Megszavazták a jövő évi adótörvényeket

A Gazdasági Bizottság által előterjesztett módosítások mellett nincsenek nagy meglepetések és új elemek az Országgyűlés által elfogadott őszi adócsomagban. A legfontosabb különbség a benyújtott változathoz képest az, hogy az elfogadott jogszabályok között nem szerepelnek a társas és egyéni vállalkozók kötelezettségét érintő változások, amelyek az eredeti tervek szerint 2025-től léptek volna érvénybe. Ezen felül nem lépnek életbe az áfalevonási jog közvetett vámjogi képviselőre történő engedményezésével kapcsolatos szigorítások sem. Az alábbiakban adónemenként foglaljuk össze a lényeges módosításokat. 

  • Több személyi jövedelemadózással összefüggő jogszabály is módosul a magyar-amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése miatt, így egyebek mellett változik a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó rendelkezés is. 
  • Elfogadták az eÁFA-rendszer 2024. január 1-jei indulását lehetővé tevő jogszabály-módosításokat is. Az új bevallási mód használata fakultatív, hiszen egyelőre a hagyományos, ÁNYK alapú megoldás is fennmarad. Fontos kiemelni, hogy aki ez utóbbi módon adja be az alapbevallást, annak az önellenőrzés is csak ÁNYK-n keresztül lesz lehetséges. 
  • Szintén az ÁFA-törvényt érinti, hogy lefektették az e-nyugta szabályait, amelyek 2025-től lesznek hatályosak. Ezek értelmében e-nyugtát kiállítani, kibocsátani kizárólag elektronikusan lehet, amelyről a vevő kérésére, illetve jogszabályban meghatározott esetekben papír alapú másolatot is rendelkezésre kell bocsátani.
  • Megváltoznak az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás és felújítás adókedvezményéhez kapcsolódó szabályok is. A kedvezmény mértéke 30 millió euróra emelkedik azzal a feltétellel, hogy felújítás esetén 20 százalékkal kell javulnia az energiahatékonyságnak.
  • Fontos változás, hogy a közúti árufuvarozáshoz vagy személyszállításhoz használt járművek üzembentartója, bérlője által a kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető összeg literenként a korábbi 3,5 Ft-ról 10 Ft-ra, illetve 13,5 Ft-ról 20 Ft-ra emelkedik.
  • Az őszi adócsomag részeként, külön törvényjavaslatban fogadták el a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló rendelkezéseket, amelyek az EU 2022 decemberében elfogadott irányelvével összhangban 2023. december 31-én lépnek hatályba. A részletekről külön cikkben számolunk be.
  • Két lépésben vezetik ki a 2013-ban hatályba lépett közművezetékek adóját. 2024. január 1-jétől már nem lesz a közművezetékek adójának tárgya a hírközlési vezeték, míg 2025. január 1-jétől teljesen megszűnik ez az adónem.
  • Eldőlt, hogy 2024 végéig meghosszabbítják a reklámadó felfüggesztését, így ezt az adónemet egyelőre továbbra sem kell megfizetni.
  • A számsorsolásos szerencsejátékok népszerűségnövelését célozza az az elfogadott módosítás, amelynek értelmében a nyeremények után jövőre már nem kell személyi jövedelemadót fizetni. 
  • A kiskereskedelmi szektort 2024-től érintő módosításokat nem az adócsomagban, hanem az extraprofitadó rendeleti szabályozásban vezetik be. Ennek értelmében a kiskereskedelmi adó legfelső kulcsa 4,1%-ról 4,5%-ra emelkedik, míg a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi tevékenységet folytatókra az általánostól eltérő adósávok lépnek életbe (az adóalapjuk 500 millió forintot meg nem haladó részét nem terheli aló, míg az 500 millió forintot meghaladó részre 3% az adó).

2024. január 1-jétől törvényi szintre emelik azt az extraprofitadó kormányrendeletből már ismert kiegészítést, hogy a légitársaságok hozzájárulásának számításakor azoknál az utasoknál is az alacsonyabb sávos díjösszegek alkalmazandók, akiknél a végső úti cél Izrael Állam (az Európán belül történő utazásokhoz hasonlóan). Továbbá az elfogadott törvénymódosítás alapján azon utasok esetében, akiknek a végső úti célja a Török Köztársaság, a jövő évtől szintén a kedvezőbb sávos díjmértékek alkalmazandóak.

Energiahatékonysági adókedvezmény

A közelmúltban módosított Általános Csoportmentességi Rendelet alapján az elfogadott törvényjavaslat több ponton módosítja/szigorítja az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményéhez kapcsolódó részletszabályokat, illetve új rendelkezéseket is bevezet ezzel kapcsolatban.

  • A törvény kiegészül az „alternatív beruházás, felújítás” fogalmával. E tekintetben olyan, az adókedvezmény alapját képező beruházáshoz, felújításhoz hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező beruházást, felújítást lehet alapul venni, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak, és amelyet az adózó adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna, és amely még néhány, a törvényben részletezett további vagylagos feltételnek megfelelhet.Ennek megfelelően pontosítják az elszámolható költségek körét is.
  • A módosítás továbbá limitálja az igénybe vehető adókedvezmény mértékét, ha az adózó alternatív beruházás, felújítás alkalmazása nélkül, magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházás, felújítás elszámolható költsége alapján határozza azt meg.
  • Változik az adózó által igénybe vehető adókedvezmény maximális, általános mértéke. Az adókedvezmény maximális mértéke az eddigi 15 millió eurónak megfelelő forintösszegről 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre nő.
  • A módosítás pontosítja, illetve kiegészíti azon esetek körét, amelyekkel kapcsolatban nem vehető igénybe adókedvezmény. A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás esetében az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a beruházást, felújítást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal befejezték. Az elfogadott javaslat egyértelműsíti, hogy nem vehető igénybe adókedvezmény, ha a beruházás, felújítás kapcsolt energiatermelés, távfűtés vagy annak támogatására irányul. Nem támogatható a fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő tárgyi eszköz telepítése sem.
  • Ezentúl (összhangban az Általános Csoportmentességi Rendelet új jogcímével) eltérő szabályok vonatkoznak azokra a beruházásokra, felújításokra, amelyek épületekre irányulnak. Ebben az esetben elszámolható költségnek minősül az épület energiahatékonyságát növelő beruházás, felújítás bekerülési értéke, azzal, hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költség nem minősül elszámolható költségnek.
  • Több, az energiahatékonysági adókedvezményhez kapcsolódó definíció is módosul. Egyúttal bevezetik a primerenergia fogalmát is. Ennek az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia minősül, amely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. Az épületekre irányuló beruházások, felújítások vonatkozásában az adókedvezmény igénybevételének ezentúl feltétele, hogy a beruházás, felújítás 10/20%-os javulást eredményezzen a primerenergiában mért energiahatékonyság tekintetében (az épület jellegének megfelelően). A kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni.
  • Az épületekkel kapcsolatban igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 15%-át, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Kis- és középvállalkozások esetében 20-10%-kal növelhető az adókedvezmény mértéke.

