Nagyon érdekes változások, meglepő ugrások vannak az egyes adóbevételi sorok tekintetében a 2023-as költségvetés legújabb változatában. A különbségek akkor igazán szembeötlőek, ha sorba állítjuk az elmúlt évek tervszámait és a tényleges bevételeket. A podcast legújabb adásában megpróbáltuk megmagyarázni legfurcsább tételeket, eltéréseket.
Közel 100 milliárdot bukott az állam a jövedéki adó csökkentése miatt
Nagyrészt az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése miatt mintegy 100 milliárd forinttal kevesebb összeg folyt be az államháztartásba 2021-hez viszonyítva. Mindezt annak ellenére, hogy tavaly több üzemanyag fogyott a kutakon, mint egy évvel korábban, sőt, a hatósági ár eltörlése még a decemberi forgalmi adatokon sem látszott meg. 2021-ben és 2022-ben is közel ugyanannyi bevétele származott a költségvetésnek jövedéki adóból, vagyis a 100 milliárdos különbség az üzemanyag-fogyasztás változását figyelembe véve számítható ki.
Érdekesség, hogy a 2023-as költségvetés legújabb változatában ezen a tételsoron közel 1465 milliárd forint szerepel, ami mintegy 230 milliárd forinttal haladja meg a 2022-es tényleges bevételt. Ezt a bevételnövekedést valószínűséggel csak a jövedéki adó mértékének megemelésével lehet elérni.
Parlament elé viszi a kormány az átírt 2023-as költségvetést
Várhatóan február közepén-végén kezdődik a parlamenti vita a 2023-as költségvetés nemrég publikált új változatáról, amely nagyon érdekes számokat és meglepő ugrásokat tartalmaz az egyes adóbevételek tekintetében. Az adatokban rejlő tendenciák vizsgálata érdekében összeállítottunk egy táblázatot, amelyben a 2022-es és 2023-as költségvetések tervszámait, illetve a tényleges bevételeket állítottuk időrendi sorba.
Amikor májusban benyújtották a 2023-as költségvetés első tervezetét, akkor a műsorban mindannyian hüledeztünk, hogy honnan lesz ennyi áfa-bevétel, hiszen 30%-kal többel terveztek a 2022-es tervekhez képest. Erre nagyjából meg is van a válasz, hiszen az a durva helyzet állt elő, hogy a 2022-es bevételek szaladtak egy nagyon, valószínűleg az infláció, azon belül is az élelmiszerek meredek áremelkedésének és az elszabaduló rezsinek köszönhetően. Ehhez képest a 2023-as ÁFA előirányzat a 2022-es tényekhez képest már nem olyan nagy ugrás.
Az idei 7 ezer milliárd feletti ÁFA bevételi tervet érdemes összevetni a 2020-as költségvetéssel, ahol még csak 4 ezer milliárd forint szerepelt ezen a tételsoron. Az ÁFA a legfontosabb bevételi forrása a költségvetésnek. A táblázatban olvasható számokból nagyon jól kivehető, hova helyezi a hangsúlyt a magyar adórendszer a bevételek terén, és ez egyértelműen a fogyasztási adók köre. De hogy ez meddig tartható, meddig tud koherensen így működni, az egy érdekes szakmai kérdés.
Elérhető a transzferár adatszolgáltatással kiegészített TAO bevallás
A társasági adó törvény 2023-tól hatályos módosítása értelmében a transzferár nyilvántartási kötelezettség hatálya alá tartozó adózóknak azon túl, hogy a társasági adóbevallás benyújtásáig el kell készíteniük a transzferár dokumentációt, ezentúl már a nyilvántartási kötelezettséggel érintett ügyletekről is adatot kell szolgáltatniuk. Az adatszolgáltatás teljesítését lehetővé tevő szabályok gyakorlati alkalmazása azonban nem indult zökkenőmentesen, az adóhatóság ugyanis csak 2023. január 19-én tette közzé az adatszolgáltatási pótlapokkal kiegészített formanyomtatvány első verzióját. A NAV honlapján egyelőre kizárólag a 2129-es kódjelű adatlap érhető el, azaz csak azon adózók tudják teljesíteni az adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségüket, akik a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmaznak és már a 2021. évben kezdődő üzleti év vonatkozásában is kell adatot szolgáltatniuk. A naptári évvel azonos üzleti évet alkalmazó adózóknak még várniuk kell.
A veszteségesen működő adózók az adóhatóság célkeresztjében
A NAV kiemelt figyelemmel kíséri azoknak azokat a vállalkozásokat, amelyek adóbevallásaik alapján folyamatosan veszteséget termelnek. Árulkodó jel lehet többek között a házipénztár tartósan negatív egyenlege, mivel ez arra utal, hogy a vállalkozó a kiadásait rendszeresen úgy fizette, hogy arra nem volt lekönyvelt fedezete. Az adóhatóság ellenőrei ezen a módon jutottak el egy olyan TÜZÉP-telephez, amely 37 millió forint bevételt titkolt el. A vállalkozó végül pótlólag önellenőrzéseket nyújtott be és közel 10 millió forint adót fizetett meg.
Titokban egyezett meg az állam egy sokmilliárdos kártérítési ügyben
Még 2012-ben lehetetlenítette el a magyar állami a hazánkban működő francia cafeteria-cégeket azzal az intézkedéssel, amely szerint kizárólag Szép-kártyát és Erzsébet-utalvány formájában lehetett béren kívüli juttatásokat adni a munkavállalóknak. Az elmúlt 10 évben folyamatosan zajlott a pereskedés a felek között. Nemrégiben egy céges beszámolóból derült csak ki, hogy ezek a perek lezárultak. Volt, ahol bírósági ítélettel, volt, ahol peren kívüli megegyezéssel. Két esetben is kártérítést kellett fizetnie az államnak, az egyikben 13,3 milliárd forintot, a másikban 7 milliárd forintot.
OECD: a vártnál magasabb lehet a globális minimumadóból származó bevétel
A legfrissebb számítások szerint mintegy 70 milliárd dollárral több adót lehet ezen a módon beszedni a legnagyobb nemzetközi vállalatoktól. A korábbi 150 milliárd dollár helyett a szakértők 2023-ban közel 220 milliárd dollárt remélnek.
A számításokról itt lehet bővebben olvasni: Revenue impact of international tax reform better than expected: OECD
Az adás az alábbi felületeken hallgatható meg:
- SPOTIFY: https://shorturl.at/ajlwz
- YOUTUBE: https://youtu.be/wf92TIqHC_Q
- PODPAD: https://shorturl.at/AMOQT
- APPLE PODCAST: https://shorturl.at/jCKZ7
- SOUNDCLOUD: https://shorturl.at/nqO36
A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast hivatalos honlapja: https://nyugtaval.hu/