A Pénzügyminisztérium 2023. október 18-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre a 2024-es adójogszabály-változásokat tartalmazó őszi adócsomag tervezetét. Az egyeztetés lezárását követően a törvényjavaslatok várhatóan október 31-én kerülnek az Országgyűlés elé. Ezzel párhuzamosan megjelent a globális minimumadó magyarországi bevezetésének részletszabályait tartalmazó tervezet, amely szintén tartalmaz a számvitelt, társasági adót, helyi iparűzési adót és szociális hozzájárulási adót érintő változásokat.
Az őszi adócsomag társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetének szövege alapján az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy várhatóan milyen fontosabb adójogszabály-változások lépnek életbe 2024-ben.
A személyi jövedelemadózás területét érintő változás, hogy már nem minősülne egyéb jövedelemnek az értékpapírból vagy kamatból származó jövedelem, ha az értékpapírt kibocsátó vagy a kamatot fizető személy olyan OECD tagállamban rendelkezik székhellyel, amellyel Magyarországnak nincs hatályos kettős adóegyezménye. Hasonlóképpen terjesztené ki a jogalkotó az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmát is, amely alapján egy tranzakció akkor is ellenőrzött tőkepiaci ügylet lenne, ha az nem adóegyezményes, de OECD országban tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével valósulna meg. Ezen módosításokat minden bizonnyal az amerikai-magyar kettős adóegyezmény megszűnését követően az USA-ból származó tőkejövedelmekre vonatkozó, a magyar adóügyi illetőségű magánszemélyekre nézve jelenleg előnytelen szabályok indokolják.
Pontosítanák az előadóművészek és sportolók jövedelemszerzésének helyére vonatkozó szabályokat is. Ennek megfelelően a magyar jogszabály alapján az adóztatás joga akkor is a tevékenység végzésének helye szerinti államot illetné meg, ha az e tevékenységből származó jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik.
A tervezet alapján változni fognak a családi kedvezménnyel és a 30 év alatti anyák kedvezményével, a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások adóadminisztrációjával kapcsolatos szabályok. Érdemes kiemelni ezen felül, hogy adómentessé válna a borásztól reprezentációs célra vásárolt bor juttatása.
A kisvállalati adóval (KIVA) kapcsolatos szabályok is módosulnának. Eszerint megszűnne a KIVA-alanyiság, ha a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája nyilvánosan működő részvénytársasággá változik, mégpedig a formaváltás napját megelőző nappal. Továbbá, amennyiben az adóalanyiság a Tao. tv. szerint kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés vagy szétválás miatt szűnne meg, akkor az egyesüléssel vagy szétválással érintett adózó az egyesülés vagy szétválás napját követő 15 napon belül a NAV-hoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatná a KIVA-alanyiságot.
A számvitelt és a társasági adót illetően nem az őszi adócsomag, hanem a globális minimumadó magyarországi bevezetésére vonatkozó részletszabályok és adótörvény módosítások tervezete tartalmaz lényegesebb változásokat. Eszerint a számviteli törvény kiegészülne a halasztott adókövetelés, halasztott adókötelezettség fogalmával, nyilvántartási szabályaival. A társasági adóban egy új kutatás-fejlesztési adókedvezmény jogcímet vezetnének be, ezzel párhuzamosan azonban szűkülne a szociális hozzájárulási adóban a K+F tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételének és helyi iparűzési adóban az adóalapot csökkentő K+F költségek köre azok részére, akik az adóévre a Tao tv. szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének alkalmazását választották.
Az általános forgalmi adót illetően az online rendezvényekre, virtuális eseményekre vonatkozóan speciális teljesítési hely szabályokat vezetnének be jövőre. A belföldi fordított adózás alá tartozó építési-szerelési szolgáltatásoknál egyes esetekben a fordított adóztatás alkalmazásának feltételeként a szolgáltatás igénybe vevőjét terhelő nyilatkozattételi kötelezettség megfordulna, és a továbbiakban a szolgáltatás nyújtóját terhelné. Kibővítenék az alanyi adómentesség szabályait, továbbá beépítenék a törvénybe az áfa bevallási tervezet adóhatóság általi összeállításával, kiajánlásával (e-Áfa) kapcsolatos szabályokat.
A jövedéki adó területén az adófelfüggesztés keretében történő szállításra vonatkozó szabályokat összhangba hoznák az árutovábbítási szabályokkal.
A közműadókat kivezetnék, mégpedig két lépésben: 2024. január 1-jétől nem lenne a közművezetékek adójának tárgya a hírközlési vezeték, míg 2025. január 1-jétől teljesen megszűnne ez az adónem.
A tervezet szerint újabb országokkal indulna meg a pénzügyi számlákkal kapcsolatos automatikus információcsere és az országonkénti jelentések cseréje, ezen felülváltoznának az európai uniós vitarendezési eljárással kapcsolatos részletszabályok is.
Mivel az adócsomag-tervezet nem tartalmaz intézkedéseket a jelenleg 0%-os reklámadót illetően, ezért kérdéses, hogy mi lesz ennek az adónemnek a sorsa.