Benyújtották az őszi adócsomagot

A csomag annak ellenére, hogy nem tartalmaz alapvető adóváltoztatásokat, számos adótörvény számos rendelkezését módosítja. Elfogadása esetén 2023-ban a kisvállalkozók számára egyszerűsödő adóadminisztráció, a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókat és a vagyonkezelő alapítványokat érintő további kedvezményeket biztosítása, a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanügyeltekre vonatkozó illetékszabályokat szigorítása, a nagyvállalatok számára társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés bevezetése várható. Elhalasztanák a reklámadó bevezetését is.

A következőkben adónemenként foglaljuk össze a 2022. október 18-án benyújtott T/1614-es számú törvényjavaslattal érintett pénzügyi tárgyú törvények lényegesebb tervezett módosításait.

Társasági adó

Vagyonkezelő alapítvány, bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyon

A javaslat szerint a kezelt vagyon, az alapítvány vagy a vagyonkezelő alapítvány esetében az adózás előtti eredményt csökkenthetné a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint megállapított tartós befektetésből származó jövedelem.

Ezen felül a bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében kezelt vagyon akkor is jogosult lenne a törvény szerinti adómentességre bizonyos bevételei tekintetében, ha kedvezményezettjei között nem kizárólag természetes személyek, hanem a kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány is szerepel.

A javaslat alapján továbbá ezentúl az a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítvány is élhetne azzal az egyszerűsítéssel, hogy a társasági adóbevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozhat arról, hogy az adóévben bevételt nem szerzett, vagy adómentesség illeti meg, amelynek alapítói és kedvezményezettjei is csak természetes személyek.

A kezelt vagyonra, a vagyonkezelő alapítványra vonatkozó módosítások adózói választás alapján már a 2022. adóévre is alkalmazhatóak lennének.

Elektromos töltőállomás létesítésével kapcsolatos adóalap-kedvezmény

Változhatnak az elektromos töltőállomás létesítésével kapcsolatos adóalap-kedvezményre vonatkozó szabályok. Az adóalap csökkentő tétel csekély összegű (de minimis) támogatásként vehető majd igénybe a Csoportmentességi Rendelet változására tekintettel. Ezt a rendelkezést először a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallásban kellene alkalmazni, a már benyújtott bevallások tekintetében önellenőrzés útján. Ugyanakkor az adóalap-kedvezmény átmenetileg az Európai Bizottság által 2022. március 23-án kiadott 2022/C 131 I/01 számú közleménye, az ún. Válságközlemény szabályai alapján, annak alkalmazhatósága határidejéig is igénybe vehető lenne.

A javaslat szerint minden egyéb kedvezmény esetében is, amelyek az általános de minimis rendelet alapján vehetők igénybe, az adózó dönthetne a Válságközlemény szerinti jogcím alkalmazásáról. A törvényjavaslat ezzel összefüggésben egy új, 4. számú mellékletet is beiktatna a Tao. törvénybe, amely a Válságközlemény szabályait tartalmazná.

Tao-csoport

A törvényjavaslat 2023-től pontosítaná a tao-csoportra vonatkozó egyes rendelkezéseket is. Ennek alapján a csoportos adóalanyiság megszűnne a végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, végelszámolás vagy felszámolási eljárás hiányában pedig az adózó megszűnése napján is. A javaslat új határidőt állapítana meg a csoporttagság megszűnése miatti társasági adóelőleg bevallás határidejével kapcsolatban is. A bevallást ezentúl a csoporttagság, illetve a csoportos társasági adó alanyiság megszűnésére okot adó körülmény bekövetkezte utáni 30 napon belül kellene benyújtani.

Elhatárolt veszteség

Átmeneti rendelkezés alapján a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még fel nem használt elhatárolt veszteséget is legfeljebb a kamatlevonási korlátozási szabályok figyelembevétele nélkül számított adóalap 50%-ával szemben érvényesíthetnék az adózók. A rendelkezés az adózó választása szerint első alkalommal már a 2021. december 31-ét követően kezdődő adóévre is alkalmazható.

