 31. időszakban átmenetileg megszűnt azzal, hogy az adó mértéke az adóalap 0 százalékára csökkent mind a közzétevő, mind a megrendelő esetén. Az elfogadott törvényjavaslat ezen rendelkezés alkalmazásának határidejét meghosszabbította 2023. december 31-ig, tehát 2023. december 31-ig nem kell reklámadót fizetni az érintetteknek.

A befizetett adóelőleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözet megfizetésének és a többlet-befizetés visszaigényelhetőségének határidejére vonatkozó eljárási szabályok alkalmazhatósága is egyúttal felfüggesztésre került 2023. december 31-ig.

Illetékek

Ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházása

A törvény szigorítja a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanátruházás illetékmentességének feltételeit. A módosítás értelmében 2023. január 1-jétől az ingatlanátruházás csak akkor illetékmentes, ha a vagyonszerző előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből, vagy saját tulajdonú ingatlan adásvételéből származott.

A nettó árbevétel megoszlásáról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkoznia kell. Ha az illetékfizetési kötelezettség az adóév hatodik hónapjának 1. napját megelőzően keletkezik, akkor a vagyonszerzőnek arról kell majd nyilatkoznia, hogy a nettó árbevétele előrelátóan megfelel az előírt feltételnek. Annak a vagyonszerzőnek, aki tevékenységét a nyilatkozattétel adóévében kezdi meg, az illetékmentességhez szükséges vállalnia, hogy az első adóévi nettó árbevétele alapján meg fog felelni az árbevételre vonatkozó követelménynek. A nyilatkozatban foglaltak, illetve a vállalás nem teljesülésének tényét az illetékfizetési kötelezettség adóévének, vállalás esetén az illetékfizetési kötelezettség adóévét követő 6. hónap 15. napjáig kell bejelenteni az adóhatóság számára, aki a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten írja elő. Amennyiben a vagyonszerző e bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a törvény szerint a meg nem fizetett illeték kétszeresét írja elő az adóhatóság.

A kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanátruházáshoz kapcsolódóan kiszabás alapján fizetendő illetékről az adóhatóságnak fizetési meghagyást (határozatot) kell kiadnia.

Illetékmentességek

A módosítás értelmében 2023. január 1-től:

• Mentes az ajándékozási illeték alól a KMRP szervezetnek juttatott vagyoni juttatás mellett az azt kezelő vagyonkezelő alapítvány részére teljesített juttatás is, amennyiben az a juttatónál társasági adó szempontból elismert ráfordításnak minősül.
• Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettként történő vagyonszerzése sem.
• Nem kell ajándékozási illetéket fizetni az olyan vagyonszerzés esetén sem, mely során a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság a beépítésre és önmagában hasznosításra nem alkalmas önálló, így különösen a kisajátításból visszamaradt ingatlanok tulajdonjogát, az érintett ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlan tulajdonnal rendelkező személy részére ingyenesen átruházza.

Családi otthonteremtési kedvezmény felhasználásával történő vagyonszerzés

A törvény értelmében a családi otthonteremtési kedvezmény felhasználásával történő ingatlanszerzésekhez kapcsolódó illetékmentességet kiterjesztik az idegen tulajdonban álló lakás bővítésével szerzett tulajdonra is. Az új rendelkezések alapján tehát nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie a hozzáépítőnek az idegen tulajdonban álló ingatlan bővítésekor.

Eljárást érintő változások

• A törvény értelmében, az elfogadását követő naptól a fogyasztóvédelemről szóló törvény alapján indított képviseleti kereseti eljárásban a felet illetékfeljegyzési jog illeti meg.
• A módosítás 2024. január 1-jétől megszünteti az eljárási illeték illetékbélyeggel történő megfizetésének lehetőségét, ezért hatályon kívül helyezi az Illetéktörvény illetékbélyegekkel kapcsolatos szabályait. A jogalanyok a fel nem használt illetékbélyegjeik értékének visszatérítését jogvesztő határidőn belül, 2029. december 31-éig kérelmezhetik.
• Külföldön vásárolt gépjárművek esetén a közlekedésigazgatási szabályokhoz igazodva a gépjárművel kapcsolatos jog megszerzésére vonatkozó okirat benyújtásának határideje 15 napról 60 napra hosszabbodik.

