DRS – EPR – termékdíj: Útikalauz a zöld adókhoz

A DRS, vagyis a visszaváltási díj rendszere tovább bonyolítja a magyar zöld adózást. Az alábbi összesítéssel szeretnénk segíteni az eligazodásban nem csupán a gyártókat és forgalmazókat, de valamennyi fogyasztót is.

Az EPR, vagyis a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetése előtt Magyarországon már létezett egy zöld adó, a termékdíj. Ez meghatározott, tipikusan környezetszennyező termékek első belföldi forgalomba hozatalát, illetve saját célú felhasználását sújtotta részben büntető adóként, részben a hulladékgazdálkodás finanszírozása érdekében. Utóbbi célt immáron az EPR rendszer tölti be, amely termékköre részben átfedésben van a termékdíjjal.

Ezen a rendszeren csavar még egyet a DRS bevezetése, amely az italtermékek csomagolása után fizetendő betétdíj beszedését és visszatérítését teszi lehetővé. Mivel a csomagolószer a termékdíj, a csomagolás az EPR hatálya alá tartozik, ez a termékkör mindhárom díjjal érintett lehetne. Az EPR rendelet azonban mentesíti a kötelezően visszaváltási díjas termékek első belföldi forgalomba hozatalát, a termékdíj pedig valamennyi visszaváltási díjjal érintett csomagolószert. Ugyan adminisztratív feladatok ettől függetlenül valamennyi zöld adó és befizetési kötelezettség kapcsán keletkeznek, díjfizetési kötelezettség csak a DRS szerint merül fel a kötelezően visszaváltási díjas termékek esetében.

A DRS hatálya alá azon termékek tartoznak, melyek:

  • fogyasztói, közvetlen csomagolások;
  • anyaga műanyag, fém vagy üveg;
  • űrtartalma 1 decilitertől 3 literig terjed;
  • fogyasztásra készek vagy koncentrátum italterméket tartalmaznak;
  • nem tartalmaznak tejet vagy tejtartalmú italterméket.

Jellemző még rájuk, hogy több kibocsátó is forgalomba hozza őket.

Nézzük pár példát a besorolás jobb megértése érdekében!

A vonatkozó jogszabályban az italtermék fogalma nincs meghatározva, ezért érdemes a köznapi értelméből kiindulni, vagyis minden olyan termék ide tartozhat, amelyet ivás útján fogyasztunk közvetlenül vagy hígítást követően. Tehát például az ecet csomagolása nem tartozik a DRS hatálya alá, hiszen azt étkezés közben fogyasztjuk el, ugyanakkor a szörp hígítás után iható, ezért az igen.

A kakaó tartalmaz tejet, ezért csomagolása kivételként szintén nem tartozik a DRS hatálya alá. Ha azonban a kakaó növényi tejből készült, akkor már kalkulálhatunk az 50 forintos visszaváltási díjjal.

Mivel az ásványvíz, a sör, az energiaital csomagolása műanyag palack vagy fém doboz, a DRS hatálya alá tartozik, a rostos gyümölcslevek azonban egyedileg vizsgálandóak. Amennyiben műanyag palackban kerülnek a polcokra, akkor visszaválthatók. Ugyanakkor a tetrapakban, tehát papír, műanyag és alumíniumfóliából álló dobozokban értékesített társaik már nem visszaválthatóak.
Ha díszdobozban vennénk meg a kedvenc rajnai rizlingünket, az nem tekinthető közvetlen csomagolásnak, így az nem tartozik a DRS hatálya alá, csak a nedűt tartalmazó üveg. Ugyanakkor a díszdoboz az EPR és a termékdíj hatálya alá tartozik.

Reméljük a fentiek segíthetnek az eligazodásban. Ha további segítségre lenne szüksége, keresse zöld adó szakértőinket!