KIVA

A KIVA választása, az adóalanyiság megszűnése, pontosítások

Módosulhatnak a kisvállalati adó szerinti adózás választásának feltételei. A javaslat szerint a kisvállalati adóalanyiság választásakor – a Tao. tv. szerinti finanszírozási költségek várható nagysága helyett – azt kellene majd vizsgálni, hogy a kisvállalati adóalanyiság alkalmazását megelőző adóévben az adózó a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak alkalmazásával társasági adóalap módosítást várhatóan végrehajt-e, vagy sem.

A fentiekkel összefüggésben a javaslat módosítaná a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének Tao. törvény szerinti finanszírozási költségek összegével kapcsolatos adóalap-módosításhoz kötött kritériumát is. Megszűnne a kisvállalati adóalanyiság, hogyha az adózó a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak alkalmazásával társasági adóalap módosítást hajtott volna végre. Emellett bővülne is a kisvállalati adóalanyiság megszűnési esetköre, mivel 2023. január 1-jétől az a törvény erejénél fogva megszűnne, ha az adózó a társasági adó szabályok tőkekivonásra, illetve adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezéseinek alkalmazásával társasági adóalap módosítást hajtott volna végre.

Jelenleg az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató 2009. január 1-jén hatályos szabályainak figyelembevételével kell számítani. A javaslat értelmében ugyanakkor 2023. január 1-jétől az átlagos statisztikai állományi létszám vizsgálatakor az adóév első napján hatályos kiadványt kellene majd figyelembe venni.

Helyi iparűzési adó

Az adó alapjának egyszerűsített meghatározása

A jelenleg hatályos rendelkezések értelmében többféle egyszerűsített iparűzési adóalap megállapítási módszer létezik – más szabály vonatkozik a 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű vállalkozóra, az átalányadózó vállalkozóra, a KATA alanyára és a KIVA alanyára is. A javaslat ezt a szerteágazó rendszert egységesítené és 2023. január 1-től kezdőden egyféle egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert kínálna fel kisvállalkozók számára, hogy választásuk szerint alkalmazhassák. 

Kisvállalkozónak a javaslat szerint az a vállalkozó minősülne, akinek az adóévi bevétele – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számolva – nem haladja meg a 25 millió forintot, illetve a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén a 120 millió forintot. A bevétel definícióját szintén tartalmazza a törvényjavaslat.

A kisvállalkozónak nem kellene az általános szabályok szerint levezetnie az iparűzési adóalapját, mert azt a törvény – különböző bevételi sávok figyelembevételével – fix összegben állapítaná meg. Az adó alapja így a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként a következőként alakulna:

  • Ha a kisvállalkozó éves szinten számított bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg: 2,5 millió forint,
  • Ha a kisvállalkozó éves szinten számított bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg: 6 millió forint,
  • Ha a kisvállalkozó éves szinten számított bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot – kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetében a 120 millió forintot – nem haladja meg: 8,5 millió forint.

Ennek következtében megszűnne az adóalap székhely-telephelyek közti különböző módszerekkel történő megosztásának kötelezettsége, mivel minden illetékes önkormányzatnak azonos nagyságú adóalap járna. A választás teljes adóévre, a székhelyre és minden telephelyre szólna, és azt az adóbevallásában vagy a tevékenységét az adott településen újonnan kezdő vállalkozónak a bejelentkezéskor alkalmazott nyomtatványon kellene bejelentenie.  Annak a kisvállalkozónak, aki az új módszert már 2023. évre vonatkozóan is szeretné alkalmazni, a 2022. adóévről szóló 2023. május 31-ig beadandó iparűzési adóbevallásban kell erről nyilatkoznia, az új KATÁ-t választó adózókra ettől eltérő szabályok vonatkoznának.

Az új módszer egyik leginkább adminisztrációt könnyítő eleme, hogy a kisvállalkozónak – bevallás benyújtása nélkül – az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig adóelőleg címén évente ugyanazt az összeget kellene megfizetnie mindaddig, amíg bevételeinek növekedése miatt adóalap-sávot nem váltana. Az új adóalap megállapítási módszer alkalmazás esetén adómentesség, adókedvezmény, adócsökkentés nem vehető igénybe.

A KIVA-alanyok választásuk szerint a jelenlegi adóalap megállapítási módszerhez teljesen hasonló módszerrel állapíthatnák meg továbbra is adóalapjukat.

