Az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa nemrégiben határozatot adott ki (1/2022. számú Jogegységi határozat), amelyben a szervezet egyértelmű iránymutatást ad a munkaidő-nyilvántartási kötelezettség értelmezésével kapcsolatban.
A Munka Törvénykönyve kifejezetten nem írja elő a munkaidő-nyilvántartás munkavégzés helyszínén tartásának munkáltatói kötelezettségét. Azaz, a munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetésének törvényi követelményéből nem vonható le az a következtetés, hogy annak a munkavégzés helyén ténylegesen elérhetőnek kell lennie. Számos technikai megoldás (pl. elektronikus nyilvántartás vezetés) áll ugyanis a munkáltató rendelkezésére, amellyel a munkaidő-nyilvántartás munkavégzési helyen tartása nélkül is eleget tehet a naprakészség követelményének.
A munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetésének követelménye nem feleltethető meg az eseményszerűség követelményének. A naprakészség nem a munkaidő-nyilvántartás vezetésének az időbeliségéhez, hanem annak a tartalmához kötődő követelmény. Így, a munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetése és annak ellenőrzése fogalmilag csak az ellenőrzéssel érintett munkanapra vagy a múltra nézve értelmezhető.
A munkáltató a munkaidő kezdetét és végső időpontját köteles rögzíteni. Azonban, ha ellenőrzés napján az adott napi munkaidő kezdetét csak a munkaidő végén tüntetik fel a nyilvántartásban (ún. eseményszerű rögzítés hiánya) abból még nem következik, hogy a munkaidő tartamának aznapi dokumentálása nem történik meg és ezáltal a naprakészség követelménye sérülne. A munkaidő-nyilvántartás bizonyos „türelmi időn” belül akkor is naprakésznek tekinthető, ha az ellenőrzés pillanatában nem szerepelnek benne hiánytalanul az aznapi legutolsó aktuális adatok, amelyekre a nyilvántartási kötelezettség kiterjed.
A munkaidő-nyilvántartásnak kettős célja van: a hatóság felügyeleti, ellenőrzési tevékenységét biztosítani és a munkavállalók pihenőidővel, munkaidővel kapcsolatos igényérvényesítését megkönnyíteni. E kettős cél megvalósítása érdekében a munkaidő-nyilvántartásnak objektívnek és megbízhatónak, azaz hitelesnek kell lennie mind az érintett munkavállaló, mind a hatóság számára. A munkaidő-nyilvántartási rendszerek és a munkavégzés jellegének sokszínűsége (pl. változó munkavégzési helyszínen vagy informatikai eszközökkel távolról végzett munka) mára azt eredményezi, hogy csak konkrét esetben, a nyilvántartás munkáltató által alkalmazott módszerére (pl. elektronikus vagy manuális, központi vagy helyi stb.) és a munkavégzés körülményeire, jellegére tekintettel lehet eldönteni azt, hogy az említett célokat figyelembe véve a munkáltató eleget tett-e a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségének.
Amunkaidő-nyilvántartás hitelességét és ellenőrizhetőségét pedig az adott ellenőrzés során, de nem feltétlenül az ellenőrzéssel érintett munkavégzési helyszínen kell biztosítani.
Dr. Fehérvári Szilvia, partner írása
Forrás: Kúria