Fejlesztési adókedvezmény

  • Az elfogadott törvényjavaslat pontosítja azt az esetkört, amely az Európai Bizottság engedélyén alapuló határozathoz köti az adókedvezmény igénybevételét. Erre főszabály szerint akkor lesz szükség, ha a jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja a 41,25 millió eurónak, vagy 24,75 millió eurónak vagy 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget (a beruházás megvalósítási helye alapján).
  • Az Általános Csoportmentességi Rendelet új rendelkezésével összhangban módosítják a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó értékhatárt is. Esetükben akkor lesz szükséges az Európai Bizottság engedélyén alapuló határozat az adókedvezmény igénybevételével összefüggésben, ha a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye

  • 2023. december 31-étől bevezetnek egy új kutatás-fejlesztési adókedvezmény jogcímet a korábbi K+F adóösztönzők alternatívájaként. A K+F adókedvezmény a globális minimumadóban (kiegészítő adók) elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősül, azonban azzal nem csak a globális minimumadó alanyok élhetnek.
  • A K+F adókedvezmény az adózó alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, valamint kísérleti fejlesztés tevékenységére, az ehhez kapcsolódó tételesen felsorolt közvetlen költségekre (elszámolható költség) tekintettel, először a 2024. adóévben lesz alkalmazható. Az elszámolható költségek köre szűkebb, mint amit az adózók a K+F adóalapcsökkentő tételnél figyelembe vehetnek.
  • Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség maximum 10%-a, de nem haladhatja meg adózónként és projektenként az egyes nominális, euró alapú határértékeket, amely az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben lesz érvényesíthető. A jogszabály lehetőséget teremt továbbá arra, hogy a fel nem használt adókedvezményt az adózó készpénzre váltsa (a vonatkozó feltételek fennállása esetén).
  • Az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben az adózót adatszolgáltatási kötelezettség is terheli majd az éves adóbevallásában.
  • Az adókedvezmények érvényesíthetőségi sorrendjét is megváltoztatják, az új K+F jogcím minden más adókedvezmény előtt lesz alkalmazandó és akár nullára is lehet csökkenteni a társasági adót.

Bejelentett részesedés

  • A törvénymódosítás lehetőséget teremt arra, hogy az adózó a 2023. december 31-ét megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig, utólag bejelentse az adóhatósághoz (feltéve, hogy a részesedés a bejelentéskor megfelel a vonatkozó definíciónak).
  • E szabály választása esetén a részesedés tényleges (szakértő által meghatározott) piaci értéke és könyv értéke 2023. december 31-én fennálló nyereségjellegű különbözetének 20%-a társasági adóalapot képez. A vonatkozó társasági adót az általános szabályok alapján kell bevallani és megfizetni, azonban az e szabály alapján megállapított adóalap és adó terhére csökkentés nem érvényesíthető.
  • A részesedéssel kapcsolatos társasági adóalap meghatározása során a későbbiekben úgy kell eljárni, mintha a részesedés bekerülési értéke a részesedés tényleges, 2023. december 31-ére kimutatott piaci értéke lenne (figyelemmel a 2023. év vonatkozásában már leadózott összegre).
  • Az ily módon bejelentett részesedésekhez adminisztrációs kötelezettség is társul, ugyanis a fentiek alátámasztásaként külön nyilvántartást kell vezetni a részesedésekhez kapcsolódó adatokról.

Egyéb rendelkezések

  • A törvény az ellenőrzött külföldi társaság meghatározását módosítja az olyan külföldi személy állandó telephelyére vonatkozóan, amely a külföldi személy illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles. A módosítás alapján továbbá hatályát veszti az unión kívüli egyezményes államokban azon telephelyeinek ellenőrzött külföldi státusz alóli mentesülése, amelyek jövedelmét Magyarországon mentesítették társasági adóban.
  • Kiegészül a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre. A kettős nem adóztatás elkerülése érdekében az egyes kifizetések társasági adóalapból való le nem vonhatósága kiterjed az olyan államokba kimenő jogdíj- és kamatfizetésekre is, amelyek szerepelnek a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében, vagy amelyek nulla vagy alacsony adókulcsúnak minősülnek (kivéve, ha a jogdíj, a kamat felmerülésének fő célja adóelőnyön kívüli, valós gazdasági, kereskedelmi előny, amely fennállását az adózó köteles bizonyítani). Az elfogadott törvényjavaslat azonban rögzíti, hogy az adóalapot kétszeresen nem kell megnövelni.
  • Pontosítják a kapcsolt vállalkozások meghatározására vonatkozó szabályokat (a feltételeknek megfelelő testvérvállalatok is kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a társasági adó egyes rendelkezéseinek alkalmazásakor).

Az elfogadott törvény 2024. január 1-től a kisvállalati adóalap meghatározása során összhangba hozza a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény összegét (amely jelenleg személyenként maximum 500 ezer forint / hó) a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény szintén 2024. január 1-től hatályos adókedvezmény összegével (maximum a minimálbér kétszerese) a doktori képzésben résztvevők vonatkozásában.

A törvény értelmében továbbá megszűnik a KIVA-alanyiság, ha a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája nyilvánosan működő részvénytársasággá változik, mégpedig a formaváltás napját megelőző nappal. Amennyiben az adóalanyiság a Tao. tv. szerint kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés vagy szétválás miatt szűnik meg, akkor az egyesüléssel vagy szétválással érintett adózó az egyesülés vagy szétválás napját követő 15 napon belül a NAV-hoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatja a KIVA-alanyiságot. Az egyesüléssel, szétválással érintett adózó a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában jogosult a még fel nem használt elhatárolt veszteség és a törvény 20. § (7) bekezdés szerinti beruházási kedvezmény továbbvitelére. A rendelkezések a kihirdetést követő naptól lépnek életbe.

2024. január 1-jétől a helyi adók vonatkozásában az önkormányzat csak azon adózók adatait teheti közzé, akiknek a kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló helyi adó tartozásuk összege meghaladja az 500 ezer forintot (jelenleg ez az értékhatár 100 ezer forint).
A vállalkozási tevékenységet nem végző, adótartozással rendelkező magánszemélyek adatait nem lehet nyilvánosságra hozni a jövőben.

Szintén ettől az időponttól bővül az idegenforgalmi adómentességet élvezők köre a különleges jogállású szervek azon alkalmazottjaival, akik közszolgálati kötelezettségük teljesítése céljából töltenek vendégéjszakát az adott önkormányzat illetékességi területén.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslathoz képest a véglegesen elfogadott törvény a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) 2024. év eleji indulására tekintettel bevezeti az érintett gyártók, forgalmazók fogalmát. Továbbá a kapcsolódó számviteli szabályok megváltozását lekövetve meghatározza esetükben a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értékének számítási módját oly módon, hogy a visszaváltási díj sem a nettó árbevételüknek, sem pedig az eladott áruk beszerzési értékének nem lesz része, így nem képezi a helyi iparűzési adójuk alapját.

A globális minimumadó szabályairól szóló törvény alapján, ha a vállalkozó él a kutatás-fejlesztési tevékenységére tekintettel igénybe vett társasági adókedvezménnyel, akkor helyi iparűzési adó alapját nem csökkentheti az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével a 2023. december 31-től kezdődő pénzügyi évek vonatkozásában.

A törvény értelmében módosítják az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének szabályait és bevezetik az épület esetében igénybe vehető új energiahatékonysági adókedvezményt.

