pCbCR-jelentés

A pCbCR-jelentés, vagyis a nyilvános országonkénti jelentéstétel olyan közzétételi kötelezettség, amely a nagy multinacionális vállalatcsoportok és egyes önálló vállalkozások társaságiadóhoz kapcsolódó főbb adatait teszi nyilvánosan hozzáférhetővé. A Public Country-by-Country Reporting rövidítéséből származó pCbCR célja, hogy az érintett vállalkozások országonkénti bontásban mutassák be többek között árbevételüket, adózás előtti eredményüket, megfizetett és elszámolt társasági adójukat, felhalmozott eredményüket, valamint munkavállalói létszámukat.

A pCbCR-jelentés magyar jogi megfelelője a nyilvános társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés. A szabályozás uniós alapját az (EU) 2021/2101 irányelv adja, amely a számviteli irányelvet módosította, Magyarországon pedig a számviteli törvény tartalmazza a részletszabályokat. A jelentéstételi kötelezettség az első érintett üzleti évekre vonatkozóan 2026-ban vált gyakorlati szempontból is kiemelt jelentőségűvé. A dokumentumot a naptári éves társaságok esetében jellemzően 2026. június 1-ig, míg konszolidált beszámoló esetén 2026. június 30-ig kellett közzétenni, feltéve, hogy a vonatkozó mentességi szabályok nem voltak alkalmazhatók.

Mi a pCbCR-jelentés célja?

A pCbCR-jelentés célja a társaságiadó-információk átláthatóbbá tétele. A szabályozás abból indul ki, hogy a legnagyobb nemzetközi vállalatcsoportok adózási és pénzügyi jelenléte közérdeklődésre tarthat számot, különösen akkor, ha a csoport több országban folytat tevékenységet, és az adóalap, a nyereség, valamint a ténylegesen megfizetett adó eltérő országokhoz kapcsolódik.

A jelentés tehát nem új adónemet vezet be, és önmagában nem keletkeztet társaságiadó-fizetési kötelezettséget. Sokkal inkább transzparenciaeszköz: a nyilvánosság, az üzleti partnerek, a befektetők, a hatóságok és más piaci szereplők számára teszi megismerhetővé az érintett vállalatcsoportok legfontosabb társaságiadó-pozícióit. Ebből következik, hogy a pCbCR-jelentés nemcsak adózási és számviteli, hanem kommunikációs és reputációs kérdés is lehet.

Miben különbözik a pCbCR a klasszikus CbCR-től?

A pCbCR-jelentés nem azonos a hagyományos CbCR-rel, vagyis a Country-by-Country Reporting kötelezettséggel. A klasszikus CbCR alapvetően az adóhatóságok részére készül, és elsődlegesen kockázatelemzési, ellenőrzési célokat szolgál. Ezzel szemben a pCbCR-jelentés nyilvános dokumentum, amelyet az érintett vállalkozásoknak a jogszabályban meghatározott módon hozzáférhetővé kell tenniük.

A két jelentéstípus között tartalmi átfedés lehet, hiszen mindkettő országonkénti bontásban vizsgálja a vállalatcsoport működésének egyes pénzügyi és adózási mutatóit. A különbség azonban lényeges: a pCbCR esetében a közzétett adatok szélesebb közönséghez jutnak el, ezért a jelentés elkészítésekor nemcsak a technikai megfelelésre, hanem az adatok értelmezhetőségére és az esetleges reputációs kockázatokra is figyelemmel kell lenni.

Kik kötelesek nyilvános társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készíteni?

A pCbCR-jelentési kötelezettség főszabály szerint azokat a legfelső anyavállalatokat és önálló vállalkozásokat érinti, amelyek árbevétele két egymást követő üzleti évben eléri vagy meghaladja az irányadó értékhatárt. Uniós szinten ez a küszöb 750 millió euró, míg a magyar szabályozás a számviteli törvény hatálya alá tartozó legfelső anyavállalatok és önálló vállalkozások esetében forintban meghatározott értékhatárt alkalmaz (a releváns értékhatár 275 milliárd forint).

A kötelezettség nem kizárólag az Európai Unióban székhellyel rendelkező anyavállalatokat érintheti. Bizonyos esetekben uniós leányvállalatoknak vagy fióktelepeknek is feladatuk lehet a jelentés közzétételével kapcsolatban, különösen akkor, ha a vállalatcsoport legfelső anyavállalata harmadik országban található, és a csoportszintű árbevétel eléri a releváns küszöbértéket.

Milyen adatokat tartalmaz a pCbCR-jelentés?

A pCbCR-jelentésben az érintett vállalatcsoportoknak országonkénti bontásban kell bemutatniuk a jogszabályban meghatározott társaságiadó- és pénzügyi információkat. Ezek közé tartozhat többek között az árbevétel, az adózás előtti eredmény, a megfizetett társasági adó, az adott évre elszámolt társasági adó, a felhalmozott eredmény, a foglalkoztatottak száma, valamint az érintett csoporttagok és fő tevékenységeik bemutatása.

A közzétételi kötelezettség egyik fontos sajátossága, hogy az adatokat nem feltétlenül minden egyes országra ugyanolyan részletezettséggel kell bemutatni. Az uniós szabályozás kiemelt figyelmet fordít az Európai Unió tagállamaira, valamint bizonyos adózási szempontból nem együttműködő vagy kockázatosnak tekintett joghatóságokra. A jelentés elkészítésekor ezért nemcsak az adatok összegyűjtése, hanem azok megfelelő országcsoportosítása is lényeges feladat.