Szokásos piaci árral kapcsolatos kiigazítás

Az iparűzési adó alapjának a szokásos piaci árra való tekintettel történő csökkentése jelenleg csak akkor lehetséges, ha a vállalkozó rendelkezik a vele szerződő kapcsolt fél azon nyilatkozatával, miszerint az ugyanakkora összeggel megnövelte az iparűzési adó alapját vagy az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során azt figyelembe vette. A javaslat lehetővé tenné, hogy az a fél, amely a kapcsolt ügylet során az ellenértéket nem az iparűzési adóalapba tartozó tételként számolta el (pl. igénybe vett szolgáltatásként) és így nem kellett vele az adóalapját megnövelnie, mégis kiadhassa a partnere adóalap csökkentéséhez szükséges nyilatkozatot. A javaslat 2023. január 1-től lépne hatályba.

IFRS

A javaslat technikai módosítást tartalmaz az áttérési különbözet jogutód általi kezelésére IFRS alkalmazása esetén.

Robin Hood adó

Elektromos töltőállomások utáni adóalap-kedvezmény

A módosítás értelmében az elektromos töltőállomások utáni adóalap-kedvezmény – a tervezett társasági adótörvény-változásokkal összhangban – az általános de minimis rendelet (1407/2013/EU bizottsági rendelet) alapján igénybevehető támogatásnak minősülne az energiaellátók jövedelemadójában („Robin Hood adó”). A de minimis jogalapot először a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallás tekintetében lehetne alkalmazni. Abban az esetben, ha az adózó 2022. január 31-jét követően, azonban ezen módosítás hatálybalépését megelőzően benyújtott adóbevallásában már érvényesítette az elektromos töltőállomáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezményt, akkor az új jogalapra módosítás érdekében önellenőrzést szükséges benyújtania.

A törvényjavaslat értelmében az adózók az elektromos töltőállomáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezményt választásuk és az adóbevallásukban tett nyilatkozatuk alapján a Válságközlemény  (2022/C 131 I/01 bizottsági közlemény) 2.1 szakaszának alapján – korlátozott összegű támogatásként – is igénybe vehetnék a Válságközlemény alkalmazhatóságának határidejéig. A de minimis támogatáshoz hasonlóan, ezt a jogalapot is a 2022. január 31-ét követően beadott adóbevallás vonatkozásában lehetne alkalmazni, amennyiben pedig az adózó az adóalap-kedvezményt a módosítás hatálybalépését megelőzően, azonban 2022. január 31-ét követően beadott adóbevallásában érvényesítette, a jogalap módosítás érdekében ebben az esetben is önellenőrzést szükséges végeznie.

A törvényjavaslat értelmében a változások a kihirdetést követő 31. napon lépnének életbe.

Számvitelt érintő módosítások

A törvényjavaslat a Számviteli törvény (Sztv.) tekintetében egy nagyobb horderejű változást tartalmaz. Eszerint Magyarország is beiktatja az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2101 irányelvének rendelkezéseit, amelynek keretében bizonyos gazdálkodói körnek úgynevezett társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést lenne szükséges készítenie.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre kötelezettek körét a javaslat az alábbiak szerint állapítaná meg: 

  • Az Sztv. hatálya alá tartozó, konszolidált beszámolót készítő vállalat („legfelső szintű anyavállalat”), amennyiben két egymást követő üzleti évben a konszolidált bevétele meghaladta a 275 milliárd forintot;
  • Az Sztv. hatálya alá tartozó, konszolidálásba be nem vont vállalkozás („önálló vállalkozás”), amennyiben két egymást követő üzleti évben az éves beszámoló szerinti bevétele meghaladta a 275 milliárd forintot;
  • Az Sztv. hatálya alá tartozó éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozó, amelyet egy uniós tagállam jogán kívül működő anyavállalat von be konszolidálásba, amennyiben a konszolidált bevétel két egymást követő üzleti évben meghaladta a 750 millió eurót;
  • Az Sztv. hatálya alá tartozó fióktelep, amelyet egy uniós tagállam jogán kívül működő anyavállalat von be konszolidálásba vagy amelyet egy uniós tagállam jogán kívül működő, konszolidálásba be nem vont vállalkozás hozott létre, amennyiben a fióktelep éves nettó árbevétele két egymást követő üzleti évben meghaladta a 2400 millió forintot és a legfelsőbb szintű anyavállalat vagy önálló vállalkozás (konszolidált) bevétele két egymást követő üzleti évben meghaladta a 750 millió eurót.

