A Multilaterális Egyezmény fő célja a nemzetközi nagyvállalatok agresszív adótervezési stratégiájának visszaszorítása és a nyereségek kedvezőbb adókörnyezetbe való átcsoportosításának megakadályozása. A Multilaterális Egyezményhez Magyarország 2017. június 7-én csatlakozott. Az ehhez kapcsolódó korábban publikált hírlevelünk itt érhető el.
A hazai jogrendszerbe a 2021. III. törvénnyel került beemelésre az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás megelőzése érdekében hozott, adóegyezményekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról szóló Multilaterális Egyezmény.Ennek keretében számos olyan intézkedés került bevezetésre, amelyek bizonyos hibrid konstrukciók, adóegyezményekkel való visszaélések megakadályozására, az állandó telephelynek minősítés mesterséges elkerülésére, és az államok közötti vitarendezés hatékonyságának növelésére irányulnak. A BEPS program keretében kidolgozott javaslatok a hatályos, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények módosításán keresztül kerültek implementálásra.
A tagállamok úgynevezett „notifikáció” keretében jelölhetik meg, hogy mely tagállammal kötött egyezményüket kívánják módosítani a Multilaterális Adóegyezmény keretében, valamint rögzíthetik azt is, hogy az adóegyezmény mely rendelkezésére vonatkozóan illesztenének be módosítást. Módosításra csak azon szabályok kerülhetnek, amelyeket mindkét tagállam kölcsönösen elfogadott.
Tekintettel arra, hogy nem kötelező minden egyes javaslat alkalmazása, az országoknak lehetősége van bizonyos ajánlások vonatkozásában fenntartásokkal élni. Ez alól kivételt képeznek az úgynevezett „minimum-sztenderdek”, amelyek alkalmazása valamely formában minden ország számára kötelező.
Az OECD minimum-sztenderdként határozta meg az adóegyezmények bevezető rendelkezéseinek módosítását, egy adóegyezménnyel való visszaélés megakadályozását célzó szabály alkalmazását, illetve a kölcsönös egyeztető eljárás (vitás helyzetek rendezésére irányuló eljárás) szabályaira vonatkozó módosítások elfogadását.
Magyarország a notifikációjában 74 egyezményt jelölt meg. Ezen 74 ország között szerepel minden olyan állam, amely a magyar ratifikáció megkezdéséig csatlakozott a Multilaterális Egyezményhez és rendelkezik Magyarországgal kettős adóztatást elkerülő egyezménnyel.
Magyarország az OECD által előírt minimum-sztenderdeket, a kapcsolt vállalkozások közötti nyereségkiigazítást és a választott bírósági eljárás bevezetését vállalta, minden további javaslatra fenntartást jelölt meg. Többek között elutasította az állandó telephelynek történő minősítésre és az ingatlannal rendelkező társaságok elidegenítéséből származó nyereség adóztatására vonatkozó cikkek implementálását.
Az általános indokolás szerint a csekély számú rendelkezés elfogadása arra vezethető vissza, hogy míg a meglévő fenntartásoktól lehetőség van elállni, addig az elfogadott rendelkezések tekintetében újabb fenntartásokkal élni már nem lehet.