A pCbCR-jelentés közzététele és elérhetősége

A pCbCR-jelentést az érintett vállalkozásoknak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük. A magyar szabályozás alapján a közzététel kapcsolódik a beszámoló közzétételéhez, ezért a gyakorlati határidők meghatározásakor a számviteli beszámoló elkészítésére és közzétételére vonatkozó szabályokat is figyelembe kell venni.

A jelentésnek nem elég egyszer elkészülnie: a nyilvános hozzáférhetőséget meghatározott ideig biztosítani kell. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak célszerű előre megtervezniük, hol és milyen formában teszik elérhetővé a dokumentumot, hogyan biztosítják annak visszakereshetőségét, és milyen belső felelősségi rend alapján kezelik az esetleges módosítási vagy értelmezési kérdéseket.

Egységes sablon és géppel olvasható formátum

A pCbCR-jelentések összehasonlíthatósága érdekében az Európai Bizottság egységes sablont és elektronikus jelentési formátumot határozott meg. Az (EU) 2024/2952 végrehajtási rendelet célja, hogy a jelentések ne csak emberi olvasásra, hanem gépi feldolgozásra is alkalmasak legyenek, ami a nyilvánosan elérhető társaságiadó-információk elemzését és összehasonlítását is megkönnyíti.

A technikai megfelelés támogatására az Európai Bizottság pCbCR-taxonomy projektet is indított. Ennek keretében elérhetővé váltak olyan dokumentációk és eszközök, amelyek segíthetik az iXBRL-alapú, XHTML formátumú jelentések elkészítését. Fontos azonban, hogy ezek az eszközök gyakorlati segítséget jelentenek, de nem mentesítik a vállalkozásokat a jogszabályi követelmények önálló teljesítése alól.

A technikai előírások miatt a pCbCR-jelentés elkészítése nem pusztán adózási vagy számviteli feladat. Az érintett vállalatoknál jellemzően szükség lehet az adózási, számviteli, jogi, IT- és kommunikációs területek együttműködésére is. Különösen akkor, ha a csoport több különböző rendszerből gyűjti össze a jelentéshez szükséges adatokat.

Milyen gyakorlati kockázatok merülhetnek fel?

A pCbCR-jelentés egyik legnagyobb gyakorlati kihívása az adatok konzisztenciája. A nyilvánosan közzétett információknak összhangban kell állniuk a vállalatcsoport pénzügyi beszámolóival, transzferár-dokumentációjával, belső adatszolgáltatásaival és adott esetben a klasszikus CbCR-pozícióival is. Ha ezek között jelentős eltérés mutatkozik, az adóhatósági, befektetői vagy reputációs kérdéseket vethet fel.

Külön figyelmet érdemelnek azok az esetek, amikor egy adott országban viszonylag magas árbevétel vagy nyereség jelenik meg, de az ott kimutatott társaságiadó-fizetés alacsony. Ennek lehet teljesen jogszerű magyarázata, például veszteségelhatárolás, adókedvezmény, beruházási ösztönző vagy eltérő számviteli-adózási kezelés. Mivel azonban a jelentés nyilvános, az ilyen eltérések értelmezésére célszerű előre felkészülni.

Mire érdemes figyelni a pCbCR-jelentés elkészítésekor?

Az érintett vállalkozásoknak mindenekelőtt azt kell megvizsgálniuk, hogy a vállalatcsoport eléri-e az irányadó árbevételi küszöböt, illetve a kötelezettség közvetlenül őket terheli-e, vagy más csoporttag teljesíti azt. Ezt követően meg kell határozni a jelentéssel érintett üzleti évet, a közzétételi határidőt, a felelős belső területeket és az adatgyűjtés folyamatát.

A megfelelés során különösen az alábbi kérdések vizsgálata indokolt:

• a vállalatcsoport eléri-e a pCbCR szempontjából releváns árbevételi küszöböt;
• a magyar társaságra anyavállalati, leányvállalati vagy fióktelepi minőségben hárul-e feladat;
• rendelkezésre állnak-e az országonkénti bontáshoz szükséges pénzügyi és adózási adatok;
• biztosított-e az összhang a beszámoló, a CbCR, a transzferár-dokumentáció és a pCbCR között;
• megfelelő-e a jelentés technikai formátuma;
• dokumentált-e a belső jóváhagyási folyamat;
• előkészült-e a vállalkozás a nyilvánosságra hozott adatok értelmezésével kapcsolatos kérdések kezelésére.

Hogyan segíthet az Andersen Magyarország?

Az Andersen Magyarország szakértői csapata támogatást nyújthat a pCbCR-kötelezettség teljes folyamatában. Ez a kötelezetti kör vizsgálatától az adatigények meghatározásán át a jelentés tartalmi és technikai megfelelésének ellenőrzéséig terjedhet. A pCbCR különösen azoknál a vállalatcsoportoknál igényel összehangolt megközelítést, ahol több ország, több adatszolgáltatási rendszer és több belső szakterület érintett.

Az Andersen szakértői segítséget nyújthatnak többek között:

• a pCbCR-kötelezettség fennállásának vizsgálatában;
• a magyar leányvállalatok és fióktelepek érintettségének felmérésében;
• a jelentéshez szükséges adatkörök azonosításában;
• a CbCR, transzferár-dokumentáció és pénzügyi beszámoló közötti összhang ellenőrzésében;
• a közzétételi és formai követelmények értelmezésében;
• a nyilvánosságra hozatalból eredő adózási és reputációs kockázatok előzetes felmérésében.