Nem lenne szükséges társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készíteniük azon vállalatcsoportoknak, amelyek kizárólag Magyarország területén működnek.

Megjegyezzük, hogy a javaslat a határértékek megállapítása szempontjából bevételnek az Sztv. szerinti értékesítés nettó árbevételét vagy más pénzügyi beszámolási keret (pl. IFRS) szerinti szokásos tevékenység árbevételét tekintené.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés részeként riportálandó adatok köre hasonló az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) alapján elkészítendő országonkénti jelentés tartalmát képező információkhoz.

A jelentés közzétételéhez egységes formanyomtatványt és elektronikus beszámolási formátumot fognak biztosítani. A társaságiadó információkat tartalmazó jelentés elkészíthető az Sztv. alapján vagy a 2011/16/EU tanácsi irányelv alapján is.

A jelentést közzé kell tenni és letétbe kell helyezni az éves (konszolidált) beszámolóval egyidejűleg. Továbbá, a vállalkozás honlapján is közzé kell tenni a jelentést. Megjegyezzük, hogy a közzétételi kötelezettség teljesítéséről a könyvvizsgáló is köteles nyilatkozni. A javaslat alapján a módosítás 2023. január 1-től lenne hatályos.

Személyi jövedelemadó

25 év alatti fialatok kedvezménye

A javaslat értelmében az állami adó- és vámhatóság 2023. január 1-jétől feltüntetné a 25 év alatti fiatalok adókedvezményére jogosult adóbevallási tervezetében az adókedvezmény összegét, függetlenül attól, hogy azt az adóév folyamán igénybe vette-e. Ez segítené, hogy a kedvezményt azok is igénybe tudják venni, akik nem informálódtak arról korábban.

Családi járulékkedvezmény igénybevétele egyéni vállalkozó által

Jelenleg az egyéni vállalkozó általi családi járulékkedvezmény érvényesítés esetén az egyéni vállalkozónak havonta kell adóelőlegét bevallania. A törvényjavaslat könnyítést tartalmaz ezzel kapcsolatban. Így a rendelkezés értelmében, ha az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kívánna érvényesíteni, úgy az átalányban megállapított jövedelme adóelőlegét negyedévente kellene megállapítania és bevallania.

Átalányadózás szabályainak módosulása

A törvényjavaslat lazítana az általányadózás választására jogosító feltételeken azzal, hogy megszüntetné az egyéni vállalkozó előző adóévben elért bevételére vonatkozó értékhatár figyelembevételének kötelezettségét. 2023-tól tehát az átalányadózás a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől függetlenül választható lenne. Emellett négy évről 12 hónapra csökkenne az az időszak, amely után az átalányadózás újra választható, amennyiben az átalányadózási jogosultság megszűnne.

Az átalányadózás bevételi értékhatárainak arányosítási szabálya immár azokra az egyéni vállalkozókra is kiterjedne, akik a KATA-ból lépnek át ebbe az adózási formába.

Tartós befektetési szerződés

A javaslat kiegészítené a tartós befektetési szerződés kötésére jogosultak körét az olyan vagyonkezelő alapítványokkal, amelyet magánszemély alapított és a kedvezményezetti kör is magánszemélyekből áll. Eddig ez a rendelkezés csak a bizalmi vagyonkezelőre terjedt ki, de a vagyonkezelő alapítvány hasonló működése miatt az ilyen különbségtétel nem volt indokolt, ezt oldja fel a javaslat.

KMRP keretében létesített vagyonkezelő alapítvány által juttatott értékpapír

A javaslat meghatározná, hogyan kell megállapítani az KMRP szervezettől vagyonkezelő alapítvány közvetítésével megszerzett értékpapírok megszerzésére fordított értéket: az új rendelkezések értelmében az értékpapír szerzési értéke az átadásig a résztvevő által saját erő címen befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó rész lenne. Lényegében az átadásig teljesített ráfordítás.

A KMRP által létrehozott vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettje által értékpapír formájában megszerzett érték szintén adómentesnek minősül majd. Jelenleg ez a mentesség csak a KMRP-től közvetlenül szerzett értékpapírokra terjed ki.

