Kétszeresére nő az általános tényálláshoz kapcsolódó mulasztási bírság összege, de duplázódik a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, illetve a számlakibocsátási, nyugtakibocsátási és iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható szankció mértéke is. Mindezt a Magyar Közlönyben 2024. július 8-án megjelent, az Adózás rendjéről szóló törvényt is érintő adójogszabály-változások írják elő.
A mulasztási bírság mértéke
A Magyar Közlönyben megjelent módosítások értelmében 2024. augusztus 1-jétől a NAV által az általános bírságszabály alapján kiszabható mulasztási bírság összegek megduplázódnak:
- természetes személyek esetében a korábbi 200 ezer forintról 400 ezer forintra,
- nem természetes személy adózók esetében a korábbi 500 ezer forintról 1 millió forintra.
Szintén kétszeresére nő a be nem jelentett munkaerő foglalkoztatásáért kiszabható bírság összege (a korábbi 1 millió forintról 2 millió forintra). Emellett a számlaadási vagy iratmegőrzési kötelezettség megszegéséért kiszabható bírság összege is duplázódik (1 millió forintról 2 millió forintra).
Fontos hangsúlyozni, hogy a kihirdetett módosításokkal az Adózás rendjéről szóló törvényben nem születik új tényállás, kizárólag a bírságösszegek emelkednek. Az új szankciós tételek a 2024. augusztus 1-je után esedékes adózói kötelezettségek nem teljesítése esetén alkalmazhatók.
Kommentár a változásokhoz
A kormány a rendelet hivatalos indokolása szerint az orosz-ukrán háborúra hivatkozva emeli duplájára az adóbírságok mértékét. Érdemes figyelembe venni azonban, hogy azoknál az adójogszabályoknál, ahol konkrét forintösszeg van meghatározva, például a kiszabható bírságok esetében, ott az infláció emelkedésével bizonyos időközönként korrekcióra van szükség. A sok évvel ezelőtt megszabott, mára már alacsonynak számító szankciós tételek egyre kevésbé voltak visszatartó erejűek. E vonatkozásban a mulasztási bírság emelésével egy évtizedes lemaradást hoz be a törvényalkotó. Ebből a szempontból a duplázás nem tekinthető drasztikusnak. Emellett az intézkedés egyik pozitív hatásaként az adózói fegyelem javulásával is számolni lehet.
Kérdés, hogy a módosításokat követően szigorodnak-e az adóellenőrzések? Irányát és az alkalmazott módszereket tekintve változik-e a NAV ellenőrzési stratégiája a közeljövőben?
A mulasztási bírság fogalma
A mulasztási bírság egy olyan szankció, amelyet az adóhatóság adókkal, költségvetési támogatásokkal kapcsolatban jogszabályokban meghatározott adókötelezettségek megszegése vagy nem teljesítése esetén alkalmazhat. A bírság alkalmazása szempontjából az egyes adófajtákon túl adónak minősül a járulékkal, az illetékkel összefüggő, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az önkormányzatok javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetés is. Költségvetési támogatásnak tekintendő a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatás.
A mulasztási bírság kiszabásának eseteit és az egyes mulasztásokkal kapcsolatban kiszabható bírságösszeg általános határait az Art 220-236. paragrafusai tartalmazzák. A mérlegelési szempontokat ugyanezen törvény 237. paragrafusa, a mulasztási bírság kiszabásának időbeli korlátját pedig a 238. paragrafusa határozzák meg.
A Magyar Közlönyben 2024. július 8-án megjelent új adótörvény-módosító rendeletekről, azon belül is a védelmi hozzájárulás részleteiről itt írtunk.