Közel 815 milliárd forint többletbevételt remél a kormány attól a 13 különleges adónemtől, amelyet 8 különböző szektorra vet ki. A költségcsökkentési intézkedéseket és az állami beruházások elhalasztását tartalmazó mintegy 2000 milliárd forintos kiigazító csomag azonban valószínűleg így sem lesz elegendő az idei költségvetésben keletkezett lyuk befoltozásához.
Extraprofit-különadókat vetnek ki nyolc ágazatra
A költségvetés stabilitásának helyreállítása érdekében a kormány nemrégiben egy 2000 milliárd forintos kiigazítási csomagot jelentett be, amelynek kb. 40 százalékát az úgynevezett extraprofit adók teszik ki. A már meglévő különadókon felül kivetendő új adókat a hivatalos kommunikáció szerint olyan ágazatoktól szedik be, amelyek szereplői az elmúlt években – a koronavírus járvány és a megváltozott gazdasági helyzet miatt – a normál profiton felül nem várt extra bevételre tettek szert.
Ezen a módon nagyjából 815 milliárd forintot szeretne realizálni a kormány. Az intézkedés 8 különböző ágazatot érint: a pénzintézeteket, a biztosítókat, az energiaszektort, a kiskereskedelmi szektort, a telekommunikációs cégeket, a légitársaságokat, a gyógyszerforgalmazókat és a hamvaiból feltámadó reklámadó révén a médiavállalatokat.
A csomagban vannak meglepő és kevésbé meglepő elemek. A kiskereskedelmi szektorra érvényes sávos adó kulcsainak megemelése nem meglepetés. Ezt az intézkedést már a választások előtt belengette a kormány, amire a kereskedelmi láncok valószínűleg számítottak is. Az energiaszektorra kivetett plusz adó sem váratlan: ez a lépés, ami bevett gyakorlattá kezd válni Európa más országaiban is, több szempontból is indokolható.
A felsoroltakkal ellentétben a légitársaságokat terhelő adó bevezetése meghökkentő és első benyomásra ad hoc intézkedésnek tűnik, az innen remélt közel 30 milliárd forintos bevétel az államháztartás szintjén ugyanis elhanyagolhatónak tekinthető. Fokozottan igaz ez a megállapítás a korábban az unió döntése nyomán felfüggesztett reklámadó aktiválására, hiszen ebből a forrásból 15 milliárd forintot kíván beszedni a kormány.
Van egy egyértelmű, kommunikációs szinten létező különbség a 10 évvel ezelőtt bejelentett különadók és a mostaniak között: akkor még a luxusprofitot adóztatta a kormány, most az extraprofit. Akárhogy is nevezzük a nemrég bejelentett adóintézkedések tárgyát, a közel 2000 milliárd forintos kiigazítási csomag valószínűleg nem lesz elegendő a költségvetés egyensúlyának helyreállításához. Arra számítunk, hogy további adótörvény módosításokra is sor kerül az elkövetkezendő időszakban.
A brit kormány is különadót vet ki az energiaszektorra
„Az olaj- és a földgázipari szektor az elmúlt időszakban rendkívüli profitra tett szert, mégpedig nem a kockázatvállalásban, az innovációban vagy a hatékonyságban bekövetkezett változások, hanem a globális nyersanyagárak emelkedése miatt, amelynek felhajtóerejét részben Oroszország Ukrajna elleni háborúja adja”. Rishi Sunak, brit pénzügyminiszter ezzel a bevezetővel kezdte alsóházi tájékoztatóját a múlt héten, majd bejelentette, hogy kormánya átmeneti intézkedésként 25 százalékos adót vet ki az olaj- és gázipari vállalatok profitjára. Hozzátette, a különadót akkor számolják fel, amikor a nyersolaj és a földgáz ára történelmi összehasonlításban normálisabbnak tekinthető szintekre tér vissza.
Kötelezettségszegési eljárással néz szembe a kormány a benzinárstop szabályai miatt
Az extraprofit-különadók bevezetéséről szóló kormányinfón jelentették be, hogy csak a magyar rendszámmal és forgalmival rendelkező autósok jogosultak 480 forintért tankolni a hazai benzinkutakon, míg a külföldiek piaci áron juthatnak hozzá az üzemanyagokhoz.