Csoportos személyszállítás

Módosulna a csoportos személyszállítás fogalma. Akkor is adómentes lenne a személyszállítás, ha az nem a kifizető tulajdonában levő járművel valósul meg, hanem bérelt vagy lízingelt járművel.

Új adómentes juttatási lehetőség rövid időre itt tartózkodó külföldiek esetén

A javaslat értelmében adómentes lenne a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott vagy egyéb felsőoktatási intézménnyel fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony alapján szerzett jövedelem, ha azt olyan személy szerzi, aki a társadalombiztosítási szabályok szerint külföldi (pl. nincs magyar lakcíme), és magyarországi tartózkodása a tevékenység végzés alatt 30 napot nem halad meg. Ez jelentős adminisztráció csökkentést jelent az érintett intézményeknek.

Szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítás

Külföldi előadóművészek és stábtagok szociális hozzájárulási adó mentessége

A javaslat alapján a szociális biztonsági egyezménnyel érintett országból Magyarországra kiküldött és egyszerűsített adózást választó előadóművész és stábtag is mentesülhetne a jövőben a szociális hozzájárulási adó alól. Ez a lehetőség eddig csak az EGT államban biztosított előadóművészek és stábtagok részére volt elérhető. A mentesség feltétele a külföldi állam által kiállított igazolás megléte. A rendelkezés a 2023. január 1-jétől megszerzett jövedelemre lenne alkalmazható.

Negyedéves bevallás és göngyölítéses járulék és szociális hozzájárulási adóalap számítás bevezetése az átalányadózó egyéni vállalkozóknál

A javaslat elkülöníti az átalányadózást alkalmazó és a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozók járulék és szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározására vonatkozó rendelkezéseket.

A vállalkozói jövedelem alapján adózó egyéni vállalkozó esetében a járulék és a szociális hozzájárulási adóalapja változatlanul a vállalkozói kivét és az adó összegét továbbra is havonta kell megállapítani és megfizetni.

Az átalányadózó egyéni vállalkozót terhelő járulék- és szociális hozzájárulási adóalap összegének meghatározására ugyanakkor göngyölítéses módszer kerülne bevezetésre. Fontos továbbá, hogy az átalányadózó vállalkozók esetén a havi járulékbevallási kötelezettséget a negyedéves bevallási kötelezettség váltaná fel.

A járulékalap és a szociális hozzájárulási adóalap számításánál a gönygölítéses módszer a gyakorlatban azt jelenti, hogy negyedévente össze kellene majd adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedév(ek)ben megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kellene vonni a megelőző negyedév(ek)ben járulék, illetve szociális hozzájárulási adóalapként figyelembe vett összeget. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kellene venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. Ezt követően a negyedéven belül meg kellene állapítani a havi alapokat. A járulékot és szociális hozzájárulási adót havonkénti bontásban a tárgynegyedévet követő hónap 12-ig kellene bevallani és megfizetni.

A rendelkezés célja, hogy a hónapok között jelentkező bevétel ingadozás ne jelentsen többlet járulék és szociális hozzájárulási adóterhet az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak.

Egészségbiztosítási szolgáltatási járulék törlésével kapcsolatos ügyintézés könnyítése

Viszonylag gyakran fordul elő, hogy külföldön munkát vállaló állampolgárokra egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot vet ki az adóhivatal. Ennek törlését az adóhivatalnál kellett kezdeményezni és az adóhivatal a társadalombiztosítási szerveket kereste meg, mint nyilvántartást végző szervet. A javaslat értelmében ez utóbbi megkeresés már nem lenne szükséges és az adóhivatalnál könnyebben és gyorsabban elintézhető lenne a tévesen kivetett kötelezettség törlése. A törléssel egyidejűleg továbbá az adóhivatal értesítené majd az egészségbiztosítót is a külföldi biztosításról, aki a TAJ számot érvényteleníti. Ezzel egyszerűsödne és gyorsulna is az ügyintézés.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

A javaslat törvényi szintre emelné 2023. január 1-jétől azt a nyár folyamán, 2022 év tekintetében már elfogadott módosítást, hogy az egyéni vállalkozók abban az évben is választhassák bejegyzett tevékenységükre az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai szerinti közteherviselést, amelyben KATA-s egyéni vállalkozóként tevékenykednek. Tekintettel arra, hogy az új KATA-t választó egyéni vállalkozó 2022. szeptember 1-jétől már nem számlázhat kifizetőnek, a rendelkezés jelenlegi áttérést tiltó formájában csak az új KATA és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás közötti áttérést nehezítené, ezért valóban nem indokolt fenntartani.

