Az Adóhatóság a közelmúltban újabb részletes iránymutatást jelentetett meg a szerződésben meghatározott, határidőn belüli fizetésre tekintettel adott/kapott, nem számlázott engedménynek a késedelmi kamattal arányos részen felüli többletösszegének elszámolásával kapcsolatban.
Az iránymutatás szerint, mind az előre adott engedmény, mind az utólagos engedmény esetében a késedelmi kamattal arányos részen felüli összeget rendkívüli ráfordítások, illetve rendkívüli bevételek között kell kimutatni. Az előre adott engedmény esetében az elszámolt összeggel az engedményt adónak akkor kell módosítania a társasági adóalapját, ha azt (magánszemélynek nem minősülő) belföldi kapcsolt vállalkozásának nyújtja.
Az elszámolt különbözeti összeg az engedményt adónál véglegesen átadott/átvett pénzeszköznek minősül. Ha az engedményt külföldi személy, vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű kapja, vagy az engedményt adó nem rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív (amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol), akkor az elszámolt különbözeti összeg nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordításnak, és az növeli az engedményt adó társasági adóalapját. (Megjegyezzük, hogy az APEH iránymutatás tévesen a Tao tv. 3. sz. melléklet A/13. pontjának korábbi szövegére hivatkozik, de cikkünk már a hatályos szabályok alapján készült).
A fentiek alapján – az APEH iránymutatása szerint legalábbis – a külföldiek részére adott engedmény késedelmi kamatot meghaladó része mindenképpen növeli a társasági adóalapot, a belföldi táraság részére juttatott engedmény esetében pedig szükség van nyilatkozat beszerzésére, ahhoz, hogy ne legye adóalap-növelési kötelezettség.
OrienTax vélemény
Összességében az APEH iránymutatása, csakúgy mint annak korábbi verziója is, véleményünk szerint meglehetősen életszerűtlen, különösen a mostanában tapasztalható likviditás-hiány és ebből következő fizetési nehézségek tükrében. A késedelmi kamat ugyanis önmagában nem fejezi ki egy ügylet hitelezési kockázatának árát, amelyet az előrefizetés kedvezménye kompenzál, illetve az alternatív megoldások, mint pl. a faktorálás költségei is magasabbak lehetnek az esetleges egyszeri díjak miatt. Az APEH iránymutatása csak egy értelmezés, ezért APEH ellenőrzések esetén hasonló adóhatósági értelmezéssel véleményünk szerint mindenképpen érdemes vitatkozni. Jövőbeli tranzakciók esetében pedig javasoljuk annak megfontolását, hogy az előrefizetésért adott kedvezményt utólag számlával is korrigálják, így elkerülhető az APEH által felvázolt kedvezőtlen adókövetkezmény.