Pénzügyi tranzakciós illeték

A módosítás alapján 2022. november 24-étől mentesek a pénzügyi tranzakciós illeték alól a Magyar Államkincstár diákhitelhez kapcsolódó fizetési műveletei, és a Magyar Államkincstárnál nyitott olyan technikai számlák, amelyeket a devizában történő helyi iparűzési adófizetéshez kapcsolódóan hoztak létre. A törvényjavaslathoz képest kiegészül továbbá a menteségek köre egy új tranzakcióval, az ún. egységes adatbeviteli megoldás útján benyújtott vagy fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalási megbízással.

Szintén változás a törvényjavaslathoz képest, hogy a fentieken túl mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól a nem magyar piacokra irányuló fizetési és egyéb, a pénzügyi tranzakciós illeték tárgyába tartozó műveletek is. Illetékmentessé válnak ugyanis a pénzforgalmi szolgáltató által vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési műveletek, feltéve, hogy a számla tulajdonosa kizárólag olyan természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogi megállapodás, aki (amely) az Európai Unió más tagállama vagy más állam adójogszabályai értelmében más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű volt. Az illetőséget a pénzforgalmi szolgáltatónak kell megállapítania, magánszemély esetén a személyi jövedelemadózás szabályait, jogi személy vagy egyéb jogi megállapodás esetén a székhely, illetve a tényleges üzletvezetés helyét figyelembe véve.

Adóeljárás

A törvény a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások (APA-eljárások) nyáron már módosított szabályait tovább pontosítja, illetve rögzíti, hogy a 2023. január 1-je után indult eljárásokban a kétoldalú és többoldalú eljárásnál a külföldi állam illetékes hatóságával az egyeztetést a kérelem benyújtásától számított kettő év alatt be kell fejezni, amely határidő indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható.

Az adóeljárást érintő tervezett egyszerűsítések során:

• az Szja törvény szerinti átalányadózó egyéni vállalkozóknak járulékbevallást 2023-tól az eddigi tizenkettő helyett már csak négy alkalommal, a negyedévet követő hó 12. napjáig kell benyújtaniuk.
• Azokban az esetekben, amikor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése nem eredményezi az áfa-alanyiság megszűnését, nem kell soron kívüli áfa bevallást benyújtani. Az adminisztráció csökkentése indokolt, mivel áfa szempontból nincs jelentősége annak, hogy ha a természetes személy a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként folytatja tovább.
• Nem állapít meg új adószámot a NAV, ha az egyéni vállalkozó ezen tevékenysége bejelentésének az időpontjában egyéb adóköteles tevékenységére tekintettel már rendelkezik adószámmal. Az egyszerűsítés alól kivételt képez, ha az egyéni vállalkozó a korábban megszűnt egyéni vállalkozói tevékenysége okán már rendelkezett vámazonosító számmal.

Pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréje

A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodáshoz (CRS) 2023. január 1-i hatállyal az alábbi joghatóságok csatlakoznak:

• Jamaica,
• Kenya,
• Maldív-szigetek,
• Marokkó,
• Moldova,
• Montenegró,
• Peru,
• Thaiföld,
• Uganda.

Országonkénti jelentések cseréje

Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő multilaterális Megállapodáshoz az alábbi joghatóságok csatlakoznak:

• Aruba,
• Azerbajdzsán,
• Bahama-szigetek,
• Bahrein,
• Barbados,
• Belize,
• Makaó,
• Maldív-szigetek,
• Omán,
• Törökország,
• Tunézia,
• Turks és Caicos-szigetek.