A Pénzügyminisztérium június végén publikált államháztartási jelentéséből kiderül, hogy idén január és május között mintegy 35 százalékkal nőtt a cégek által kezdeményezett ÁFA-visszautalások mértéke 2022 azonos időszakához képest. Az előirányzatnál alacsonyabb ÁFA-bevételek mellett ez a tényező is jelentős mértékben rontja a központi költségvetés egyensúlyi helyzetét. A lehetséges okokat Barta Bence, az Andersen Adótanácsadó Zrt. igazgatója foglalta össze.
Az ÁFA-kiutalások mértéke 2023 első öt hónapjában elérte a 2638 milliárd forintot. Ez 680,7 milliárd forinttal, közel 35 százalékkal haladja meg a tavalyi esztendő azonos időszakának adatát (1957,2 milliárd forint).
A jelenség vizsgálata előtt érdemes tisztázni, hogy rendes üzletmenetet feltételezve általában az a társaság van ÁFA-visszaigénylő pozícióban, amelynek a gazdasági tevékenysége alapvetően külföldre irányul, vagyis többet értékesít külföldre, mint belföldre. Az export-értékesítések azért ÁFA-mentesek, mert a termék vagy a szolgáltatás fogyasztása nem itthon történik.
Magyarországon sok ilyen cég működik (ilyenek például az autóipari szektor szereplői). A visszaigényelhető ÁFA-t esetükben a belföldi beszállítók által rájuk áthárított ÁFA-tételek generálják. A fő kérdés tehát az, hogy a mi változott tavalyi évhez képest az ÁFA-visszaigénylő pozícióban lévő társaságoknál. Ha erről az oldalról közelítünk, akkor a 2022-höz képest jóval magasabb ÁFA-kiutalási arány több okra is visszavezethető.
Megváltozott a kamatkörnyezet
Amikor egy visszaigénylő pozícióban lévő társaság benyújtja az ÁFA-bevallását, eldöntheti, hogy a visszajáró összeget bent hagyja az adóhatóságnál a következő áfabevallási időszakra, vagy kéri annak a kiutalását, illetve átvezetését más adónemre. Előbbi előnye, hogy ilyenkor jelentősen kisebb az esélye egy esetleges adóhatósági ellenőrzésnek, míg egy nagyobb kiutalás esetében ez szinte automatikusan bekövetkezik.
Figyelembe kell venni azonban, hogy az adóhatóságnál hagyott ÁFA után az állam nem fizet kamatot. Mivel a kamatlábak jelentősen megemelkedtek az elmúlt egy évben, a pénzromlás elkerülése érdekében az érintett társaságoknak most sokkal inkább megéri kiutalást kezdeményezni, mint korábban.
Megnőtt a visszaigényelhető ÁFA mértéke
A jelenséget az is magyarázhatja, hogy az érintett társaságok esetében jelentősen megnőtt a visszaigényelhető ÁFA-mértéke.
Egyrészt azért, mert meredeken emelkedtek a termeléshez, gyártáshoz köthető belföldi költségek (vásárolt termékek, nyersanyagok, energia, szolgáltatások ára). A folyamatot legjobban az energiaköltségek növekedése szemlélteti. Mivel a termelés a legtöbb esetben energiaintenzív, egy elsősorban külföldre termelő cégnél önmagában már ez is számottevően növelte a visszaigényelhető ÁFA összegét.
Forint árfolyamának gyengülése szintén komoly szerepet játszott. Ennek hátterében az áll, hogy a termelő ágazatokban az euró/dollár alapú elszámolás a jellemző, az ÁFA-t viszont forintban kell felszámítani. Ebből következik, hogy azoknál a szerencsés helyzetben lévő termelő cégeknél, amelyek beszerzési árai ugyan nem nőttek jelentősen, az időközben bekövetkező forintgyengülés mégis a visszaigényelhető ÁFA emelkedését eredményezte.
A vállalkozások egy részénél az is előfordulhatott, hogy mivel termékeikre vagy szolgáltatásaikra lecsökkent a belföldi kereslet, portfóliójukat és termelési tevékenységüket az export irányába tolták el. Ilyen esetekben az ÁFA-köteles értékesítések aránya is eltolódik az adómentes értékesítések irányába, a költségszerkezet viszont nem változik: az értékesítési csatornáktól függetlenül a belföldi beszerzések során a beszállítók továbbra is magyar ÁFA-t hárítanak át a termelő társaságokra, amelyek azt csak az alacsonyabb fizetendő ÁFA-jukkal tudják szembeállítani.