A Gazdaság-újraindítási Akcióterv részeként a cél a közműadók kivezetése, melyre két lépésben kerül sor: 2024. január 1-jétől nem lesz a közművezetékek adójának tárgya a hírközlési vezeték, míg 2025. január 1-jétől teljesen megszűnik ez az adónem.

A törvény alapján a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli törvény) kiegészül a 2024. január 1-jétől induló kötelező visszaváltási rendszerrel kapcsolatos előírásokkal.

E szerint a nem újrahasználható termékek visszaváltási díját, a kötelezően visszaváltási díjas újrahasználható termékek díját, valamint a gyártók által önkéntesen vállalt visszaváltási díjas termékek visszaváltási díját eltérően szükséges kezelni. Az utóbbi két esetben az elszámolások a nettó árbevételt, illetve az eladott áruk beszerzési értékét érintik. A törvény értelmében a koncessziós társaság felé megfizetendő nem újrahasználható termékek visszaváltási díját a gyártónak egyéb ráfordításként, a 2023. július 1-jétől bevezetett kiterjesztett gyártói felelősségi díjat (EPR díj) pedig igénybe vett szolgáltatásként szükséges a számviteli nyilvántartásaiban elszámolnia. A javaslathoz képest az elfogadott törvény tovább pontosítja azt is, hogy a visszaváltási díj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni szükséges.

Az elfogadott törvény alapján még fogalmi pontosításokkal egészül ki a Számviteli törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény által bevezetetett új jogintézménnyel, az építmény joggal összhangban.

A pótbefizetésből és az osztalékból származó követelés elengedésére vonatkozó szabály alanyi hatályát is kiterjeszti a módosított törvény. A gazdasági társaságok mellett immár az annak nem minősülő vállalkozókra is alkalmazhatók a szabályok, így többek között szövetkezetekre is kiterjed az említett rendelkezések alkalmazhatósága.

A törvény a globális minimumadó implementációjának keretében bevezeti a nemzetközi számviteli elszámolásokban már ismert halasztott adó intézményét a magyar számviteli szabályokba. A halasztott adó alkalmazása választható az adózók számára, amelyet a számviteli politikában szükséges rögzíteni.

A halasztott adó azokat az átmeneti különbözeteket kezeli, amelyek a számviteli és az adótörvény szerinti elszámolások különbözősége miatt merülnek fel (tipikusan ilyen tételek pl. a fejlesztési tartalék, értékcsökkenés, céltartalék, elhatárolt veszteség, adókedvezmények).

A beszámolóban kizárólag azokat a halasztott adópozíciókat lehet kimutatni, amelyek a nyereségadó alapjában a következő üzleti években várhatóan realizálódnak.

A mérlegben a halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek nettósított összegét kell kimutatni előjeltől függően a befektetett eszközök vagy a hosszú lejáratú kötelezettségek között. Az eredménykimutatásban pedig a tárgyévi állományváltozás összegét kell elszámolni, ami módosítja annak adófizetési kötelezettség sorát (halasztott adókövetelés esetén csökkenti, kötelezettség esetén növeli).

Az alkalmazás első üzleti évében a halasztott adókövetelés és adókötelezettség nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben lenne szükséges kimutatni (csak azokat, amelyeket az előző üzleti év mérlegfordulónapján is kimutathattak volna). A halasztott adókövetelés mérleg szerinti értékéből származó eredménytartalék növekedésre az eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni.

A törvény szerint a halasztott adószabályokat már 2023. évben induló üzleti évre is lehet alkalmazni.

Az amerikai-magyar kettős adóztatás kizáró egyezmény megszűnéséhez kapcsolódó változások

A személyi jövedelemadózás területét érintő több változás az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény 2024. január 1-jei megszűnéséhez kapcsolódik.

2024. január 1-jétől nem minősül egyéb jövedelemnek az értékpapírból vagy kamatból származó jövedelem, ha az értékpapírt kibocsátó vagy a kamatot fizető személy olyan OECD tagállamban rendelkezik székhellyel, amellyel Magyarországnak nincs hatályos kettős adóegyezménye.

Hasonlóképpen terjeszti ki a jogalkotó az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmát is, amely alapján egy tranzakció akkor is ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül majd, ha az olyan, OECD tagállamban tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével valósul meg, amely tagállammal Magyarországnak nincs kettős adóztatást elkerülő egyezménye. Tekintve, hogy kevés olyan OECD tagállam van, amelynek nincs Magyarországgal adóegyezménye, ezen módosítást is az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnését követően, a magyar adóügyi illetőségű magánszemélyekre nézve jelenleg előnytelen szabályok indokolják.

Az egyezmény megszűnéséhez kapcsolódóan módosulnak továbbá a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó szabályok is, ami az Egyesült Államokból jövedelemmel rendelkező, vagy az Egyesült Államokból kiküldött magánszemélyek számára hátrányos lehet. A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye alapján külföldről származó külön adózó jövedelem (pl. osztalék) esetén továbbra is lehetséges lesz a külföldön megfizetett adó beszámítása, a belföldről származó külön adózó jövedelem esetén ugyanakkor nem. Továbbá ezzel összhangban módosulnak az összevonandó adóalapra vonatkozó beszámítási szabályok is, melyek szerint nem lesz figyelembe vehető külföldön megfizetett adóként az az összeg, aminek kivetése és megfizetése olyan jövedelemre tekintettel történt, ahol a jövedelemszerzés helye belföld.

Pontosították továbbá az előadóművészek és sportolók jövedelemszerzésének helyére vonatkozó szabályokat is. Az új szabályozás – a Magyarország által kötött kettős adóztatás elkerülő egyezmények többségével összhangban – 2024. január 1-jétől kiterjeszti az adóztatási jogot. Ennek megfelelően a belföldi jogszabályok alapján az adóztatás joga akkor is a tevékenység végzésének helye szerinti államot illeti meg, ha az e tevékenységből származó jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik (például ha a magánszemély cégén keresztül szerződve végzi tevékenységét).

Az egyéni vállalkozók közteherviselésének egyszerűsítése, az önálló tevékenységből származó jövedelem

Ahogy korábban is írtuk, az egyéni vállalkozók közteherviselésének és adminisztrációjának egyszerűsítését célzó rendelkezések (melyek többnyire 2025. január 1-jétől léptek volna hatályba), kikerültek a végleges adócsomagból arra való hivatkozással, hogy még egyeztetés szükséges azok pontos tartalmát illetően. Mindenesetre az egyszerűsítésre való törekvés megmaradt, így valószínűleg – némileg megváltoztatott tartalommal – még viszontlátjuk a módosításokat a következő évi adócsomagban.

Bizalmi vagyonkezelést érintő változások

Újfent átírták a bizalmi vagyonkezelés szabályait, amelyek a törvény kihirdetését követő 30. napon lépnek hatályba. A módosítás értelmében a bemeneti adóztatás helyett kimeneti adóztatást vezetnek be, amennyiben a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének terhére történik a bevétel juttatása a kedvezményezett részére, és a bevétel juttatását megelőző 5 éven belüli olyan vagyonátadás történt, amikor a juttatott vagyonelemeket felértékelték (ún. eszközérték-növekmény).

