Hosszas vívódás után tavaly év végén Csehországban is megszületett a magyarországihoz hasonló, a filmgyártás költségeit 20% állami támogatással ösztönző jogszabály. A tavaly év végi nagy bejelentést azonban nem követhette az azonnali hatálybalépés, ugyanis ahhoz az Európai Bizottság jóváhagyására is szükség volt, amelyet végül 9 hónapnyi egyeztetést követően 2010. június 17-én szerzett meg a cseh kulturális minisztérium. (További részletekért angol nyelvű hírlevelünket is elolvashatják.)
A támogatás igénybe vételévez először egy kulturális szűrőn, úgynevezettkulturális teszten kell átesnie a filmalkotásoknak. A cseh kulturális teszt lényegében a magyar kulturális teszt másolata, apróbb változtatásokkal. Emlékezetes, a magyar támogatási rendszer újratárgyalásánál 2007. és 2008. folyamán épp a kulturális teszt volt az egyik legsarkalatosabb kérdés, a csehek ehhez képest azzal indítottak, amelyet a magyar kormányzat nagy nehezen kialkudott. Nem voltak azonban ennyire körültekintők az elszámolható költségek meghatározásakor. A magyar támogatási rendszer másik fontos, 2008-ban életbe lépő változtatása épp az volt, hogy az EU nem engedte az elszámolható költségek alapjának meghatározásakor a magyar szállítók kizárólagosságát megtartani, hanem legalább 20% mértékig megkövetelte a külföldi költések beszámíthatóságát is. A cseh törvényjavaslat ennek ellenére megpróbálta a lehetetlent és a régi magyar szabályozás mintájára, kizárólag a cseh adófizetőktől megrendelt termékeket és szolgáltatásokat szándékoztak elszámolhatónak tekinteni. Nem meglepő módon, az Európai Bizottság addig húzta a program jóváhagyását, míg végül a cseh kormányi is beadta a derekát.
Alapelvét tekintve tehát nagyon hasonló a magyar és a cseh rendszer megközelítése, azonban akadnak lényegi különbségek, főleg a magyar rendszer javára. Egyrészt a cseh szabályozás közvetlen állami támogatás révén és nem adókedvezmény formájában juttatja a támogatást. Ennek ugyan előnye, hogy egyfajta garanciaként az állam áll a támogatás folyósítása mögött, az igénybe vétel azonban lassú és bürokratikussá válik. A költségek elszámolására ugyanis – a magyarországival ellentétben – csak egyszer és nem havonta vagy negyedévente van lehetőség, és az ellenőrzést is független könyvvizsgálattal kell alátámasztani, komoly szakmai felelősségbiztosítás (kb. 1 milliárd Ft) előírása mellett. Fontos különbség továbbá. hogy az elszámolható költségek köre jelentősen szűkebb a cseh szabályozásban. Nem lehet elszámolni többek között a finanszírozási / tranzakciós költségeket, a szerzői jogok megvásárlását, a tárgyi eszközök amortizációját, vagy a helyi stábtagok külföldi utazási költségeit.
Mindazonáltal nagyon valószínű, hogy a bevezetett támogatási rendszer új lendületet adhat a cseh filmiparnak, amelyet igencsak megtépázott az elmúlt pár évben a magyarországi filmgyártás térnyerése. Magyarország a térség egyik legrosszabb állapotú gyártási infrastruktúráját éppen a 20%-os támogatás révén hozta helyzetbe és indított el példátlan fejlődési folyamatot. Ez egyrészt a gyártási volumen és ezzel párhuzamosan a filmgyártásban közreműködő cégek és magánszemélyek számának expanzív bővülésében mutatkozott meg (a 2003-as szinthez képest a gyártási volumen 2009-re több, mint megtízszereződött), másrészt a hirtelen keresletnövekedés a háttérinfrastruktúra gyors fejlődését hozta magával, amelynek révén ma Európa négy legnagyobb filmstúdiójából kettő Magyarországén található.
A magyar filmgyártók tehát abban bízhatnak, hogy a cseh kedvezmény bevezetésével nem következik be egy újabb 180 fokos fordulat, hiszen a magyarországi gyártók manapság már nem csak az olcsó árak miatt versenyképesek, de a gyártási körülmények világszínvonalú minősége miatt is.