Általános forgalmi adó

Új ingatlan fogalmának pontosítása

A törvényjavaslat 2023-től egyértelműsítené, hogy nem csak akkor beszélhetünk új ingatlanról, ha első rendeltetésszerű használatbavétel történik, hanem új ingatlan keletkezik akkor is, ha átalakítás kapcsán az ingatlan funkciója, rendeltetése megváltozik. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan értékesítése akkor is áfaköteles, ha a rendeltetése megváltozik, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállításától kezdve még nem telt el két év. Az új ingatlanra vonatkozó pontosított fogalmat kellene alkalmazni az adókötelezettséget eredményező sorozatjellegű értékesítések vizsgálata során is.

Építési-szerelési munkák fordított adózása

Bár korábban is viszonylag tágan kellett értelmezni az építési-szerelési, egyéb szerelési szolgáltatások fordított adózásához megkövetelt építésihatósági engedély fogalmát, sok bizonytalanság adódott e szabályhoz kapcsolódóan. A javaslat egyértelműsítené, hogy az ilyen munkák nem csak akkor esnek fordított adózás alá, ha az ingatlan építéséhez, egyéb megváltoztatásához építési engedélyre, egyszerű bejelentésre van szükség, hanem akkor is, ha a projekt egyéb hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött. A javaslat az ingatlan megváltoztatásának esetköreit is pontosítja, ennek értelmében a rendeltetés megváltoztatására irányuló munkák is a fordított adózás hatálya alá kerülnek. Átmeneti szabály rendezné az egyes tranzakciók teljesítési időpontjától függően az új szabály alkalmazhatóságát.

Kedvezményes adómérték új lakóingatlan értékesítése esetén

A javaslat szerint (a 267/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet szabályaival egyezően) két évvel meghosszabbodna az új lakóingatlan értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfa-kulcs alkalmazásának hatálya, a kedvezményes adómérték 2024. december 31-éig (bizonyos feltételek fennállása esetén 2028. december 31-éig) alkalmazandó maradna.

E-nyugta

A gazdaságfehérítés újabb lépéseként, figyelemmel környezettudatossági szempontokra is, a javaslat előkészíti az e-nyugta bevezetését, kiterjesztve a nyugtaadatokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget azokra az esetekre is, amikor a nyugtát hatóság által engedélyezett, pénztárgéptől eltérő technikai megoldással (akár elektronikusan) állítják ki. A kapcsolódó részletszabályokat miniszteri szintű jogalkotás rendezné.

Alanyi mentességre vonatkozó szabályok

A javaslat szabályokat fogalmaz meg azokra az alanyi adómentes adóalanyokra, akik Közösségen belüli távértékesítést vagy import távértékesítést végeznek. Átmeneti szabály rendezné az egyes tranzakciók teljesítési időpontjától függően az új szabály alkalmazhatóságát.

Fordított adózás

A módosítás szerint, összhangban az uniós szabályozással, egyes gabonatermékek, acélipari termékek értékesítése, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalmi értékű jog (kibocsátási egység) átengedése esetében a fordított adózás szabályai továbbra is alkalmazandóak maradnak 2026. december 31-éig.

Egyablakos rendszer

A javaslat tisztázza, hogy az e-kereskedelmi tevékenységet végzők adófizetésének, adóbevallásának megkönnyítését szolgáló egyablakos rendszer választása esetén e rendszert kellene alkalmazni azon Közösségen belüli távértékesítések tekintetében is, amelyek abban az országban teljesülnek, ahol az adóalany gazdasági letelepedése van.

Jövedéki törvény

A jövedéki adóról szóló törvény tervezett módosítása az uniós jövedéki irányelvnek való megfelelőséget biztosítaná azáltal, hogy a jövedéki adómentességi igazolás mind formátumában, mind adattartalmában igazodna az irányelv mellékletében közzétetthez. Az irányelv szerint 2023. február 13-tól a tagállamok között adózott termékszállítások esetében ugyanis teljesen elektronikus adminisztratív okmányhasználat kerülne bevezetésre, míg a teljesen denaturált alkohol szállítására vonatkozó dokumentációs előírás ettől részben eltérően változna.