A vagyonátadás során nem kell megállapítani az eszközérték-növekményt, ha az átvevő a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, illetve az alapító elhunytával szerzi meg, továbbá nem adóköteles az eszközérték-növekmény akkor sem, ha a vagyoni érték tulajdonjogát a kedvezményezett a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytát követően szerzi meg.

Átmeneti rendelkezést iktatnak be annak érdekében, hogy a változás a 2023. szeptember 12. előtt létrejött bizalmi vagyonkezeléseket, magánalapítványokból történő vagyonkiadást, vagy ezen időpont előtt átadott vagyonelemeket ne érintse, feltéve, hogy ha az induló tőke terhére történő vagyont nem abban a formában adják át a kedvezményezett részére, mint amilyenben azt a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) adta.

A bevétel megszerzésének időpontja

2024. január 1-jétől pontosítják a bevétel megszerzésének időpontját. Igénybe vett szolgáltatás esetén – amennyiben a szolgáltatás juttatója és nyújtója ugyanaz a személy – ez az a nap lesz, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.

Induló vállalkozásban tagsági jogot megtestesítő részesedés ingyenes vagy kedvezményes szerzése

2024. január 1-jétől nem minősül bevételnek az induló vállalkozásban munkavállaló, vezető tisztségviselő által ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett tagsági jogot megtestesítő részesedés (részvény, üzletrész), vagy erre vonatkozó jog megszerzése. Ennek feltétele, hogy a juttatás megfeleljen a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, illetve az, hogy a megszerzett részesedés 3 éven belül ne kerüljön értékesítésre. Az új szabályozás ezzel összhangban meghatározza az induló vállalkozás fogalmát, melynek csak olyan mikro- vagy kisvállalkozások felelhetnek meg, melyek 5 éven belül kerültek bejegyzésre.

Ajándékozáshoz kapcsolódó változások

2024. január 1-jétől csekély értékű ajándékot nem csak évente egy, hanem újra évente három alkalommal lehet majd adni egyes meghatározott juttatásként, a minimálbér 10%-át meg nem haladó mértékben. Csekély értékű ajándékot egyébként 2018-ig is évi háromszor lehetett juttatni, így visszahozzák ezt a régi kedvezőbb szabályt.

Az év végi ajándékozásokhoz közeledve érdemes kiemelni ezen felül, hogy 2023. december 1-jétől adómentessé válik a borásztól vásárolt bor juttatása, amennyiben a felhasználás reprezentációs, vagy nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, csekély értékű, vagy üzleti ajándékként történik azzal, hogy a felhasználás módjának, valamint a beszerzés forrásának megállapíthatónak kell lenni a nyilvántartásokból.

Számsorsjátékon elért nyeremény adómentessége

Egyes számsorsjátékokon (pl. lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében az elért nyeremény mentesül a személyi jövedelemadó alól 2024. január 1-jétől.

Egyéb adminisztratív jellegű változások

Változnak a 30 év alatti anyák kedvezményével a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adóadminisztrációjával kapcsolatos szabályok. A módosítás szerint a (családi kedvezményhez hasonlóan) 30 év alatti anyák kedvezményéhez is szükséges lesz bizonyos adatokról nyilatkozni az adóbevallásban. A béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adminisztrációját segítő változás, hogy az ezzel a juttatással összefüggő adókötelezettséget nem havonta, hanem negyedévente kell majd teljesíteni 2024. január 1-jétől.

Ahogy korábban is írtuk, az egyéni vállalkozók közteherviselésének és adminisztrációjának egyszerűsítését célzó rendelkezések (melyek többnyire 2025. január 1-jétől léptek volna hatályba), kikerültek a végleges adócsomagból arra való hivatkozással, hogy még egyeztetés szükséges azok pontos tartalmát illetően.

Változás a szociális hozzájárulási adókedvezményekbe bevonható munkavállalók körében

2024. január 1-től a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezményt nemcsak a magyar állampolgárságú munkavállalók után, hanem a Magyarországgal határos nem EGT-államok (tehát Szerbia és Ukrajna) állampolgárainak foglalkoztatása esetén is érvényesíteni lehet.

K+F tevékenység utáni szocho adókedvezmény érvényesítése

Az elfogadott törvénymódosítás alapján 2023. december 31-jétől a kifizető nem vehet igénybe a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményt, ha az adóévre a kutatás-fejlesztési tevékenység társasági adókedvezményének alkalmazását választotta.

Ahogy korábban is írtuk, az egyéni vállalkozók közteherviselésének és adminisztrációjának egyszerűsítését célzó rendelkezések (melyek többnyire 2025. január 1-jétől léptek volna hatályba), kikerültek a végleges adócsomagból arra való hivatkozással, hogy még egyeztetés szükséges azok pontos tartalmát illetően.

Bevezetik a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalmát

Az elfogadott törvény alapján a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkeresetnek felel meg.

TB alap meghatározása harmadik ország állampolgárának kiküldetése esetén

A harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetében a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelem minősül járulékalapnak. Ennek következtében ezen személyi kör vonatkozásában megszűnik a kiküldetés esetében alkalmazható kedvezményes járulékalap szabály, miszerint a járulékalap az alapbér, de legalább a bruttó átlagkereset.

Mivel az egyéni vállalkozók adózásának 2025-től tervezett átalakítása végül kikerült az idei évi adócsomagból, így az új KATA tv. szabályain sem módosítottak.

2024 január 1-jétől az Efo törvény rögzíti, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban a munkáltató által fizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, az adókötelezettség teljesítésére azonban továbbra is az Efo tv. szabályait kell majd alkalmazni. Lényeges, hogy a Szocho törvényben rögzített mentességek és kedvezmények az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem lesznek alkalmazhatóak. A módosítás célja a magánszemélyek adózásának egyszerűsítése, mivel ez a közteher a szociális hozzájárulás jellemzőit viseli, ezért kerül át az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés ebbe az adónembe.

Az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódik az a módosítás, amelynek értelmében 2024. január 1-jétől a háztartási alkalmazottak nem minősülnek társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak. Ezen felül megszűnik a foglalkoztatónak a háztartási munka nyilvántartásba vételével kapcsolatosan a jelenlegi szabályozás értelmében háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forintos regisztrációs díjfizetési kötelezettsége.

Különös teljesítési hely szabályok

Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre való belépést biztosító szolgáltatások teljesítési helye az a hely, ahol a rendezvényt ténylegesen megrendezik. 2025. január 1-jétől, amennyiben a rendezvényen vagy eseményen a részvétel virtuálisan, online történik, akkor a teljesítési hely meghatározására a főszabály vonatkozik majd, így a teljesítési hely az a hely lesz, ahol a szolgáltatást igénybe vevő adóalany gazdasági céllal letelepedett vagy a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett, illetve ennek hiányában, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Az egyes műalkotások Európai Unión kívülről történő behozatalának kedvezményes áfamértéke

2024. január 1-jétől az Áfatörvény 8. mellékletében meghatározott műalkotásokra kedvezményes, 5%‑os áfamértéket kell alkalmazni az Európai Unión kívülről behozott műalkotások tekintetében.

