Globális minimumadó: egy évvel elhalasztva!  

Az Európai Bizottság irányelv javaslatának március 12-én közzétett változata szerint elhalasztották a globális minimumadó bevezetését. A szabályok megjelenésekor igen ambiciózusnak, sőt már-már lehetetlennek tűnt a 2022. december 31-i implementációs határidő betartása. Valószínűleg részben az ukrán-orosz konfliktusnak és az ezzel kapcsolatos politikai prioritások átrendeződésének is köszönhető, hogy a Bizottság is elengedte az eredeti menetrendet és 2023. december 31-re tolta ki a szabályok tagállami jogrendszerbe történő átültetésének határidejét. Így jelen állapot szerint a globális minimumadó szabályai EU-szerte 2024. január 1-jei hatállyal lépnének érvénybe.

Ugyanakkor nem csak ez a jelentős fejlemény történt az elmúlt napokban, a modellszabályok értelmezése megkönnyítésének céljából ugyanis megjelent az OECD Kommentárja, valamint Példatára.

Mivel az Európai Bizottság korábbi irányelv-tervezete számos ponton jogértelmezési problémákat vetett fel, a Kommentár segítségével közelebb kerültünk néhány adózási szempontból égető kérdés megválaszolásához.

A beszámítható adók köre

Magyarországon már csak azért is fokozott figyelem kiséri a fejleményeket, mert hazánkban a társasági adó mellett számos egyéb szektorális különadó és más adónem létezik, amelyek beszámíthatósága vagy éppen be nem számíthatósága komolyan befolyásolja a kérdés nagyságrendjét.  Az eddig rendelkezésre álló tervezetek alapján ugyanis sem a helyi iparűzési idő, sem a legtöbb szektorális különadó megítélése nem volt egyértelmű.

A most közreadott Kommentár megerősíti, hogy beszámítható valamennyi jövedelemre vagy nyereségre kivetett adó, valamint egyes specifikus tevékenységet vagy ágazatot terhelő adó is, feltéve, hogy azok a nettó nyereséget terhelik. Magyarországon ennek a társasági adó és az energiaellátók jövedelemadója („Robin-Hood adó”) egyértelműen megfelel.

Pozitív fejlemény továbbá, hogy a Kommentár szerint egyes bevételalapú adók is beszámíthatók az effektív adómérték meghatározása során, feltéve, hogy az adó alapját a bevétel felmerüléséhez kapcsolódó költségekkel lehet csökkenteni (legyen az bármilyen szűk vagy széles kör).

Bár az EU-direktíva kevésbé tűnt megengedőnek a beszámítható adók körének meghatározásakor, a Kommentár alapján nagyobb a valószínűsége annak, hogy a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék is beszámíthatónak minősül az effektív adókulcs meghatározásánál.

A Kommentár fenti értelmezése alapján azonban sajnos az összes többi ágazati különadó – hitelintézeti különadó, játékadó, kiskereskedelmi adó stb. – nem minősül majd beszámíthatónak.

Fejlesztési adókedvezmény

A globális minimumadó bevezetése körüli másik nagy bizonytalanság az adókedvezményekkel kapcsolatosan merült fel. Nevezetesen nem egyértelmű, hogy az effektív adókulcs lecsökken-e például az energiahatékonysági vagy a fejlesztési adókedvezmény igénybevétele esetén.

A modellszabályok értelmében az effektív adókulcsot nem csökkenti az ún. Visszatérítendő Adókedvezmény igénybevétele. A fogalom elnevezése kissé megtévesztő: a visszatérítendő kifejezés jelen esetben azt jelenti, hogy az az adózó számára tényleges pénzvisszatérítéssel járhat egy legfeljebb 4 éves időtávon belül, azaz az igénybevételnek nem szab határt a fizetendő társasági adó mértéke (így tulajdonképpen inkább közvetlen állami támogatásnak minősülnek).

Álláspontunk szerint a Kommentárból nem olvasható ki olyan értelmezés, amely szerint a fejlesztési adókedvezmény, az energiahatékonysági adókedvezmény vagy éppen a kutatás-fejlesztési adókedvezmény a jelen formájában Visszatérítendő Adókedvezménynek minősülne. Így ezen kedvezmények igénybevétele az effektív adókulcsot csökkentené, hacsak a jogalkotó nem kíván radikális változásokat bevezetni az adókedvezmények rendszerében.