Bizonyos engedményekért cserébe a magyar kormány végül feladta vétóját, és nem akadályozza tovább a globális minimumadó uniós bevezetését. A hivatalos kommunikáció szerint elsősorban azért, mert az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága részéről írásos megerősítést kapott arról, hogy a helyi iparűzési adó beszámítható lesz az effektív adókulcs mértékébe.
Húzós jogalkotási munka vár Magyarországra a globális minimumadó bevezetése miatt
A globális minimumadó elsősorban azokat a belföldi vagy nemzetközi cégcsoporthoz tartozó hazai vállalatokat érinti, amelyek éves konszolidált bevétele csoport szinten eléri a 750 millió eurós határt. A szabályozás komoly adminisztratív terhet helyez a vállalati szektor érintett részére, mivel ezeknek a társaságoknak az effektív adóterhelésüket még akkor is ki kell számolniuk, ha az végül 15% feletti eredményre vezet és a kapcsolódó adminisztratív kötelezettségeket (adatszolgáltatás, bevallás) is teljesíteniük kell majd. A globális minimumadóval kapcsolatos felkészülést ezért indokolt időben elkezdeni. Emellett a magyar kormányzatnak is át kell gondolnia az adópolitika néhány eddig kifejezetten fontos elemét és előfordulhat, hogy változtatások válnak szükségessé többek között a társasági adó kedvezményrendszerének vonatkozásában.
Megszületett az uniós döntés a karbonvám kivetéséről
A nyári kudarc után úgy néz ki, a tagállamok képviselőinek és az Európai Parlament küldötteinek most tényleg sikerült megállapodásra jutni. A december 13-án megszületett döntés értelmében az EU minden olyan importtermékre karbonadót vet ki, amelynek előállítása káros gázok kibocsátásával jár. Ezek a következők: vas, acél, cement, műtrágya, alumínium, elektromos áram, hidrogén. Az intézkedés célja, hogy kiegyenlítettebbé váljon a verseny az EU-n belül a széndioxid kvóták miatt magasabb költséggel előállított és a lazább környezetvédelmi előírások miatt is olcsóbb külföldi termékek között.
A korábbi helyzet egyik nagy haszonélvezője Ukrajna volt az unióba irányuló jelentős áram- és acélexportja miatt. Nagy kérdés, hogy mit fog ezzel a helyzettel kezdeni Brüsszel, mert nyilván támogatni akarja az ukrán gazdaságot, illetve annak újjáépítést.
FATCA – megújított megállapodás az Egyesült Államokkal
Mint ismeretes, az USA kormánya júniusban felmondta az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, amely várhatóan 2023. január 8-án meg is szűnik. Ez többek között azért is volt probléma, mert eddig ez az egyezmény volt a jogalapja a két ország közötti automatikus adóügyi információcserének is, amelynek hiányában 30%-os forrásadó terhelhetne minden amerikai forrású kifizetést. Ennek elkerülése érdekében került sor ezért a pénzügyi számlákra vonatkozó adatcserét is szabályozó, már 2014 óta létező bilaterális egyezmény, az ún. FATCA megújítására.
Varga Mihály pénzügyminiszter 2022. december 10-i Facebook-bejegyzésében jelentette be, hogy Magyarország adóügyi megállapodást írt alá az Amerikai Egyesült Államokkal. Azonban nem a várva-várt, a kettős adóegyezménnyel kapcsolatos megállapodásról van szó, mivel a posztból kiderül az is, hogy a megegyezés az ún. FATCA szabályozással kapcsolatos.
Itt az új uniós Áfa digitalizációs csomag
Az Európai Bizottság az elmúlt héten kihirdette az új uniós áfa digitalizációs csomagját, amely az áfa rendszer több nagyon fontos problémáját is átfogóan módosítaná több lépcsőben 2024 és 2028 között. A tervezett módosítások komoly felkészülést igényelhetnek az adózóktól, de végső soron jelentős költséghatékonyságot eredményezhetnek a mindennapi működésben.
A csomag az alábbi fő témákat tartalmazza:
- Új számlaadat-szolgáltatási kötelezettség és e-számlázási szabályok
- Online platformok áfa kötelezettségei
- A külföldi áfa regisztrációk megszüntetése
A tervezett intézkedések fenekestül forgatják fel azt a módszertant, amely alapján az unió és az uniós adóhatóságok együttműködnek. Ebből a szempontból a csomag az elmúlt 15 év legfontosabb adószabályozási változását hozhatja el.
Magyarország nagyon előkelő helyen szerepel az Európai Bizottság áfarés listáján
Az áfarész a kivetett, de be nem szedett áfa közötti különbséget jelenti. Az Európai Bizottság december 8-án hozta nyilvánosságra ezzel kapcsolatos legújabb jelentését, amely 2020-ig dolgozza fel az adatokat. A 2020-as becslés még 6,1 százalékos áfarést prognosztizált Magyarország esetén, a végső érték azonban még ennél is egy nagyságrenddel jobb, 5,1 százalék lett, ami figyelemre méltó változás. Ezzel az EU tagállamok közül Magyarország érte el a legjobb eredményt az áfacsalással szembeni küzdelemben, vagyis továbbra is nagyon jónak számít a magyar áfafegyelem.
A magyar kormány derogációt kért az Európai Bizottságtól az üzemanyagok jövedéki adójára
A kezdeményezés célja, hogy az uniós előírásoknál alacsonyabb szinten maradhasson a magyar jövedéki adó, a gyenge forint miatt ugyanis a jelenleginél literenként 24–25 forinttal magasabbnak kellene lennie. A kormány bízik abban, hogy pozitívan bírálják el a kezdeményezésüket, ha mégsem, akkor meg kell emelni a jövedéki adót, különben kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen. A lépésre azért volt szükség, mert egy 2003-as uniós rendelet előírja, hogy a jövedéki adó nem lehet kevesebb, mint 359 euró ezer literenként a 95-ös benzin, illetve 330 euró ezer literenként a gázolaj esetében.
Az adás az alábbi felületeken hallgatható meg:
- SPOTIFY: https://tinyurl.com/55zbenmv
- YOUTUBE: https://youtu.be/8y7krIrBzmI
- PODPAD: https://tinyurl.com/mrz3ph2c
- APPLE PODCAST: https://tinyurl.com/2ttr2667
- SOUNDCLOUD: https://tinyurl.com/36ecxp3a
A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast hivatalos honlapja: https://nyugtaval.hu/