Vajon szabályozta már a NAV a kriptodevizákból származó nyereség adózását? Be kell ezt vallani itthon akkor is, ha a magyar adóhatóságnak igencsak kicsi lehet a rálátása ezekre az ügyletekre? Mi történik, ha mégis láthatóvá válnak az ilyen befektetések? Hogyan sorolja be a személyi jövedelemadó törvény ezeket a befektetéseket? Arányi Attila, az Andresen vezető menedzserének cikke segít eligazodni az adózással kapcsolatos kérdésekben.
(Az írás eredetileg a Hold Alapkezelő online felületén, az Alapblog.hu oldalon jelent meg 2021. február 26-án)
A bitcoin és más kriptodevizák már kellőképpen hosszú ideje ismertek ahhoz, hogy átlássuk előnyeiket, hátrányaikat, szépségüket és veszélyeiket. Volatilitásuk miatt vonzó befektetések, bár főleg akkor, ha az árfolyamuk felfelé megy és rövid idő alatt csinos summára lehet szert tenni az ilyen befektetésekkel.
A befektetők nagy része számára persze az sem utolsó szempont, hogy nem hagyományos befektetésekről van szó. Főként abban az értelemben, hogy a legtöbb elérhető esetben a magyar adóhivatal nem rendelkezik közvetlen információval arról, kinek vannak ilyen befektetései, mikor szállt be, vagy mikor adta el valaki a kriptodevizát.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyértelmű az ilyen befektetésekből származó jövedelem ún. egyéb jövedelemnek, vagyis nem tőkejövedelemnek minősül. Ez leginkább azért van így, mert a kriptodevizák és azok piacai adózás tekintetében – legalábbis Magyarországon – még mindig újdonságnak számítanak, és a személyi jövedelemadóról szóló törvény nem úgy sorolja be ezeket a befektetéseket, mint például a tőzsdei értékpapír kereskedést, vagy a befektetési jegyek hozamait. Minden olyan jövedelem, ami nem külön kategorizált, mondhatni „ismeretlen” az adótörvény szempontjából, egyéb jövedelemnek számít.
A hátránya ennek a besorolásnak az, hogy az ebbe tartozó jövedelem adóterhelése magasabb. Az szja-t és a szociális hozzájárulási adót is tartalmazó tényleges adóterhelése eléri 2021-ben a 26,5%-ot. Ezzel szemben például a tőzsdei értékpapír kereskedésből származó hozamokat terhelő adó 15%. Még nagyobb a hátrány, ha azt is hozzávesszük, hogy az egyéb jövedelemnél a nyereség adóköteles, de a veszteség nem beszámítható a nyereségbe, sem adóéven belül, sem pedig adóévek között. Emiatt előfordulhat, hogy ha valaki először nagyot bukik a bitcoinon és mondjuk 50%-os mínuszban száll ki, majd később újra beszáll, és 50%-os pluszt ér el, adózási szempontból nem nullán áll, hanem az 50%-os hozam után ismét adót kell fizetnie a fenti adókulcsokkal számolva.
Ráadásul az adófizetés nem ér rá az adóbevallási határidőig (a következő év május 20-ig), hanem negyedéves szinten kellene adóelőleget megfizetni.