Egészségügyi tevékenységhez kapcsolódó adómentességek

Az Áfatörvény értelmében jelenleg is mentes az adó alól a humán fogorvosi és fogtechnikusi tevékenységet ilyen minőségben végző által teljesített szolgáltatásnyújtás, illetve az ehhez kapcsolódó termékértékesítés. 2024. január 1-jétől a szabályozást annyiban pontosítják, hogy termékértékesítés körében az adómentesség a fogászati protézis értékesítésére terjed ki. Szintén 2024. január 1-jétől az adó alóli mentesség köre kiegészül a hatósági engedéllyel végzett sérült- vagy betegszállítási tevékenységgel. A mentesség tehát a nem közszolgáltatónak minősülő szolgáltatókra is vonatkozik majd, feltéve, hogy a tevékenységet végző szolgáltató a szállítást speciálisan erre a célra felszerelt gépjárműben végzi.

Adólevonási jogra vonatkozó rendelkezés kiegészítése

Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást olyan ügylet érdekében használja vagy hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, amennyiben belföldi teljesítés esetén adólevonásra jogosítana. Mivel az adóalanynak 2025. január 1-jétől lehetősége lesz a letelepedési tagállamától eltérő tagállamban is alanyi adómentességet választani, az Áfatörvény kiegészül oly módon, hogy nem gyakorolható majd levonási jog azon ügyletekhez kapcsolódó beszerzések vonatkozásában, amelyeket az adóalany másik tagállamban teljesít, ha ebben a másik tagállamban alanyi adómentesként jár el.

Adólevonási jog engedményezése közvetett vámjogi képviselőre

Módosító javaslattal kikerült az őszi adócsomagból azoknak a szabályoknak a szigorítása, amelyek az áfalevonási jog közvetett vámjogi képviselőre engedményezésére vonatkoztak volna. Az indokolás szerint a szabályozás módosítása ezen a területen további átgondolást igényel, ezért a kérdés rendezését későbbi időpontra időzítik a jogszabályalkotók. Előre várhatóan a jogszabályi rendezés 2024. tavaszán lehetséges a tavaszi adócsomag részeként.

Nyilatkozattétel ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységek fordított adózása esetén

A szolgáltatás nyújtásának minősülő építési-szerelési és egyéb, ingatlanra vonatkozó szerelési munka után az adót a szolgáltatás igénybe vevője fizeti meg, amennyiben az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött. Ezekben az esetekben a szolgáltatás igénybe vevője előzetesen és írásban köteles erről nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. 2024. január 1-jétől, amennyiben a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, akkor a nyilatkozattételi kötelezettség megfordul, így az immár a szolgáltatásnyújtót terheli.

Az e-nyugta kibocsátására és a nyugta adattartalmára vonatkozó szabályok

2025. január 1-jétől az e-nyugta a nyugtatárba való beérkezéssel minősül kibocsátottnak. E-nyugtát kiállítani, kibocsátani kizárólag elektronikusan lehet, amelyről a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybe vevő kérésére, illetve jogszabályban meghatározott esetekben papír alapú másolatot kell rendelkezésre bocsátani.

Szintén 2025. január 1-jétől a nyugta kötelező tartalmi elemei kiegészülnek az értékesített termék megnevezésével, annak globális kereskedelmi áruazonosító számával, továbbá annak mennyiségével, illetve a nyújtott szolgáltatás megnevezésével és mennyiségével, amennyiben ekként kifejezhető a szolgáltatás. Továbbá többek között szükséges lesz feltüntetni az alkalmazott adómértéket az Áfatörvény 83. §-val összhangban (amennyiben a juttatott vagyoni előny pénzben kifejezett összege tartalmazza a fizetendő adót), valamint adómentes termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetén az adómentesség tényét.

A fenti adatok közül 2028. július 1-jét megelőzően nem kötelező a globális kereskedelmi áruazonosító szám feltüntetése a nyugtán. E-nyugtának nem minősülő nyugta esetében pedig a fenti többlet adattartalommal nem kell rendelkeznie a nyugtának.

2025. január 1-jétől az Áfatörvénybe kerül a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalma. Nyugtával egy tekintet alá esik az az okirat, amely legalább tartalmazza

  • az okirat kibocsátásának keltét,
  • sorszámát, amely képes az okirat azonosítására,
  • a hivatkozást arra a nyugtára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja, illetve
  • a nyugta adatának megnevezését, amelyet a módosítás érint.

Amennyiben releváns, a módosítás természetét, illetve annak számszerű hatását is szükséges lesz megjelölni.

Az eÁfa-rendszerre vonatkozó rendelkezések

Az eÁfa-rendszer bevezetéséhez kapcsolódóan mentesül a számlabefogadói adatszolgáltatási kötelezettség alól az az adóalany, aki az eÁfa-rendszer használatával teljesíti a bevallási kötelezettségét és az eÁfa-rendszerben nyilatkozik számla szinten a levonható adóról.

Az eÁfa-rendszer keretében áfabevallás legelőször és főszabály szerint a 2024. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesíthető. A rendszer fakultatív, egyelőre a hagyományos (ÁNYK alapú) megoldás is fennmarad, aki pedig ez utóbbi módon adja be az alapbevallást, annak az önellenőrzés is csak ÁNYK-n keresztül lesz lehetséges.

Az eÁfa rendszer gépi interfész útján való használatának (M2M) a népszerűsítésére több kedvezményt is bevezet a jogalkotó. Amennyiben az adózó megbízható minősítésű és a gépi interfészen keresztül használja az eÁfa rendszert, a bevallás esedékességét követő 15 napig nem ellenőrizhető csak a bevalláshoz kapcsolódó kiemelt kockázat (bevétel eltitkolása, bizonylatok meghamisítása) azonosítása esetén. Nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni, ha az adózó a gépi interfészen keresztül adja be a bevallást és az önellenőrzést a bevallás benyújtásától, de legkésőbb az esedékességétől számított tizenöt napon belül nyújtja be.

Túró rudi (3/A. melléklet)

Egyes desszert jellegű sajtkészítmények jelenleg is a 18%-os adókulcs alá tartoznak, míg mások a 27%-os adókulcs alá. 2024. január 1-jétől úgy módosul az Áfatörvény vonatkozó rendelkezése, hogy ezen utóbbi termékek is a 18%-os adókulcs alá tartozzanak, ezáltal többek között a túró rudira vonatkozó adókulcs 27%-ról 18%-ra csökken.

Az adófelfüggesztési eljárást értintő változások

Az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó a továbbiakban kilépési vámhivatalnak minősülő, árutovábbítási műveletet indító vámhivatalba is szállíthatja az eljárás keretében a jövedéki terméket, amennyiben azt a kivitelre átengedést követően külső árutovábbítási eljárás alá vonják. Az eljárás keretében végzett szállítás befejezettnek minősül, amikor a jövedéki terméket külső árutovábbítási eljárás alá vonják.