További változás, hogy a törvényjavaslat kihirdetését követő naptól a „jelölt gázolaj” fogalmának aktualizálása is megtörténne a 2022/197/EU bizottsági határozatnak megfelelően, így jelölt gázolajnak minősülne a Solvent Yellow 124 mellett az ACCUTRACE PLUS jelölőanyaggal megjelölt gázolaj is, míg 2024. január 19-től már csak az új jelölőanyagot – ACCUTRACE PLUS – lehetne majd használni.

Vámtörvény

A vámtörvény tervezett változtatása lényeges pontosítást tartalmaz a szabálysértések elbírálása során figyelembeveendő jogsértés-gyakoriságra vonatkozóan. 2023. január 1-től a gyakoriságot a jogsértés megállapítását megelőző egy éven belül kell csak vizsgálni és ha először fordult elő a vámhiányt nem eredményező eset, akkor a vámhatóság mellőzi a bírság kiszabását, csak figyelmezteti az érintett személyt. Hasonló módon a nem vámhiányos vámbírság kiszabásakor szintén csak a jogsértést megelőző egy évet kell vizsgálni a szükséges mérlegelés során a bírság mértékének megállapításakor.

A tervezet szerint 2023. január 1-től a vámhatósági döntések hirdetményi úton történő közlése teljesen elektronikussá válna, azok csak a NAV honlapján kerülnének kihirdetésre, a papír alapú kifüggesztés megszűnne.

Reklámadó

A reklámadó tényleges alkalmazása 2019. július 1. és 2022. december 31. időszakban átmenetileg megszűnt azzal, hogy az adó mértéke az adóalap 0 százalékra csökkent mind a közzétevő, mind a megrendelő esetén. A törvényjavaslat ezen rendelkezés alkalmazásának határidejét 2023. december 31-ig meghosszabbítaná, tehát 2023. december 31-ig nem kellene reklámadót fizetni.

A befizetett adóelőleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözet megfizetésének és a többlet-befizetés visszaigényelhetőségének határidejére vonatkozó eljárási szabályok alkalmazhatósága is felfüggesztésre kerülne 2023. december 31-ig.

Illetékek

Ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházása

A törvényjavaslat szigorítaná a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanátruházás illetékmentességének feltételeit. A módosítás értelmében 2023. január 1-jétől az ingatlanátruházás csak akkor lenne illetékmentes, ha a vagyonszerző előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből, vagy saját tulajdonú ingatlan adásvételéből származott.

A nettó árbevétel megoszlásáról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkoznia kellene. Ha az illetékfizetési kötelezettség az adóév hatodik hónapjának 1. napját megelőzően keletkezik, akkor a vagyonszerzőnek arról kellene majd nyilatkoznia, hogy a nettó árbevétele előrelátóan megfelel az előírt feltételnek. Annak a vagyonszerzőnek, aki tevékenységét a nyilatkozattétel adóévében kezdi meg, az illetékmentességhez szükséges lenne vállalnia, hogy az első adóévi nettó árbevétele alapján meg fog felelni az árbevételre vonatkozó követelménynek. A nyilatkozatban foglaltak, illetve a vállalás nem teljesülésének tényét az illetékfizetési kötelezettség adóévének 6. hónap 15. napjáig kellene bejelenteni az adóhatóság számára, aki a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten írná elő. Amennyiben a vagyonszerző e bejelentési kötelezettségének nem tenne eleget, a javaslat szerint a meg nem fizetett illeték kétszeresét írná elő az adóhatóság.

A kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanátruházáshoz kapcsolódóan kiszabás alapján fizetendő illetékről az adóhatóságnak fizetési meghagyást (határozatot) kellene kiadnia.

Illetékmentességek

A javaslat értelmében 2023. január 1-től:

  • Mentes lenne az ajándékozási illeték alól a KMRP szervezetnek juttatott vagyoni juttatás mellett az azt kezelő vagyonkezelő alapítvány részére teljesített juttatás is, amennyiben az a juttatónál társasági adó szempontból elismert ráfordításnak minősül.
  • Nem lenne tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettként történő vagyonszerzése sem.
  • Nem kellene ajándékozási illetéket fizetni az olyan vagyonszerzés esetén sem, mely során a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság a beépítésre és önmagában hasznosításra nem alkalmas önálló, így különösen a kisajátításból visszamaradt ingatlanok tulajdonjogát, az érintett ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlan tulajdonnal rendelkező személy részére ingyenesen átruházza.

