Magánszemélyek lakástulajdon-szerzésének illetéke
A jelenleg hatályos szabályozás szerint kedvezményt vehet igénybe a magánszemély egyrészt lakástulajdon vásárlásakor, ha másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja), másrészt magánszemélyek közötti lakáscsere esetén. Ezekben az esetekben ugyanis csak a lakástulajdonok forgalmi értékének különbözete képezi az illeték alapját.
- Lakáscsere esetén a lakástulajdont szerző fél jelenleg csak akkor részesül a kedvezményben, ha a csere során a lakást egy másik magánszemélytől szerzi meg. Ezt a kedvezményt bővítenék ki 2018. január 1-jétől úgy, hogy azok is kedvezményben részesülhessenek, akik nem magánszemély tulajdonostól szerezik csereügylet útján lakástulajdonukat.
- Lakásvásárlás esetén, ha a vevő a meglévő lakását még nem értékesítette és nyilatkozik, hogy meglévő lakását a vásárlást követő egy éven belül eladja, illetve kéri az adóhatóságot, hogy a vagyonszerzési illetéket az eladni kívánt lakás forgalmi érékének figyelembe vételével állapítsa meg, az adóhatóság az illetékkiszabási eljárást felfüggeszti. A törvényjavaslat alapján 2018. január 1-jétől pontosításra kerülne, hogy ha a szerzett lakás forgalmi értéke várhatóan kisebb az egy éven belül értékesítendő lakás forgalmi értékénél, akkor az alapján kérhető az illetékkiszabási eljárás felfüggesztése, hogy az alacsonyabb forgalmi értékű lakástulajdon-szerzés mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. A mentesség végleges alkalmazásához a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon kell utólag igazolnia a magánszemélynek, hogy lakástulajdonát valóban értékesítette.
Lízingcégek illetéke
A jelenleg hatályos rendelkezések alapján a lízingcégnek csak 2% illetéket kell fizetnie, amennyiben vállalja, hogy a megszerzett ingatlant két éven belül pénzügyi lízingbe adja és a lízingbeadásról szóló szerződés alapján bekövetkezik a lízingbevevő tulajdonszerzése. Ha ez nem teljesül, akkor a lízingcéget pótlólagos (szankciójellegű) illeték-fizetési kötelezettség terheli. A javaslat enyhítene ezen a szabályozáson 2018. január 1-jétől, tehát nem kerülne pótilleték megállapításra, ha azért nem következik be a lízingbevevő tulajdonszerzése, mert az a szerződés hatályának időtartama alatt meghal vagy jogutód nélkül megszűnik.
Forgalmi érték megállapítása
Újrakodifikálásra kerülne, hogy az adóhatóságnak miként, milyen információk alapján kellene megállapítania az illetékkiszabási eljárás alapját képező forgalmi értéket. Bár a forgalmi érték-megállapítás szabályai nem változnának lényegesen, a javaslat több helyen letisztázná az eljárást, valamint törvénybe iktatná az eddig is alkalmazott módszereket.
A módosítás szerint főszabály szerint az adóhatóság állapítaná meg a forgalmi értéket (ha az értéket ítélet állapította meg, azt az adóhatóság nem bírálhatja fölül), és a vagyonszerzőnek lehetősége lenne, hogy nyilatkozzon a forgalmi értékről.
A javaslat egyértelművé tenné továbbá, hogy az állami adóhatóság többféle értékmegállapítási módszert is alkalmazhatna, azonban főszabályként továbbra is az összehasonlító forgalmi értékadatok alapján kellene forgalmi értéket megállapítani. Rögzítésre kerülne az is, hogy az állami adóhatóság ezen adatok megszerzése érdekében nyilvántartást vezet a már értékelt ingatlanok vételáráról, forgalmi értékéről, egyéb paramétereiről. Amennyiben az állami adóhatóság nyilvántartása és a rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy a vételár elfogadható forgalmi értékként (például típusingatlanokra vonatkozó ügyleteknél), nem lenne szükség helyszíni szemle tartására és egyéb bizonyítási eszközök igénybevételére. Azon vagyontárgyak forgalmi értéke, amelyek vonatkozásában nem állnak az állami adóhatóság rendelkezésére összehasonlító értékadatok, az érték-megállapítás egyéb módszereivel (pl. nettó pótlási költségalapú, hozamszámításon alapuló értékbecslés stb.) lenne meghatározható a forgalmi érték.
Bejelentési kötelezettség
A javaslat szerint kibővülne azon illetékmentes vagyonszerzések köre, melyet bejelenteni sem kell az adóhatóság felé (ilyen jelenleg például az ajándékozó egyenesági rokona, vagy házastársa által megszerzett ajándék). A javaslat alapján nem terhelné bejelentési kötelezettség:
- a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzését,
- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás és kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyonszerzést, illetve
- az ügyvédi iroda illetékmentes átalakulását sem.
Ez a rendelkezés már a folyamatban lévő, még jogerősen el nem bírált ügyekre is alkalmazható lenne.
Egyéb módosítások
- A javaslat egyértelműsítené, hogy az Illetéktörvény vonatkozásában nem csak belföldi társaságok, szervezetek tekintendők gazdálkodó szervezetnek, hanem az azoknak megfeleltethető külföldi jogalanyok is.
- A törvényjavaslat egyértelműsítené azt is, hogy amennyiben a tulajdonjog megszerzése és a haszonélvezet, használat alapítása egy napon történik, csak akkor csökkenthető a tulajdonjogot szerző illeték alapja, ha a haszonélvezet, használat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett.
- A módosító javaslat szerint a benyújtott bevallások másolatának kiadása általánosan illetékmentességet élvezne, függetlenül attól, hogy a benyújtás papír alapon, vagy elektronikus úton történt.
- A Javaslat kifejezetten rögzíti, hogy a sportcélú ingatlan, illetve a sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet tulajdonjogának, illetve vagyoni értékű jogának megszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentességek egyfelől a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásról szóló, másfelől a bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal való összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokat tartalmaznak.