Az eljárás keretében harmadik országba szállított (exportált) jövedéki termék esetén:

  • Az elektronikus kiviteli elismervény kiállításának a továbbiakban feltétele az is, hogy a nyilatkozattevő az adminisztratív hivatkozási kódot (AHK-számot) a NAV rendelkezésére bocsátsa, illetve az elektronikus termékkísérő okmányon (e-TKO-n) és a kiviteli árunyilatkozaton szereplő adatok megegyezzenek.
    • Ha az e-TKO-n és a kiviteli árunyilatkozaton szereplő adatok nem egyeznek, vagy a jövedéki terméket a továbbiakban nem fogják kivinni az EU területéről, a NAV erről az uniós számítógépes rendszeren keresztül értesíti a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát vagy a jövedéki termék belföldi feladóját.
    • Amennyiben a terméket a továbbiakban nem viszik ki az EU területéről, a belföldi eladónak a szállítás kezdetéig kell törölnie az e-TKO-t, illetve ezt követően meg kell változtatnia a szállítmány rendeltetési helyét.
    • Üzemszünet során történő exportáláskor a belföldi feladónak a nyilatkozattevő rendelkezésére kell bocsátania az üzemszünet ideje alatt kiállított papírlapú okmány egy példányát vagy az okmány egyedi azonosítóját.

A szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek tagállamok közötti szállítására vonatkozó változások

A továbbiakban kereskedelmi célú szállításnak fog minősülni a belföldről, a belföldi adóraktár engedélyestől, bejegyzett feladótól, eseti igazolt feladótól, jövedéki engedélyes kereskedőtől és kisüzemi bortermelőtől (mint belföldi feladótól) a másik tagállamon keresztül, a belföldi adóraktár engedélyes, bejegyzett feladó, eseti igazolt feladó, jövedéki engedélyes kereskedő és kisüzemi bortermelő (mint belföldi címzett) részére végzett szállítás is. Ebben az esetben a feladó köteles lesz a szállítási útvonal egyszerűsített kísérő okmányon (e-EKO) történő megadására, melyet a NAV továbbít a címzettnek.

Zárjegy érvénytelenítése

A továbbiakban az adó-visszaigénylés feltételeként megkívánt zárjegy érvénytelenítésre a felülragasztás mellett egyéb, a Jövedéki törvény végrehajtási rendeletében meghatározott megoldással (a zárjegyen fekete színű, nyomtatott „E” betű feltüntetésével) is sor kerülhet. 

Adóadminisztrációt érintő változások

Az egyszerűsített adóraktár engedélyes vagy kisüzemi bortermelő a hegybíróhoz benyújtani elvárt termékenkénti mennyiségi elszámolást a 2022. augusztus 1. és 2023. július 31. közötti borpiaci évre vonatkozóan a törvénymódosítás hatálybalépését követő 30 napig még jogosult benyújtani a hegybíróhoz.

Összeghatárokat érintő változások

A diplomáciai és konzuli képviselet tagja esetében meghatározott 300 ezer forintos adó-visszaigénylési maximum 600 ezer forintra emelkedik.

Változás továbbá, hogy a közúti árufuvarozáshoz vagy személyszállításhoz használt járművek üzembentartója, bérlője által a kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető összeg literenként a korábbi 3,5 Ft-ról 10 Ft-ra, illetve 13,5 Ft-ról 20 Ft-ra emelkedik.

A változások a módosító törvény kihirdetését követő 30. napon lépnek hatályba, kivéve a zárjegy érvénytelenítésére, illetve az összeghatárokat érintő változásokra vonatkozó rendelkezéseket (előbbiek a kihirdetést követő napon, utóbbiak pedig 2024. január 1-jén lépnek hatályba). 

A törvény kihirdetését követő naptól törvényi szintre emelkedik a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 441/2023. (IX. 27.) Korm. rendelet által már 2023. szeptember 30-ától bevezetett szabály, amely szerint módosult az élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző program fogalma. A jövőben az aktív Magyarországért felelős miniszter munkaszervezetének tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság helyett az e célra szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat által támogatott tevékenység, akció, kampány, program, illetve az ezeket szolgáló beruházás minősül élmény- és szabadidősportnak, valamint egészségmegőrző programnak. E programok finanszírozására pedig az adóalanyok által felajánlott összegeket az adóhatóság a jövőben a társaság helyett a programok támogatására szolgáló előirányzat javára utalja át, a felajánlás összegéről az aktív Magyarországért felelős minisztert tájékoztatja. Átmeneti rendelkezések is életbe lépnek a még át nem utalt összegek és a már átutalt, de még fel nem használt összegek vonatkozásában. 

2024. január 1-jétől a kiskereskedelmi adó legfelső kulcsa 4,1%-ról 4,5%-ra emelkedik, nem a most elfogadott adócsomag, hanem az extraprofitadókról szóló rendeleti szabályozás november 2-án közzétett változása alapján.

Ezen felül fontos változás még, hogy 2024-ben a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi tevékenységet folytatók esetében az egyéb kiskereskedelmi tevékenységektől eltérő adókulcsot kell alkalmazni, amely a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 %, az 500 millió forintot meghaladó része után azonban egységesen 3 % lesz (a 0,15%, 1% és 4,5% helyett). Ha az adóalany gépjárműüzemanyag-kiskereskedelmet és egyéb kiskereskedelmi tevékenységet is folytat, a különadó kiszámítása az extraprofitadó rendeletben meghatározott módszer szerinti arányosítással történik.

A kihirdetést követő naptól életbe lép a kiskereskedelmi adó törtévre történő kiszámításával kapcsolatos szabály. Eszerint a 365 napnál rövidebb adóév esetén az adóalanynak a törtévi adóalapjának évesített összegére kell kiszámolnia az adót a sávos adómértékek alkalmazásával, majd az így kalkulált adóösszeget kell a tényleges törtév naptári napjaira arányosítania, hogy a tényleges fizetendő adójának összegét megkapja.

Illetékmentesség egyéni vállalkozó cégalapításakor

Az elfogadott javaslat értelmében mégsem mentesülne a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az egyéni vállalkozó eszközeinek a vállalkozói tevékenység folytatása céljából alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság vagy egyéni cég általi megszerzése.

Bírósági eljárási illeték megfizetése készpénz-átutalási megbízással

Az Illetéktörvény 2024. január 1-től megszünteti a bírósági eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizetésének lehetőségét. Erre tekintettel a módosítás értelmében bevezetik, hogy a bírósági eljárásban elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett fél a bírósági eljárási illetéket készpénz-átutalási megbízással is megfizetheti annak a bíróságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára, amely előtt az illetékfizetési kötelezettség keletkezik.

Az elfogadott módosítás rendezi az illetékfizetés formai követelményeit, illetve az illetékfizetés tényének bírósági ellenőrzését is. Ezen felül a törvény külön meghatározza, hogy a fellebbezési illetéket, a csatlakozó fellebbezési illetéket, felülvizsgálati illetéket, valamint csatlakozó felülvizsgálati illetéket mely számlákra kell megfizetni.

Ha a fél anélkül fizetne illetéket, hogy bírósági eljárást indított volna, a megfizetett összeg visszatérítése az állami adóhatóságnak címezve annál a bíróságnál kérelmezhető, amelynek illetékbevételi számlájára az illetéket megfizették. Az elfogadott javaslat tartalmazza a visszatérítési kérelemre vonatkozó szabályokat is.