Családi otthonteremtési kedvezmény felhasználásával történő vagyonszerzés

A törvényjavaslat értelmében a családi otthonteremtési kedvezmény felhasználásával történő ingatlanszerzésekhez kapcsolódó illetékmentességet kiterjesztenék az idegen tulajdonban álló lakás bővítésével szerzett tulajdonra is. Az új rendelkezések alapján tehát nem kellene visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie a hozzáépítőnek az idegen tulajdonban álló ingatlan bővítésekor.

Eljárást érintő változások

  • A javaslat értelmében a törvény elfogadását követő naptól a fogyasztóvédelemről szóló törvény alapján indított képviseleti kereseti eljárásban a felet illetékfeljegyzési jog illetné meg.
  • A módosítás 2024. január 1-jétől megszüntetné az eljárási illeték illetékbélyeggel történő megfizetésének lehetőségét, ezért hatályon kívül helyezné az Illetéktörvény illetékbélyegekkel kapcsolatos szabályait. A jogalanyok a fel nem használt illetékbélyegjeik értékének visszatérítését jogvesztő határidőn belül, 2029. december 31-éig kérelmezhetnék.
  • Külföldön vásárolt gépjárművek esetén a közlekedésigazgatási szabályokhoz igazodva a gépjárművel kapcsolatos jog megszerzésére vonatkozó okirat benyújtásának határideje 15 napról 60 napra hosszabbodna.
Pénzügyi tranzakciós illeték

A törvényjavaslat alapján a törvényváltozás kihirdetésnek napját követő naptól mentesek lennének a pénzügyi tranzakciós illeték alól a Magyar Államkincstár diákhitelhez kapcsolódó fizetési műveletei, továbbá a Magyar Államkincstárnál nyitott olyan technikai számlák, amelyeket a devizában történő helyi iparűzési adófizetéshez kapcsolódóan hoztak létre.

Adóeljárás

A törvényjavaslat a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások (APA-eljárások) nyáron már módosított szabályait tovább pontosítaná, illetve rögzítené, hogy a 2023. január 1-je után indult eljárásokban a kétoldalú és többoldalú eljárásnál a külföldi állam illetékes hatóságával az egyeztetést a kérelem benyújtásától számított kettő év alatt be kellene fejezni, amely határidő indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható lenne.

Az adóeljárást érintő tervezett egyszerűsítések során:

  • Az Szja törvény szerinti átalányadózó egyéni vállalkozóknak járulékbevallást 2023-tól az eddigi tizenkettő helyett már csak négy alkalommal, a negyedévet követő hó 12. napjáig kellene benyújtaniuk.
  • Azokban az esetekben, amikor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése nem eredményezi az áfa-alanyiság megszűnését, nem kellene soron kívüli áfa bevallást benyújtani. Az adminisztráció csökkentése indokolt, mivel áfa szempontból nincs jelentősége annak, hogy ha a természetes személy a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként folytatja tovább.
  • Nem állapítana meg új adószámot a NAV, ha az egyéni vállalkozó ezen tevékenysége bejelentésének az időpontjában egyéb adóköteles tevékenységére tekintettel már rendelkezik adószámmal. Az egyszerűsítés alól kivételt képez, ha az egyéni vállalkozó a korábban megszűnt egyéni vállalkozói tevékenysége okán már rendelkezett vámazonosító számmal.
Pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréje

A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodáshoz (CRS) 2023. január 1-i hatállyal az alábbi joghatóságok csatlakoznak:

  • Jamaica,
  • Kenya,
  • Maldív-szigetek,
  • Marokkó,
  • Moldova,
  • Montenegró,
  • Peru,
  • Thaiföld,
  • Uganda.
Országonkénti jelentések cseréje

Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő multilaterális Megállapodáshoz az alábbi joghatóságok csatlakoznának:

  • Aruba,
  • Azerbajdzsán,
  • Bahama-szigetek,
  • Bahrein,
  • Barbados,
  • Belize,
  • Makaó,
  • Maldív-szigetek,
  • Omán,
  • Törökország,
  • Tunézia,
  • Turks és Caicos-szigetek.