Nagyvállalatok, e-kereskedelem és KATA szerint adózók is a NAV célkeresztjében

Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2021. évi ellenőrzési terve és a korábbi évekhez képest mindenképpen újdonság, hogy a kibővült online számlaadat-szolgáltatás és értékhatár eltörlése miatt tovább szélesednek a lehetőségek az automatikus és az egyéni adatelemzésre, melyet célzottan fel is használ majd az adóhivatal (különös tekintettel a kiutalást vagy átvezetést kérő áfa bevallások kiválasztási folyamatában). Középpontba kerülnek 2021-ben többek között a KATA szerint adózó személyek, az e-kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások, valamint az ingatlan-, illetve telekértékesítésből származó jövedelmet be nem valló adózók.

Idén is frissült a NAV által kiemelt kockázatúnak minősített ágazatok, tevékenységek köre. Az elmúlt években talán háttérbe szorult, de 2021-ben újra ide tartozik az élelmiszeripari áruk (pl. cukor, csokoládé, ásványvíz, üdítőital, műtrágya) beszerzése. Új elem a kockázatos tevékenységek között az ingatlanközvetítés és a számítástechnikai termékek kereskedelme. Természetesen maradtak slágerterületek is, így az állami adóhatóság a korábbi évekhez hasonlóan idén is kockázatosnak minősítette az e-kereskedelem, építőipar, használtgépjármű- és alkatrész kereskedelem területét.  A fenti területeken tevékenységüket végző gazdálkodók tehát nagyobb valószínűséggel számíthatnak ellenőrzésre.

A költségvetési bevételek biztosítása céljából a kiemelt- és legnagyobb adóteljesítményű adózók ellenőrzése, nemzetgazdasági súlyuknál fogva a NAV ellenőrzéseinek mindig középpontjában állt. Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy ennek a körnek az érintettsége csökkent legjelentősebben az elmúlt évek ellenőrzései során, ezúttal azonban azt feltételezzük (és friss tapasztalatink is erre utalnak), hogy a korábbi évek „nyugalma” most megszakad és ismét nagyobb számban számíthatnak a legnagyobb teljesítményű adózók adóvizsgálatra az idei évben.

A megjelent irányelv szerint kiemelt figyelmet kapnak idén azok a vállalkozások, amelyeknek két egymást követő üzleti évben (2019 és 2020) a nettó árbevételük meghaladta a 60 milliárd forintot és az adózott eredményük mindkét évben 0 vagy negatív volt.

Fontos célként szerepelnek az Ellenőrzési Tervben a KATA-s adóalanyok ellenőrzései (bújtatott munkaviszony megállapítása), a KIVA alanyok vizsgálata, és az egyes adókedvezmények (különösen a fejlesztési adókedvezmény és a Szocho törvény szerinti K+F kedvezmény, valamint az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezmény) jogosultságára irányuló ellenőrzések is.

A határokon átnyúló ügyletek ellenőrzése is nagyobb hangsúlyt kap 2021-ben olyan esetekben, amikor a nemzetközi információcsere alapján fogadott adatok birtokában jogosulatlan adóelőny generálására irányuló csalárd szándék, vagy adózónak felróható gondatlanság feltételezhető. Különösen ilyen terület lehet a közösségi termékértékesítéshez kapcsolódó adómentesség igazolásának ellenőrzése, ahol azonban adóalanyként kiemelt figyelmet érdemes fordítani az EU-s szabályozási háttér és a Kúria ítélkezési gyakorlatának alakulására, hiszen a kedvezményre való jogosultság igazolása kapcsán a bizonyítási egy ellenőrzés során a vizsgált adóalanyt terheli.

A fentiek mellett megkülönböztetett figyelmet fordít idén a NAV az e-kereskedelmi eljárások útján behozott árukat érintő vámeljárásokra, EKÁER bejelentések ellenőrzésére és a nemzetközi áruszállítás, fuvarozás kontrolljára.

ÁFA-kötelezettségek körében a kibővült online-számla adatokat, és az online-pénztárgépekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését folyamatosan elemezni fogja a hivatal, amely be fog épülni a kiválasztási rendszerbe, de nagy jelentősége lesz a területi szintű belső kockázatelemzéseknek is a kiutalást vagy átvezetést kérő áfabevallásokat érintően kötelező jelleggel. Az így feltárt anomáliákat kockázati súlyuknak megfelelően fogja majd az adóhatóság kezelni (pl. tájékoztató levél megküldésével).

Azokban az esetekben, ahol a bevallások elemzése során csak kisösszegű adóeltérésekre derül fény támogató eljárásokat fog lefolytatni az adóhatóság. Erre példa lehet a 2020. évi adatok alapján a foglalkoztatotti bejelentés és a járulékbevallások közti (T1041-08-as bevallások eltérései) eltérés vizsgálata, valamint az automatikusan érkező nemzetközi információcsere-adatok, illetve más kontrolladatok alapján adókötelezettséget nem megfelelő mértékben vagy egyáltalán nem teljesítő adózók támogató eljárás alá vonása. Amennyiben a támogató eljárás során sikerrel rendezésre kerülnek a feltárt anomáliák, úgy a további ellenőrzés a témában elkerülhető.