Családi otthonteremtési kedvezmény és kamattámogatás illetékmentessége

A módosítás 2024. január 1-ével kiegészíti a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével megszerzett lakóingatlanok vonatkozásában már létező visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség feltételeit. Az elfogadott javaslat értelmében ugyanis a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség kiterjed majd a kistelepüléseken nyújtható családi otthonteremtési kedvezményre is. Ezen felül az új otthonteremtési célú kedvezményes hitelprogramról („CSOK Plusz”) szóló kormányrendelet szabályai szerinti kedvezményes kölcsön felhasználásával történő lakásszerzés esetén visszterhes vagyonátruházási illetékmentes lesz a megszerzett lakás forgalmi értékének 80 millió forintot meg nem haladó része.

A reklámadó tényleges alkalmazása 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban átmenetileg megszűnt azzal, hogy az adó mértéke az adóalap 0 százalékára csökkent mind a közzétevő, mind a megrendelő esetén. Az elfogadott módosítás ezen rendelkezés alkalmazásának határidejét további egy évvel, 2024. december 31-ig ismét meghosszabbítja, tehát 2024. december 31-ig továbbra sem kell reklámadót fizetni.

A vonatkozó eljárási és szankciós szabályok (pl. befizetett adóelőleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözet megfizetésének és a többlet-befizetés visszaigényelhetőségének határideje) alkalmazhatóságát is további egy évvel, 2024. december 31-ig függesztik fel.

Az őszi adócsomagban az adóeljárási, adóvégrehajtási szabályokat érintő változások kiemelt célja az adóadminisztráció további csökkentése, emellett kibővülnek az adózói jogok, folytatódik a gazdaság fehérítése és nő az adóhatóság szolgáltatási portfóliója is.

A fentieken túl külön törvény az Európai Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló 2022/2523 (2022. december 14.) Tanácsi (EU) Irányelv (a továbbiakban: GloBE Irányelv) átültetéséhez és magyarországi alkalmazásához kapcsolódó, új adóeljárási szabályokat tartalmaz.

A tevékenységüket év közben kezdők csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozási kérelme

A jelenlegi szabályozás értelmében a tevékenységét év közben kezdő személy a csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozási kérelmét az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg nyújthatja be. Az elfogadott törvény alapján a vonatkozó szabály változik és a tevékenységét év közben kezdőknek immáron az adóhatósági bejelentkezéstől számított 30 nap áll majd rendelkezésükre, hogy az adóhatósághoz csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozási kérelmet nyújtsanak be. A kedvező átmeneti rendelkezések lehetővé teszik, hogy a 2023-ban tevékenységet megkezdők a törvény hatálybalépésétől számolják a 30 napot.

Adóellenőrzések szabályainak változása

Az egyik fontos változás kiterjeszti az adóellenőrzés határidejét 120 napra, ha a jogutódnál olyan adóellenőrzést folytatnak le, amely a jogelőd adókötelezettségeire is kiterjed, és a vizsgált időszak legalább egy részében a jogelőd a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körébe tartozott. 

A másik fontos változás a végelszámolás alatt állókat érinti. Nevezetesen az új Art. rendelkezés lehetővé teszi számukra, hogy észrevételt nyújtsanak be a jegyzőkönyv átvételét követő 8 napon belül.

E-pénztárgépekre vonatkozó eljárási szabályok

Az őszi adócsomag keretében az adóeljárási szabályok kiegészülnek az e-pénztárgépek alkalmazásának feltételeit biztosító rendelkezésekkel, amelyek 2024. július 1-jével lépnek hatályba. Az e-pénztárgép bevezetésének lényege, hogy papír alapú nyugta helyett elektronikus nyugtát generálnak, amely a vásárlókhoz egy digitális alkalmazás használatával jut el. Az Art. e-pénztárgépekre vonatkozó új szabályai meghatározzák az adóhatóság engedélyezési és ellenőrzési jogosultságait, valamint azt, hogy a nyugtatárban 10 évig kötelező a nyugták megőrzése.

Szolgáltató adóhatóság

Az adóhatóság által a szolgáltatói szerepkörében az adózók részére nyújtott szolgáltatások köre kibővül. 2024. január 1-jétől a Magyar Közlönyben évente teszik közzé a tárgyévi adóteljesítményre és a kiemelt adózói minősítésre vonatkozó értékhatárokat minden naptári év december 15-ig.

DAC7 Irányelv szerinti adatszolgáltatási kötelezettség

Az Európai Unió Tanácsa 2021/514 módosító irányelve (a továbbiakban: DAC7) speciális adatszolgáltatási kötelezettséget vezetett be a digitális platformok üzemeltetői számára a tagállami adóhatóságok ellenőrzési tevékenységének támogatása érdekében. Ezzel összefüggésben, az Irányelv 2024. január 1-jei hatálybalépése miatt, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges módosításként kiegészítik az ún. ’08-as típusú, a foglalkoztatottak részére teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról benyútandó bevallás adattartalmát.

Nagy összegű adóhiánnyal/adótartartozással rendelkező adózók

A nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listájára vonatkozó szabályok több ponton is módosulnak. Ez alapján szigorodnak a közzétételre vonatkozó előírások azzal, hogy kizárólag a vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek, jogi személyek és egyéb szervezetek adatait teheti közzé az adóhatóság. A közzétételre kötelezettek köre ezen túl azzal a további, új feltétellel is szűkül, hogy a jövőben csak azok a természetes személyek kerülhetnek fel a nagy összegű adótartozással rendelkezők listájára, akiknél az adóhiány/adótartozás összege meghaladja a 100 millió forintot.

Globális minimumadóhoz kapcsolódó módosítások

A GloBE Irányelv implemetációjához kapcsolódó törvény alapján a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettség alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele – a kizárt szervezet bevételét is figyelembe véve – az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 000 000 eurót.

A fentiek teljesülése esetén az adó alanyának a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül eleget kell tennie a bejelentkezési kötelezettségének. A bejelentkezés teljesítését követően a belföldi csoporttag – vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet – a kiegészítő adóval kapcsolatosan adóbevallás (GloBE információs bevallás) benyújtására köteles, kivéve egyes meghatározott eseteket, amikor a belföldi csoporttag mentesül az e törvény szerinti bevallási kötelezettség alól, tekintettel arra, hogy az anyavállalat vagy másik csoporttag annak már eleget tett. Ez utóbbi esetben a belföldi csoporttag adatszolgáltatásra köteles, amelyet az adóhatóság által – a kiegészítő adó bevalláshoz hasonlóan – az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra rendszeresített űrlapon kell teljesítenie.

Az elfogadott törvény módosítja az adóeljárási törvénynek a rendelkezéseit is. A kiegészítő adókötelezettséggel kapcsolatosan a törvény szerint az adóalany a bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén ötmillió forint, a bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tíz millió forint mulasztási bírsággal szankcionálható. Ezen mulasztási bírság szankcióhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezés alapján a 2026. december 31. előtt kezdődő adóévek tekintetében az adóalany mentesül a bírság kiszabása alól, ha az érintett belföldi csoporttag bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

Az ingó végrehajtás értékhatárának növelése

Az új szabályozás alapján az ingó végrehajtás értékhatára a jelenlegi 100 000 Ft-ról a duplájára nő és – főszabály szerint – a 200 000 Ft-ot meg nem haladó követelés esetén csak hatósági átutalási megbízás és jövedelem-letiltást foganatosíthat az adóhatóság.

