Az 560/2021. (IX. 30.) Kormányrendeletben megjelentek a sajtóban már régóta beharangozott adóvisszatérítés részletszabályai. Jelen hírlevelünkben a legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze.
Ki jogosult a visszatérítésre?
Minden olyan személy jogosult a visszatérítésre, akik a személyi jövedelemadó törvény szerint családi adóalap kedvezményt vehetnek igénybe, akkor is, ha ezt eddig nem tették meg. Ez gyakorlatban azt a szülőt jelenti, aki családi pótlékra jogosult, vagy ilyen jogosulttal egy háztartásban élő házastárs. Az olyan szülőkre is kiterjed a jogosultág, akik külföldön kaphatnak családi pótlékhoz hasonló ellátást, és emiatt a magyar jövedelmükre a családi kedvezményt tudnák érvényesíteni. Ennek megfelelően azok is élhetnek a visszatérítéssel, akiknek külföldről származik jövedelmük, vagy belföldről kapják jövedelmüket, de részben külföldön adóznak. Természetesen a várandós anyákat is megilleti a visszatérítés, a várandóság 91. napjától.
Fontos, hogy a fenti jogosultságnak nem kell fennállnia egész évben, hanem elég, ha az a 2021. adóév bármely napján fennáll, ilyenkor is jár a teljes visszatérítés. Ebből fakad, hogy a várandós anyák közül azoknak is jár a teljes visszatérítés, akik várandóssága 2021. december 31-én legkésőbb eléri a 91. napot.
Milyen adók után jár a visszatérítés?
Elsődlegesen az olyan személyi jövedelemadó után jár visszatérítés, mely az ún. összevont adóalapba tartozó jövedelmet terheli, ide tartozik pl. a munkabér, a megbízási díj, de az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem is. Fontos, hogy csak arra a ténylegesen felmerülő adóra lehet igénybe venni a visszatérítést, amely a kedvezmények igénybevétele után marad fenn. Például ha egy családban az anya 0 Ft személyi jövedelemadót fizetett, mert a családi kedvezmény miatt nem keletkezett fizetendő adója, akkor az anya nem élhet a visszatérítéssel, de az apa, aki nem vette igénybe a családi kedvezményt, és emiatt fizetett szja-t, minden további nélkül igénybe veheti azt.
A fentieken túl az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) szerint adózók is igénybe vehetik a visszatérítést. Ők a 15%-nyi adóból a 9.5%-nyi EKHO-ra tehetik ezt meg, míg a minimálbér után, amely után ők is a normál szabályok szerint kell adózzanak (tehát azt még személyi jövedelemadó terheli) a teljes 15% szja után igényelhetik a visszatérítést.
A kisadózó személyek (KATA-ások) esetén is alkalmazható a visszatérítés. Itt a visszatérítésre jogosító adó összeg az adott kisadózó személy után befizetett KATA 25%-a. Fontos, hogy a rendelet nem szűkíti le a főállású kisadózókra a jogosultságot, így a nem főállású kisadózókra is igénybe vehetik a visszatérítést. A KATA-sok esetén is van sortartás, először az szja kötelezettség összegét kell nézni, utána az EKHO összegét, és ha marad, csak azután a KATA fenti keretösszegét.
Mekkora a visszatérítés összege?
A fenti adókból összesen maximum fejenként 809.000 Ft jár vissza.
Hogyan lehet a visszatérítést kérni?
Főszabály szerint a visszatérítést a 2021. évi adóbevallási tervezetben lehet érvényesíteni, ún. többlet személyi jövedelemadó kedvezményként. (Tehát adózási szempontból adó visszaigénylésként.)
Ugyanakkor a Kormány javaslata szerint nem kell majd a bevallási tervezetekig várni, az adóhatóság ugyanis 2022. február 15-éig előleget folyósít abban az összegben, ami az adóhatóság adatai szerint járna. Ezt akkor teszi meg az adóhatóság, ha meg tudják állapítani a jogosultságot a rendelkezésre álló adatokból és ellentmondásokat sem találnak azokban (pl. bankszámla szám tekintetében). Ezt elősegítendő 2021. december 31-éig lehet majd nyilatkozni (papír alapon és elektronikusan) a legfontosabb jogosultsági adatokról, valamint megadni a jó bankszámla számot, vagy postacímet, hogy a megfelelő helyre érkezzen a visszatérítés-előleg.
Az előleg folyósítása kizárólag a kifizetők által levont összegek tekintetében jár, tehát az, aki pl. külföldről kap jövedelmet, vagy magánszemélynek kiadott ingatlan után maga fizeti meg az adóelőlegeket, ne számítson a visszatérítés-előlegre, a visszatérítést (vagy visszatérítés különbözetet) az adóbevallásában (adóbevallás tervezetében) igényelheti.
Fontos, hogy a kiutalt visszatérítés-előleget az adóhivatal az adóbevallási tervezetekben adóelőleg csökkentést veszi figyelembe, tehát úgy, mintha a kifizető kevesebb adóelőleget vont volna le. Előfordulhat, hogy valamilyen hiba folytán ezt a csökkentést nem tartalmazza majd az adóbevallási tervezet és a hibát orvosolni kell. Emiatt mindenkinek, aki a visszatérítés előleget kéri, kiemelten fontos, hogy az adóbevallási tervezetet átnézze, és kérje annak javítását, ha szükséges.
A visszatérítés miatt az érintett kisadózóknak is készül majd adóbevallási tervezet, melyhez 2021. december 31-éig külön nyilatkozatot is be kell adniuk, hogy az adóhivatal rendelkezzen a tervezet elkészítéséhez a megfelelő adatokkal.
Az adóbevallási tervezetek kulcsszerepe azért is fontos, mert az adóhivatal adatai szerint az elmúlt 2 adóévre készült adóbevallási tervezeteket átlagosan 3.5 millió ember meg sem nyitotta, tehát nagyon jelentős azok száma, akik ezzel korábban sosem foglalkoztak.
Mi lesz az adó 1%-ával?
A visszatérítéstől függetlenül és az azzal nem csökkentett adót figyelembe véve fogja teljesíteni az adóhivatal az adó 1+1%-os rendelkezéseket. Így ezzel kapcsolatban nem kell változásra számítani.
A kifizetőkent érinti a visszatérítés?
Igen, a kifizetőknek is lesz pluszfeladata várhatóan. Több olyan adatszolgáltatási kötelezettség ugyanis, amelynek a határideje 2022. január 31-e lett volna, a Kormányrendelet értelmében 2022. január 20-a lesz, emiatt a kifizetőknek fokozott figyelemmel kell majd eljárni.
Mindent összevetve az adóvisszatérítés személyi köre kimondottan tág, de egyben elmondható, hogy a kapcsolódó adminisztrációs igény meghaladja az előzetes várakozásokat, emiatt olyan adózóknak is kell ezzel foglalkozni, akik korábban sosem találkoztak ilyen feladatokkal.