A tavaly október elején indult karbonvám (CBAM-rendszer) első negyedéves időszaka kapcsán Magyarországon több mint 2200 importőrnek kellett volna adatot szolgáltatni A többszöri határidő-módosítás ellenére a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság áprilisi adatai szerint azonban eddig csak körülbelül 500-an tettek eleget ennek a kötelezettségnek. Azok, akik a 2024. július 31-i végső határidőig sem nyújtanak be jelentést, bírsággal sújthatók.
Az uniós kibocsátáskereskedelmi előírások kijátszása ellen megalkotott CBAM-rendszer (közkeletű elnevezéssel karbonvám) bevezetése több lépcsőben történik az Európai Unió területén, így Magyarországon is. A 2023. október 1-jén elindult és 2025 végéig tartó első átmeneti szakasz célja, hogy elegendő időt biztosítson az importőröknek, a gyártóknak és a hatóságoknak a felkészülésre. Ebben a fázisban az érintett cégeknek még nem kell kvótákat beszerezniük. A CBAM-körbe tartozó, EU-ba importált termékekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségüknek azonban már ez idő alatt is eleget kell tenniük.
Július 31. az „extra türelmi időszak” vége
A 2023 utolsó negyedévére vonatkozó karbonvám adatszolgáltatási határidő az eredeti menetrend szerint 2024. január 31-e lett volna. Mivel azonban a magyar gazdálkodók számára csak 2024. január 22-én nyílt meg a regisztrációs lehetőség, ráadásul nagy részük a folyamat során technikai akadályokba ütközött, a jogalkotó, vagyis az Európai Bizottság lehetőséget adott a határidő 30 nappal történő kitolására.
További könnyítés, hogy a sikeresen regisztráló, de hiányos, akár üres jelentéstervezetet benyújtó cégeknek 2024. július 31-ig lehetőségük van az adatszolgáltatásuk pótlására, módosítására. Ebben az 5 hónapos extra türelmi időszakban a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (NKVH, CBAM hatóság) nem szab ki rájuk bírságot. Ugyanez a helyzet a második, 2024 első negyedévére vonatkozó jelentéssel, amelynek benyújtási határideje 2024. április 30-a volt.
A cégek többsége nincs tisztában a karbonvám kötelezettségeivel
Az áprilisi hatósági tájékoztatás szerint a CBAM hatóság a vámadatbázis alapján több mint 2200 olyan cégtől várt adatszolgáltatást a karbonvám rendszerben. Az NKVH tájékoztatása szerint azonban eddig 500-nál nem sokkal többen nyújtottak be jelentést.
A jelenségnek több magyarázata is lehet. Az érintettek jelentős része vagy nem tud erről a kötelezettségéről, vagy nincs tisztában a folyamattal, a határidőkkel és az elvégzendő feladatokkal, ami komoly probléma. A cégek egy másik halmaza egyszerűen halogatja az adatszolgáltatást, és a július 31-i végső határidő előtt, az utolsó pillanatban tervezi beadni a negyedéves jelentéseket.
Minél később jelent egy cég, annál nagyobb bírságra számíthat
Azok, akik a július 31-i határidőig nem tesznek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségüknek, jelentős bírságra számíthatnak. E tekintetben a hatóságnak nem lesz mérlegelési jogköre. Addig a napig ráadásul már összesen három negyedéves jelentést kell benyújtani, vagyis azok a cégek, amelyek későn vagy egyáltalán nem kezdenek el foglalkozni a feladat megoldásával, arányosan nagyobb bírsággal sújthatók.
Ennek mértéke minimum 10, de akár 50 euró is lehet szén-dioxid tonna egyenértékenként az importált termékek nem jelentett mennyisége után. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság több tényezőt is vizsgálni fog a karbonvám bírságok kiszabásakor, többek között azt, hogy mennyi ideig tartott a jogsértés (tehát hány negyedév adatai hiányoznak), milyen mennyiségről van szó, és hogy bizonyítható-e szándékosság a kötelezettség nem teljesítése mögött.
Hogyan segíthet az Andersen Magyarország az adatszolgáltatásban?
Cégünk szakértői csapata CBAM tanácsadás keretében rendelkezésre áll
- a regisztrációs folyamat egyes lépéseinek végig kísérésében,
- a CBAM-köteles importáruk meghatározásában,
- a negyedéves jelentéstételi kötelezettség teljesítésének körében a kibocsátási kalkulációk teljes körű előkészítésében, továbbá
- az ehhez szükséges egyeztetésekben a harmadik országos beszállítókkal.