Bővül a végrehajtható okiratok köre

Az elfogadott törvény kihirdetését követő 30. napjától végrehajtható okiratnak minősül a nemzetközi adóegyezmények alapján indított adókövetelések behajtására irányuló megkeresés, valamint a határon átnyúló hitelezői igénybejelentések esetén a magyar adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatás.

Bizományosi szerződés keretében történő értékesítés

Fontos változás lép hatályba 2024. július 1-jétől az adóhatóság által foganatosított végrehajtásokat érintően. Az elfogadott törvény módosításainak következtében a végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének módja kiegészül a bizományosi szerződés keretében történő értékesítéssel. Ez alapján az elektronikus árverés helyett bizományos útján is értékesíthetővé válik a lefoglalt vagyontárgy abban az esetben, ha feltételezhető, hogy magasabb áron értékesíthető, mint elektronikus árverésen, amely – más módon történő, árverésen kívüli eladáshoz hasonlóan – mind az adós, mind az adóhatóság szempontjából előnyös, hiszen így a megállapított becsértéken történik az értékesítés. Az új szabályok szerinti bizományosi szerződés keretében történő értékesítést ugyanakkor az önkormányzati adóhatóságok nem vehetik igénybe.

Az Amerikai Egyesült Államok 2022. júliusában jelentette be, hogy felmondja a Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményt.

Az elfogadott módosítás egyrészt hatályon kívül helyezi a vonatkozó 49/1979. (XII. 6) MT rendeletet, illetve rögzíti, hogy az egyezmény rendelkezései a forrásnál levont adók tekintetében a legkésőbb 2023. december 31-én fizetett vagy beszámított összegekre, az egyéb adók tekintetében pedig a legkésőbb 2023. december 31-én záruló adózási időszakokra alkalmazhatóak. Tehát forrásadós jövedelmeknél (pl. osztalék, jogdíj, kamat) 2024. január 1-jén vagy ezt követően fizetett vagy beszámított összegekre, míg egyéb adók tekintetében a 2024. január 1-jén vagy ez után kezdődő adózási időszakokra az egyezmény rendelkezései hatályukat vesztik, és a jövedelem adóztatására mindkét állam saját jogszabályai alapján lesz jogosult.

Az egyezmény megszűnéséhez kapcsolódóan az Szja törvényt több helyen is módosították, ezen módosításokról cikkünk személyi jövedelemadó témaköre alatt találhatók bővebb információk.

A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodáshoz (CRS) 2024. január 1-i hatállyal az alábbi joghatóságok csatlakoznak:

  • Georgia
  • Ruanda
  • Ukrajna

Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő multilaterális megállapodáshoz az alábbi joghatóságok csatlakoznak:

  • Feröer szigetek;
  • Kenya;
  • Libéria;
  • Montserrat;
  • Pápua Új-Guinea;
  • Thaiföld;
  • Ukrajna.

A fenti országok csatlakozása a módosítás kihirdetését követő naptól hatályos.

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) számos helyen módosul. A főbb változások a következők:

  • A módosítás pontosítja, hogy adómegállapítási jogsegély nemcsak az Európai Unió tagállamainak, hanem más államok hatáskörrel rendelkező hatóságainak az együttműködését is magában foglalja.
  • Az elfogadott javaslat módosítja az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárásban „érintett személy” fogalmát annak érdekében, hogy az az adott eljárásban alkalmazandó adóegyezményben részes valamely államban belföldi adóügyi illetőségű személyre kiterjedjen, ne csak a magyar belföldi illetőségű személyekre.
  • A módosítás biztosítja, hogy az adómegállapítási jogsegélyek alkalmazásakor a magyar megkeresett hatóság magyarországi eljárása során a megkereső (tehát külföldi) hatóság indokolt esetben jogosult legyen természetes személyt nyilatkozattételre felhívni és nyilvántartást megvizsgálni.
  • A módosítás tisztázza, hogy az állami adó- és vámhatóság automatikus információcsere keretében köteles mindkét tagállam felé adatot továbbítani egy tagállamban levő ingatlan és egy másik tagállamban illetőséggel bíró Jelentendő értékesítő esetén. Ennek megfelelően a törvény rögzíti, hogy az ingatlan helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával is közölni szükséges a kérdéses adatokat. A módosítás azt is egyértelműsíti, hogy az adatcsere során az adószámot kiadó tagállam megnevezését is fel kell tüntetni.
  • A törvénymódosítás rögzíti, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők bejelentési, változás-bejelentési kötelezettségük teljesítésére elektronikus űrlapon, az adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítésére az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon, „xml” formátumban kerülhet sor.
  • Az elfogadott törvénymódosítás nemzetközi vitarendezési eljárásokban általános jelleggel kizárja a fellebbezést, tekintettel arra, hogy a Pénzügyminisztériumnak nincs felettes szerve.
  • A módosítás az európai uniós vitarendezési eljárások kezdeményezésével kapcsolatban szabályozza azt az esetet, amikor külföldön nyújtják be a kérelmet, és azt a külföldi illetékes hatóság továbbítja a magyar illetékes hatóságnak. Ezzel összefüggésben az európai uniós vitarendezési eljárásokkal kapcsolatban szabályozza a hiánypótlás menetét is abban az esetben, ha az eljárást olyan külföldi adóügyi illetőségű természetes személy vagy kis- és középvállalkozás érintett személy kezdeményezi, akinek vagy amelynek csak külföldön kell benyújtania a panaszt.
  • Az új szabályozás egyértelműsíti, hogy abban az esetben (transzferárazási ügyekben), ha a panaszt csak külföldön nyújtották be, a hiánypótlási felhívásnak végzés vagy egyszerű megkeresés formában kell-e történnie. A módosítás ezentúl lehetővé teszi, hogy a nem kérelmező, de érintett belföldi kapcsolt vállalkozástól is kérhető legyen olyan hiánypótlás, amely a panasz elfogadásáról való döntésre nyitva álló határidőre is hatással van.
  • A módosítás az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárásokkal kapcsolatban megváltoztatja a kölcsönös egyeztető eljárás szakaszára rendelkezésre álló határidőt. Ez az illetékes hatóságoknak a panasz elfogadását tartalmazó döntéseire vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától számított két év.
  • Az elfogadott javaslat rögzíti, hogy abban az esetben, ha a vitás kérdést valószínűleg okozó ellenőrzés megállapítása vagy más intézkedés még nem végleges vagy az érintett személy a vitás kérdéssel kapcsolatban bármely érintett államban közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárást kezdeményez, a hiánypótlás kérésének, a panasz elbírálásának és a kölcsönös egyeztető eljárásnak a határideje megszakad. A törvénymódosítás a határidő újra kezdésével kapcsolatban is tartalmaz erre vonatkozó szabályokat.
  • A kölcsönös egyeztető eljárások kapcsán született döntések felülvizsgálatára ezentúl az általános illetékességi szabályok vonatkoznak, azaz ezentúl nem csak a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel e tekintetben.
  • Bővül az ún. „Jelentendő Személyek” köre az OECD közös jelentéstételi sztenderdje (CRS) alapján. A definíció ezentúl a tagállamban vagy más államban illetőséggel rendelkező személyen kívül a „joghatósággal rendelkező területen” illetőséggel bíró személyt is bevonja ebbe a körbe.

A fenti módosítások mindegyike a törvény kihirdetését követő naptól hatályba lép.