Szakértők szerint ez a szabályozás, miszerint ugyanazon terméket eltérő áron értékesítenek különböző csoportoknak, sérti az uniós alapjogokat. Az Európai Bizottság kihirdetésüket követően át fogja tanulmányozni a magyar különadókról és a benzinárstopról szóló új jogszabályokat, és ezt követően jó eséllyel újabb kötelezettségszegési eljárásokat indít Magyarország ellen. Más kérdés, hogy mire erre sor kerül, és évek múlva ítélet születik, addigra ezek a szabályok valószínűleg már nem lesznek hatályban.
2023-tól új kata szabályok jöhetnek
Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt meghallgatásán az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt úgy fogalmazott, hogy bár „a kata bevezetése nagy siker volt, de meg kell vizsgálni, hogy a kedvezményes adózási lehetőség változatlan formában fennmaradhat-e”. Jelenleg 450 ezren adóznak ebben a formában, ami Varga szerint torz szám, nem lehet valójában ennyi ilyen jellegű vállalkozás.
Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy ezzel kapcsolatos interjújában úgy fogalmazott, hogy a kata jelenlegi szabályozása visszaélésekre ad lehetőséget, ezért mindenképpen változtatni kell rajta. Elmondása szerint sokan burkolt foglalkoztatás keretében katásként veszik fel fizetésük egy részét, így jóval kevesebb adót fizetnek jövedelmük után.
Több elképzelés, több javaslat is napvilágot látott a lehetséges változtatásokat illetően. A kérdés az, hogy valóban módosítani kell-e a meglévő szabályokon, vagy inkább a katás ellenőrzések színvonalát és intenzitását kellene-e megemelni.
Tízmilliárdokat spórolhatnak a kkv-ék a foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentésével
Így fogalmazott Izer Norbert azzal a projekttel kapcsolatban, amelyen a Pénzügyminisztérium jelenleg is dolgozik. Az adóügyekért felelős államtitkár hozzátette: a foglalkoztatói adatszolgáltatás jelentős egyszerűsítése az adminisztrációs terhek csökkentésén túl, nemzetközi szinten is példaértékű modellé válhat.
A vállalkozások éves bevételük 1,7 százalékát fordítják adóadminisztrációra, amelynek jelentős része, mintegy a negyede köthető a foglalkoztatáshoz. Egy 2019-ben készült felmérés szerint éves szinten 90 milliárd forint a munkáltatói bevallásokra, adatszolgáltatásokra fordított összeg. Az adatszolgáltatás egyszerűsítésével ez jelentősen csökkenthető – magyarázta Izer Norbert.
A bevallások mellett mintegy húszféle adatszolgáltatással számolhatnak a vállalkozások, amelyeket az adóhivatal mellett különféle szervezetek részére kell teljesíteniük, mint például a Központi Statisztikai Hivatalnak, a Magyar Államkincstárnak vagy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek.
Az ötlet alapvetően jó, ezzel az adatszolgáltatás során jelenleg tapasztalható felesleges duplikációk megszüntethetők és az értelmezési problémák megoldhatók, még ha a kapcsolódó költségek valószínűleg nem csökkenek jelentős mértékben.
5,5 millió bevallástervezetet készített az adóhivatal
Idén 2,7 millióan nyújtottak be online szja-bevallást, közel kétharmaduk, 62 százalékuk módosítás nélkül fogadta el a NAV által kiajánlott tervezetet, 2 millió bevallás pedig az adózó érdemi beavatkozása nélkül vált elfogadottá. Idén is sokan hagyták az utolsó pillanatra a tervezet módosítását vagy benyújtását, a bevallások közel negyede az utolsó héten érkezett be.
Az adás az alábbi felületeken hallgatható meg:
- SPOTIFY: https://cutt.ly/qJvXhnK
- YOUTUBE: https://youtu.be/7m5MQTN4pkM
- APPLE PODCAST: https://cutt.ly/sJvXxPZ
- PODPAD: https://cutt.ly/uJvXnZG
- SOUNDCLOUD: https://cutt.ly/4JvXETh
A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast hivatalos honlapja: https://nyugtaval.hu/